1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

M24. Ház a Sziklák Alatt - 1958

2020. február 29. 14:02 - moodPedro

covers_10468.jpgMagyarország (Hunnia Filmstúdió), 92 perc, ff., magyar

Rendező: Makk Károly

A MOKÉP forgalmazási sillabusza így tesz javaslatot a filmhez kapcsolódó propaganda-munkához:

A film magéval ragadó drámai képekben mondja el a három ember történetét. A propagandában a feszült cselekményt, az izgalmas történetet hangsúlyozzák elsősorban! Nagyon szépek a balatoni felvételek. Igen jó a színészek játéka, különösen Psota Irén alakítása. A rajzos anyagokon a három ember alakját és a balatoni tájat alkalmazzák!

Nem tudom, hogy a balra látható "rajzos anyag" mennyire a szakemberek elképzelései alapján készült, mindenesetre sokadik ránézésre sem csábít különösebben a film megnézésére. (A három alakból egyébként én csak kettőt vélek felfedezni a képen, a balatoni tájból pedig semmit)

Makk Károly vélhetően szerette Badacsonyt, hiszen itt játszódott első filmje, a Liliomfi is. A Balatonra gyönyörű panorámát nyújtó helyszín egyezésén túl azonban a két film között nem akad túl sok hasonlóság. Ha nem tudnám, soha meg nem mondtam volna, hogy a két filmet ugyanaz a rendező rendezte. A Liliomfi könnyed vígjátékával szemben ez egy nagyon komor, nyomasztó tragédia. Makk első nagyfilmje színes nyersanyagra készült, ez viszont fekete-fehérre.

hazasziklakalatt017.jpg

1956 nyarán egy ismerőse Makk Károly figyelmébe ajánlotta a Tatay Sándor által 1945-ben írt Ház a sziklák alatt című novelláját. Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy az író ezt a művet abban a Rodostó nevű menedékházban írta, mely kb. ötszáz méterre található a Liliomfi fő forgatási helyszínétől.

A rendezőnek megtetszett a figyelmébe ajánlott novella, és megismerkedett annak írójával. Könnyen egymásra hangolódtak, és elkezdtek közösen dolgozni a forgatókönyvön. 1957 szeptemberében Badacsonyban elkezdték forgatni a nyári jeleneteket, majd ahogy jött a hideg, elkészültek a téli jelenetek is. A tél közepén visszaköltöztek Budapestre, hogy felvegyék a műtermi (belső) jeleneteket. Végül tavasszal visszautaztak Badacsonyba és felvettek mindent, ami még hátra volt a filmhez. 

647_1.jpg

A legnagyobb meglepetést számomra Psota Irén okozta. Le a kalappal előtte. Őt én mindig is azzal a jellegzetes Psotás, igen erőteljes modorosságával ismertem, ami elsősorban beszédmódján volt felismerhető. Ennek itt még nyomát sem látni. Érdekesség, hogy nem ő volt az első kiszemelt erre a púpos, szerencsétlen lány szerepére, ő maga is vonakodott elvállalni, no nem azért, mert kellemetlen volt számára, hanem attól tartott, hogy nem tudná megfelelően eljátszani. haz_a_sziklak_alatt.jpg

A háborúból hazatérő Ferenc (Görbe János) azzal szembesül otthon, hogy felesége meghalt a háború alatt. Házukban gyermekét elhunyt feleségének kissé szerencsétlen nővére, Tera (Psota Irén) ápolja. Hamar kiderül, hogy ez a Tera feltehetően mindig is szerelmes volt Ferencbe, és most, hogy az megözvegyült, felvillan a lehetőség, hogy esetleg megszerezze őt magának. A gyermek is anyjaként szereti nagynénjét. A frontól betegen érkező Ferencet odaadóan ápolja, aki hálás is mindezért, de ezen túl Terával kapcsolatban semmilyen gyengéd érzelmet nem táplál.

maraton_lead_hazszikla2.jpg

És itt jön be a képbe a kissé titokzatos Zsuzsa (Bara Margit). Első jeleneténél azt hittem rosszul látok: meztelen fürdőzés a Balatonban. Jó, hogy már közeledünk a hatvanas évekhez ahol egyre gyakoribbá válnak majd a meztelen nők (nem beszélve a hetvenes évekről, amikor majd az lesz a furcsa, ha nincs a filmben ilyesmi), mégis 1958-ban még nem számítottam erre...screencaptureproject70.gif

Zsuzsa lesz az, aki harmadikként, Ferenc új feleségeként beköltözik abba a házba, ahol eddig Tera titkon reménykedett, hogy egyszer eljön majd az ő ideje is.  Zsuzsa múltja egyébként hordoz valami rejtélyt. Nem derül ki biztosan, de sejthető, hogy Zsuzsa a megunt szeretője volt annak a férfinak, aki a környék gazdaságát igazgatja. A férfi ajánlja Ferenc figyelmébe Zsuzsát, és feltehetően ő utasítja is a nőt a Ferenccel való házasságra. (A képen Tera könyörgi ki ennél az "uraságnál", hogy hadd dolgozhasson a betegen fekvő Ferenc helyett a szőlősben)unnamed.jpg

Zsuzsának nincs ellenére a hagyományos értékek szerinti családi élet. Egyetlen gátja van csak harmonikus együttélésüknek: Tera, aki nem költözik ki házukból, mondván az fele részben az ő tulajdona. Amennyire csak tudja, meg is keseríti az ifjú házasok életét. Természetesen mindig pont a legrosszabbkor igyekszik megjelenni éjszaka, a szerelmeskedni készülő házasok bosszantására, hogy megigazítsa a takarót a gyermeken... egyszóval ő a felesleges harmadik, akitől egyre inkább meg kellene szabadulni valahogy... egyre nagyobb tempóban haladunk egy tragédia bekövetkezése felé...

haz_a_sziklak_alatt_2_1958_r_makk_karoly.jpgHogy egy kicsit még csavarjunk a történeten, - és ettől csak még realistább lesz minden -  az újdonsült menyasszony személyisége tovább árnyalódik azzal, hogy időnként - mintha csak nem bírna a vérével - megmagyarázhatatlan kitérőket tesz... a vadásznál (Bárdy György) ...

2019011549.jpgA film először sikeresnek bizonyult, majd miután elnyerte a San Francisco-i nemzetközi filmfesztivál Golden Gate  díját legjobb filmként, a kritikusok valahogy elkezdték nem szeretni. Mintha megharagudtak volna a rendezőre, hogy a fő ellenség (USA) egy fesztiválján nyerni mert. Ennek ellenére 1968-ban, amikor a Magyar Filmművészek Szövetségének játékfilm- és filmkritikus- szakosztálya titkos szavazáson megválasztotta az úgynevezett Budapest tizenkettőt, melybe az a háború utáni magyar filmtörténelem legfontosabb filmjeit igyekeztek összeszedni, beválasztották ezt a filmet is.

Szólj hozzá!

338. Zeneszalon (জলসাঘর) - 1958

2020. február 25. 15:49 - moodPedro

mv5byzgynjlkymqtntixmi00yziwlwewytctmdq3nguzztflzdrmxkeyxkfqcgdeqxvymta2odmzmdu_v1_sy1000_cr0_0_726_1000_al.jpgIndia (Aurora), 100 perc, ff., bengáli

Rendező: Szatjadzsit Ray

Producer: Szatjadzsit Ray

A Legyőzhetetlen című film forgatása során Ray rosszul lépett a Gangesz parjtjának lépcsőjén, a baleset miatt begipszelt térddel feküdt, és elolvasott minden bengáli könyvet, ami a kezei közé került. Így ismerte meg a  ennek a filmnek az alapját képező novellát is.

A Legyőzhetetlen - bár külföldön népszerűnek bizonyult - odahaza nem volt különösebben nagy siker, ezért Ray olyan filmet szeretett volna csinálni, ami várhatóan otthon is pozitívabb fogadtatásban részesül. A Zeneszalon című novella megfilmesítése erre megfelelőnek tűnt, mivel az indiai filmek alapvetése a tánc és a zene volt (gondoljunk csak Bollywood-ra) Viszont a szomorkás történet lehetőséget adott a hangulatteremtésre, a pszichológiai megközelítésre is.

Az 1920-as években élő, hanyatló földesúr omladozó palotájához viszont megfelelő díszletet kellett találni. Mivel a forgalmazók éppen nem kapkodtak Ray után, szóba sem jöhetett egy ilyen romos palota díszletként való felépítése. Hosszú keresgélés után, amikor már szinte lemondott a film elkészítéséről Ray, egy öregember tett még egy javaslatot, egy eldugott kis faluban levő omladozó palotáról. Ki tudja, hogy igaz-e, de maga Ray állítja, hogy már annyira nem bíztak a megfelelő épület megtalálásában, hogy fej-vagy-írással döntöttek arról, megnézzék-e a tőlük nagyjából száz kilométerre levő épületet. Az érme úgy döntött, hogy ezt az esélyt még megkapja a film. És milyen jól döntött a sors. 

Annyira mesebeli a történet lezárása, hogy szinte hihetetlen, mégis folytatom, mert maga Ray írja naplójában: Miután a rendező megtalálta a filmhez tökéletesen illő forgatási helyszínt, felhívta a novella íróját, akivel együtt aggódtak a keresgélés eddigi sikertelensége miatt. Ray elújságolta neki, hogy végül egy Nimtita nevű isten háta mögötti faluban lelt rá a megfelelő épületre, mire az író (Banerji) elmondja, hogy ugyan sosem járt a birtokon, de egy bengáli nagybirtokosokról szóló könyvet olvasott annak korábbi tulajdonosáról, és ez az illető (Upendra Narayan Choudhurry) szolgált modellül a Zeneszalon című novella földesurának. Egy szó, mint száz, a film megtalálta magához történetének valódi helyszínét. Olyan szép sztori, hogy szinte mindegy is, igaz-e vagy sem...

Az alábbi képen ez a palota látható mai állapotában. Annyival romlott a helyzet, hogy már nem csak a környéket, de magát az épületet is kezdi beborítani a természet.

Nem tudom, hol máshol a világon létezik még egy ilyen ország, ahol ilyen fenséges épületek léteznek ilyen nyomorultul lepusztult állapotban a semmi közepén? Minek kellett történnie, hogy egy láthatóan egykor fényűző palota körül így megszűnjön az emberi élet. Valami járvány pusztíthatott? Vagy mindenkit kiirtottak?

Már Az Út Éneke is tele volt ilyen egykor szebb napokat megélt épületekkel, ott is szinte kísértet járta épületekben játszódott a történet. 

Az 1857-es brit hódítók elleni "szipojlázadás" leverését követően teljes India a Brit Birodalom uralma alá került. Felbomlott az indiai feudális rendszer, illetve a britek saját szimpatizánsaival új feudális rendszert alakítottak ki. Filmünk egy ilyen, a teljes elszegényedés szélén álló volt földesúr felemelően méltóságteljes pusztulását mutatja be. 

mv5bndrlowfhymqtmjlhns00zguxlwe2ymmtmgu5zmrkymuymtzhxkeyxkfqcgdeqxvymta2odmzmdu_v1.jpgOtthonából szó szerint ki sem mozdulva, épületének tetőteraszáról szemléli birtokának pusztulását, és látja felemelkedni a britekkel parolázó újgazdag szomszédot, akinek telkéről már egy elektromos generáltor monoton zaja is veszélyezteti nyugalmát. Pénze már alig van, a családi ékszerek eladásával még lehet kicsit húzni-halasztani a kassza teljes kiürülését... a szolgák közül már csak a leghűségesebbek tartanak ki mellette...

dhcm9gsxkauirbm.jpgEz a film nagyon más, mint amit az Apu trilógia első két filmje alapján várhattak Ray-tól a nézők. (Ne felejtsük, trilógiának csak utólag nevezhető a három film, ekkor még tervbe sem volt véve a harmadik film elkészítése) Itt valóban nagy jelentősége van a zenének és a táncnak. Valahol azt is nyilatkozta egyszer Ray, hogy számára itt fontosabb volt a zene, mint a kép, ám a végeredményen ennek semmi nyoma nincsen, hiszen vizualitása ugyanolyan lenyűgöző, mint amilyen korábbi filmjeiben látható volt. A zenés jelenetek viszont hosszasan, perceken át valóban csak a zenéről szólnak, ahogy a zeneszalonban a műértő közönség csodálja a jellegzetes indiai szitárzenét és adott esetben a táncot. 

A főszerepet alakító Chhabbi Biswas tökéletes választás a végnapjain is méltóságteljes úr alakítására. Aki - mikor megtudja, hogy a britek vállán felkapaszkodott újgazdag szomszéd egy zenés rendezvényt szervez - elhatározza, hogy minden megmaradt értékét összeszedi, hogy abból egy utolsó nagy rendezvényt szervezzen, mintegy saját búcsúztatóját... 

Ray nagy mestere volt a filmkészítésnek, de nem csak filmeket készített. Grafikusként, zeneszerzőként, fotósként, könyvillusztrátorként, sőt még tipográfusként is maradandót tudott alkotni. Most derült ki, hogy egy általam korábban csodált betűtípus is hozzá köthető. (Ray Roman) 

e8caee822df0b2f41b00a247af69f8ff.jpg

A film bengáli címének helyes kiejtése: Dzsálságár

mv5bzti4ntgxntgtymrlms00mweyltlhm2ytzjg1yjviytuwy2y5xkeyxkfqcgdeqxvymta2odmzmdu_v1.jpg

3 komment

337. A Nagybácsim (Mon Oncle) - 1958

2020. február 23. 03:01 - moodPedro

mv5bytu2mwzjowmtmgu5zs00zgy2lwiznjctzjdjy2e3mtawnwy1xkeyxkfqcgdeqxvymjgynjk3mze_v1.jpgFranciaország (Specta, Alter, Centauro, Gray), 116 perc, Eastmancolor, francia

Rendező: Jacques Tati

Producer: Louis Dolivert, Jacques Tati, Alain Terouanne

Hulot úrral nem először találkozunk. Ahogy a Hulot Úr Nyaral című bájos filmben is, itt is maga a rendező ölti magára a címszereplő jelmezét. Ő az a bizonyos nagybácsi, azaz Hulot úr, aki elvileg a főszereplő lenne. Ám ahogy az említett korábbi film esetén sem, úgy itt sem érzem olyan erősnek karakterét, hogy a főszereplő megtisztelő címét engedményezzem rá. Nem mintha ezen múlna, de Hulot-nak alig néhány mondatos szövege van, szinte a legkevesebb az összes szereplő közül.

Ha szabadon választhatok, akkor a film kedvéért megalkotott két különleges épületet nevezném ki a film két legfontosabb szereplőjének. Körülöttük zajlik szinte minden esemény a filmben, az szereplők jelentősége szinte eltörpül mellettük. 

Tati alapelve egyébként is az volt, hogy mindenki lehet mulatságos, nincs szükség komikus egyéniségre a komikus helyzetekhez. 

Lásd a plakát átlóval elválasztott két részén a két - stílusukban szöges ellentétben álló - épületet. Őket tartom a film két valódi főszereplőjének. Kezdjük azzal, aki jóval kevesebb képernyőidőt kapott, pedig jóval többet érdemelt volna... egy igen bájos - amolyan igazi párizsi - kis épület, olyanféle, amilyet akkor látunk filmen, amikor Párizs leghangulatosabb arcát akarják ábrázolni. Szinte meseház.

Az alábbi anim-gif egy trükkös montázs összetömörít egy hosszabb jelenetet, melyben Hulot úr éppen hazaérkezik, látjuk milyen viccesen körülményesen jut fel lakásába bonyolult kialakítású lépcsőházán keresztül. Nos ezen a képen egy 60 másodperc hosszú snitt van összetömörítve. Én imádom ezt a házat.

8f605eaafe58c301182c45f59bab7a23.gif

Ez Hulot úr otthona. Akinek megtetszik, és - hozzám hasonlóan - azonnal indúlna felkeresni, annak rossz hírem van: a díszletépületet csak a film kedvéért húzták fel a Párizs melletti Saint-Maur-des-Fossés nevű kisvárosban.

0b1532a0f9d683c316672ebdca5e5aa4.jpgA film vitathatatlan egyes számú főszereplője viszont ez az ultra-modernista épület-különlegesség, melyet Jacques Lagrange festő tervezett, aki mellesleg a film társszerzője is volt.

image-asset.jpegImádom ezt az épületet is, bár meg kell jegyeznem, hogy nem nevezhető a film egyértelműen "pozitív hősének". 

- Olyan üres... - mondja az egyik vendég

- Mert modern! Minden egybenyílik! - védi otthonának becsületét a házigazda.

A modernista építészet a Bauhaus nevű stílussal kezdődött 1919-ben, a német Walter Gropius által alapított Bauhaus nevű tervezőiskola megalapításával. Ez a stílus a művészet és az ipari tömegtermelés közötti szakadékot kívánta átívelni - többek között - a tömegtermelésre szánt, de művészi igényességgel megtervezett alkotásokkal. 

Könnyen felismerhető ez a stílus a sok fehér szín mellett az óriási üvegfelületekről, egyszerű vonalvezetéséről (gyakran lapos-tetős épületek), sok fém, illetve csillogó króm elem felhasználásáról. Bútorainak vonalvezetése rendszerint egyszerű, geometrikus kialakítású. A funkcionalitás kerül szinte mindenek elé. A stílus legismertebb tervezői Gropius mellett a magyar származású Breuer Marcell és a német Mies Van Der Rohe. Le Corbusier ugyan nem tartozik szorosan a Bauhaus iskolához, épületei mégis közel állnak annak szellemiségéhez, és a modernista építészet legfontosabbjai közé tartoznak.

Aki a film megtekintésének hatására ezt az épületet szeretné élőben megtekinteni, annak már jó hírrel tudok szolgálni. Létezik ennek a díszletnek egy replikája a párizsi Le CENTQUATRE nevű kultúrális központban. 

Tati előző filmje még fekete-fehérben készült, ez viszont már Eastman color nyersanyagra, ami nagyon jó választás volt, hiszen a film központi figurája - az Arpel-villa - csak így, színesben mutathatta meg igazán önmagát. Még a szökőkút vize is kékre van festve, hogy a víznél is vízebbnek hasson.

mv5bmja1njyxnzi5nf5bml5banbnxkftztcwmda4njc5ng_v1_sx1268_cr0_0_1268_999_al.jpgMaga a halas szökőkút volt a gúny leggyakoribb célpontja. Illetve rajta keresztül az "újgazdag" életmód. Ugyanis láthatóan nem is a házigazdák örömét szolgálja ez a kert-dísz, hiszen mindig csak akkor kapcsolják be, ha fontos vendég érkezik. Ha a csengő valakinek az érkezését jelzi, első feladat távirányítással bekapcsolni a szökőkutat, majd csak ezután nyitni a szintén távirányítással nyíló kaput, végül abban az esetben, ha arra nem méltó (például szerelő) érkezik, akkor azonnal lekapcsolni a szökőkutat. Mégse menjen hiába. mon-oncle_ruuszx.jpg

A gazdag házaspárnak van egy kisfia. Az ő nagybácsija (azaz a feleség bátyja) a bizonyos Hulot úr, aki csak csetlik-botlik ebben a számára idegen és furcsa környezetben. Mondhatnánk, hogy ezek szerint a kisfiú szemszögéből mesélünk a nagybácsiról, de a valóság nem ez...  és nincs is jelentősége...

mv5bmjawndyynzk5ml5bml5banbnxkftztcwotk3njc5ng_v1_sy1000_cr0_0_1267_1000_al.jpgHulot persze semmit sem úgy használ, ahogy kellene... mon-oncle_hteiwk.jpg

Története nem igazán van a filmnek. Ami van, azt elmondhatnám egy mondatban: Hulot-nak munkát próbál találni a gazdag cégvezető sógora. Ennyi. Nincs jelentősége. A film eredetisége a hangulatában, a szituációk ábrázolásában rejlik. Egyszerűen bájos az egész.

Tati egy 1958-as interjúban bevallja, hogy forgatókönyv nélkül dolgozik, mindent fejből forgat. Ez azonban még véletlenül sem jelent improvizációt! A munkát megelőző este fejben végigveszi a teljes másnapi anyagot. Maga előtt látja az egyes jeleneteket, a vágásokat is. Mindent fejben tart, nincs szüksége cetlikre, jegyzetekre.

Erről a filmről még azt is elmondta, hogy végre mindent beletehetett, amit eltervezett. Semmit sem kényszerült kihagyni. Ha nem sikerült, csak rá lehet tehát haragudni, mondja.

Nem véletlen, hogy Oscar díjat nyert a legjobb külföldi film kategóriájában, sőt Cannes-ban is különdíjat kapott.

mon-oncle_qvnwkh.jpg

 

Szólj hozzá!

336. Dracula - 1958

2020. február 20. 23:50 - moodPedro

mv5bodnlmzfmzjgtmtmwzc00owqxlwizmzctztmxzmy3zmjmmzg4xkeyxkfqcgdeqxvymja4mjg3odu_v1_sy1000_cr0_0_730_1000_al.jpgNagy-Britannia (Hammer Film Productions), 82 perc, Technicolor, angol

Rendező: Terence Fisher

Producer: Michael Carreras, Anthony Hinds, Anthony Keys

A filmet gyártó Hammer Film Productions-t 1935-ben alapították. Az ötvenes évek közepén vált igazán sikeressé - sőt világhírűvé - horrorfilmjeivel.

Első kiugró sikere a BBC-n futó The Quatermass Experiment című tv-sorozat alapján készített The Quatermass Xperiment című mozifilmje volt, melyben egy háromtagú legénységgel felküldött űrrakéta egyetlen emberrel tér csak vissza, aki valamilyen okból egy furcsa lénnyé (alienné) kezd átváltozni. Akkora siker lett ez a film, hogy hamarosan következett a Quatermass 2. Mindkét film fekete-fehérben készült egyelőre.

Látva horrorjainak sikereit, a Hammer igyekezett meglovagolni azt, és belevágott - immár színesben - a Frankenstein történet sokadik újrafeldolgozásába Frankenstein átka (The Curse of Frankenstein) címmel.. Peter Cushing (Victor Frankenstein) és Christopher Lee (a szörny) volt a film két kulcsszereplője. Ez volt az első olyan horror, mely igazán kendőzetlenül, élénk pirosan (Eastmancolor) mutatott sok-sok vért. 

Mivel úgy tűnt, hogy a Hammer horrorjai sikert sikerre halmoznak, a stúdió nem akart változtatni a bevált formulán. Következő horrorjához, a Draculához ismét Peter Cushingot és Christopher Lee-t szerződtette le. Róluk egyébként érdemes megjegyezni, hogy feltehetően sok Hammer-es közös filmjüknek is köszönhető, hogy egymás legjobb barátai voltak a való életben.

Külön érdekesség kettejükkel kapcsolatban, hogy mindketten szerepet kaptak a Csillagok háborúja saga két-két epizódjában. (feltéve, ha beleszámít az is, hogy Cushing a Zsivány Egyesben computer generálta formában szerepelt, lévén, hogy a 2016-os film készítésekor már több, mint húsz éve nem élt) Cushing az Egy Új Remény című első filmben volt Tarkin szenátor, míg Christopher Lee a 2002-es Klónok Támadásában és a 2005-ös Sith-ek Bosszújában volt Doku gróf.41xj02mcyyl_sr600_315_piwhitestrip_bottomleft_0_35_sclzzzzzzz.jpg

A Hammer Film Productions remekül prosperált a Dracula és a Frankenstein mítoszokról való újabb és újabb bőrök lehúzása mellett egyéb véres horrorok futószalagon való gyártásával is. Peter Cushing és Chrisopher Lee vagy 15 ilyen horrorban szerepelt együtt, külön-külön pedig szinte megszámlálhatatlanul sokban. Az utolsó Hammer film 1979-ben készült, mely egy Hitchock film újrafeldolgozása volt. Ezután csődbe jutott a stúdió. 2007-ben azonban újra felélesztették, ráadásul stílusosan, mert a Pokoli Albérlethez (2011) például magát Christopher Lee-t is felkérték újra.

Na, de térjünk rá a Draculára... Sokadik feldolgozása ez az angol Bram Stoker 1897-es Drakula című könyvének. 1921-ben például egy magyar némafilm készült Drakula Halála címmel. Ez azonban vélhetően elveszett. Az alábbi képen kívül még néhány fotó és filmplakát bizonyítja, hogy egyáltalán létezett,,,mv5bnzu4zgu1n2etode2yy00njq0lwjlmtutnzflzjdhmdkwytlixkeyxkfqcgdeqxvymdgynja5ma_v1.jpg

Aztán ott van a nagyon is jól ismert Murau-féle 1922-es Nosferatu, ahol a szerzői jogok megkerülése miatt nevezték át Draculát Nosferatu-ra.

Majd 1931-ben újra hozzányúltak a témához, melynek eredménye azért különösen kedves számunkra, mert abban a magyar származású Lugosi Béla alakította Draculát. Ugyanezt a filmet ugyanaz a stáb spanyol  nyelven beszélő szereplőkkel is megcsinálta a Mexikói piac számára. A film sikere után a gyártó Universal hosszasan csinálta a folytatásokat (Drakula Lánya - 1936, Drakula Fia - 1943, stb... )

Független amerikai stúdiók 1957-58 ban két Drakulás filmet is csináltak (Drakula vére és Drakula Visszatérése) egyik sem volt különösebben kiemelkedő.

1953-ban a törökök készítették el saját verziójukat Drakula Isztambulban címmel.

És ekkor jött a Hammer Film Productions, hogy végre először színesben mutassa meg a pirosan csordogáló vért... Szokás szerint megjegyzem, hogy bár a film gyönyörű Technicolor színekben pompázik, a stage fotók ekkoriban jellemzően fekete-fehérben készültek, így az illusztrációim nem színesek. De nem állom meg, hogy ezzel az egy színes képpel ne mutassam be, milyen jól nézett ki Christopher Lee trükkös contact-lencséje, mellyel állítólag nem nagyon látott semmit, szörnyen fájt is tőle a szeme, de azért nagyot dob a látványon.mv5bmtg5otcymtg0of5bml5banbnxkftztgwmjczodu5nte_v1_sy1000_cr0_0_1249_1000_al.jpg

Tudat alatt, talán azért hagytam ilyen terjengősre az előzmények és a Hammer Films bemutatását, mert maga a film... hát, hogy is mondjam... mai szemmel inkább vicces, mint félelmetes... nem okozott bennem különösen maradandó élményt...

A vámpíros mitológia amúgy szinte tökéletesen hidegen hagy, de most legalább megtanultam néhány dolgot ezzel kapcsolatban, amiket ezek szerint már elfelejtettem a Nosferatu és az 1931-es Dracula megtekintése óta...

Például, hogy a vámpírok nem bírják a napfényt.. ezért éjszaka aktívak csak, nappal kedvenc koporsójukban szundikálnak....

dracula_n3vpa0.jpg

Ilyenkor lehet viszonylag könnyen megölni őket, méghozzá egy fa karóval át kell szúrni a szívüket. Ekkor a halott vámpír visszaváltozik valódi önmagává... egy fiatal nőből például halott vén öregasszony lesz...

dracula_xhyuqq_1.jpg

 

 A vámpírok valamiért nem bírják a fokhagyma illatát. (Ezzel egyébként sok ember is így van). Talán még a fokhagymánál is hatékonyabb eszköznek tűnik azonban a feszület feltartása, amitől egész egyszerűen pánik-rohamot kap egy igazi vámpír...

A vámpírság tulajdonképpen egy fertőző betegség, mely vérszívás útján terjed. Akit egyszer megszív egy vámpír, az maga is vérszívóvá válik. Elkezd furcsán viselkedni, és természetesen ott éktelenkedik a nyakán a jellegzetes kettős seb.

dracula_3oj05h_1.jpg

Peter Cushing Doctor Van Helsingje veszi fel a harcot Christopher Lee Drakula grófjával... nem mondom, hogy kínszenvedés volt végignézni, de horror léte ellenére egy pillanatig sem izgultam... számomra a horror nem a vértől és az undorító látványtól félelmetes elsősorban.

Amerikában egyébként Horror of Dracula néven ment a mozikban ez a film, hogy a nézők ne keverjék össze a Lugosi-féle 1931-es változattal, ami állítólag még mindig ment ekkoriban néhány helyen...

Szólj hozzá!

335. Hamu és Gyémánt (Popiół i diament) - 1958

2020. február 04. 22:41 - moodPedro

mv5bnmizmgnkmzctodzios00ngiyltljnjutmmq0zmjkyjvhymi4l2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvymji4mja5mza_v1_sy1000_cr0_0_713_1000_al.jpgLengyelország (Polski, ZRF), 105 perc, ff., lengyel

Rendező: Andrzej Wajda

Producer: Stanislaw Adler

A második világháború utolsó napján vagyunk. Május 8. A film ezen a napon játszódik. A déli napsütésben kezdődik, és valamikor pirkadat után ér véget.

A führer már nyolc napja (április 30-án) úgy döntött, inkább végleg lelép, nyilván pontosan tudta, hogy számára az öngyilkosság lehet a legoptimistább kimenetele a dolognak... minden más esetben nagyon kellemetlen számonkérés, és végső soron nyilván a jól megérdemelt halálbüntetés várt volna rá.

Utolsó intézkedései között köztársasági elnökké nevezte ki Karl Dönitz admirálist, aki új, ügyvezető kormányt alakított. Hitler utolsó kívánsága az volt, hogy a háborút a lehető legtovább el kell húzni, és lehetőleg hősként bukjanak el. (azaz minél több hozzá csatlakozó kollégára számított volna odaát a túlvilágon)

Az új kormány viszont nem volt ennyire eszement. Próbált lavírozni kicsit, hogy legalább ne a vörös hadseregnek kelljen megadniuk magukat, de az angolok jelezték, hogy vagy teljes és feltétel nélküli a kapituláció vagy megy tovább a háború. Végül nem volt mit tenni, Dönitzék Május 7-én aláírták a fegyverletételt, ami Május 8-án lépett életbe. Ez a nap tehát amelyen a film játszódik.

pic_20161123145645_y9wtfym0uyg.jpgLengyelországban két ellenállási mozgalom harcolt a német megszállók ellen a háború alatt. Egyrészt voltak a kommunista mozgalom tagjai, akik nyilván a Szovjetunió támogatását élvezték, és volt a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) nevű mozgalom, melyet Londonból irányítottak. 

A Honi Hadseregről érdemes tudni, hogy ők robbantották ki 1944 Augusztus 1-én a Varsói felkelést, amivel a nácikat próbálták kiűzni. Elvileg a szovjetek segítségére is számíthattak volna, azonban ők pont, hogy akadályozták a felkelőket azzal például, hogy a szövetséges hadseregektől érkező utánpótlást szállító repülőket nem engedték leszállni az általuk felügyelt repülőtéren. A felkelést végül a nácik leverték, a Honi Hadsereg nagy részét koncentrációs táborokba zárták. Zárójelben jegyzem meg, hogy a háború végét követően a túlélő Honi Hadsereg tagokat a szovjetek vették üldözőbe, vezetőiket nagyrészt kivégezték, már, ha nem sikerült korábban nyugatra szökniük.

A fentiekből is látszik, hogy a két ellenálló társaság a közös cél ellenére igencsak külön utakon járt.

A film első jelenetében ebben a gyönyörű májusi napsütésben a Honi Hadsereg két tagja sütkérezik a mezőn. Beszélgetnek erről-arról. Mint egy Tarantino filmben. Egyszer csak egy harmadik férfi jelez, hogy messze, az út végén megjelent a dzsip, amire vártak. A két férfi fölkel, akkor látjuk meg, hogy gépfegyvereken feküdtek. Egyikük ügyetlenkedik a fegyverekkel, mert hangyák másztak beléjük. Még jó, hogy véletlenül nem sült el valamelyik.

Pár másodperccel ezután azonban szó nélkül, és kegyetlenül kivégzik a dzsip két férfi utasát. Mint utóbb kiderül, a kommunisták egyik vezetőjét kellett volna kivégezniük, ehelyett azonban két cementgyári munkást végeznek ki, akik pechükre pont akkor haladtak arra dzsipjükkel, amikor a célszemélynek kellett volna érkeznie. Mi tagadás, a gépfegyver golyóitól lángra kapó kapó zakó kicsit fura...

A sötétített napszemüveges fiatalember egyébként a film főszereplője, aki annak ellenére, hogy láthatóan egy hidegvérű gyilkos, végül mégiscsak a film szerethető főhősévé válik. Visszaemlékezések szerint emiatt a film miatt hirtelen nagyon megnőtt a kereslet az ilyen sötétített üveges szemüvegek iránt akkoriban. Magát Zbigniew Cybulski-t, a fiatalembert alakító színészt is James Dean-hez hasonlítható kultusz övezte hazájában. Sok párhuzam közül az egyik, hogy ő is fiatalon, balesetben vesztette életét.

mv5bmmiwogy5nmqtmja1os00ztbjlthlztatodbiodi0nzgxn2zhxkeyxkfqcgdeqxvynde5mtu2mde_v1.jpg

A sötétített üveges szemüveggel egyébként a rendező (Andrzej Wajda) saját előző (második) mozifilmjére, a Csatorna (1957) című filmre is visszautalt kicsit ironikusan: Amikor a srácot megkérdezi egy lány, hogy miért hord ilyen szemüveget, akkor a fiú azt válaszolja, hogy az ellenállásban sok időt töltött a csatornában, és hozzászokott a szeme a sötéthez.  (Egy ilyen csatornában zajlik az említett korábbi film)mv5byza3zji2mzgtmdjmni00zda2ltlmodgtmzc2mdywywu0mta4xkeyxkfqcgdeqxvymta2odmzmdu_v1_sy1000_cr0_0_1543_1000_al.jpg

Még nem tudják a gyilkosok, hogy nem a valódi célszemélyt likvidálták. A közeli szállodában tervezik tölteni az éjszakát, ahol a fiú megismerkedik a pultos lánnyal, és bizony közeli kapcsolatba kerülnek. Együtt töltik az éjszakát. Közben mintegy mellesleg szembesül azzal, hogy akit lelőni gondolt, az a személy ott száll meg ugyanabban a szállodában, sőt, pontosan az ő szobája mellett. A kilövési parancs továbbra is érvényben van, a munkát el kell végezni, de most, hogy beleszeretett abba a vonzó pultos lányba, az egész mozgalom hirtelen olyan értelmét vesztettnek tűnik...mv5bmtnizjexyzatmmmzzi00mzhiltliytqtnddhmtm3yze0mty0xkeyxkfqcgdeqxvymtc4mzi2nq_v1_sy1000_cr0_0_1451_1000_al.jpg

- Van cigarettájuk?

- Milyet parancsol, amerikait vagy magyart?

 

Ez a kérdés többször is elhangzik a filmben a szálloda portása és egy-egy vendég között... Egyenesen meglepett, hogy 1945 Lengyelországában a magyar és az amerikai cigaretta voltak egymás alternatívái. A kérdésre adott válaszok is érdekesek voltak. Aki a minőséget kereste, már akkor is az amerikait választotta. Viszont magyart kért az, aki jó erőset akart. De akinek a torka nem bírta a karcosabb változatot, az mindenképpen tartózkodott a magyar cigitől.

Wajda láthatóan szereti a nagy mélységélességet. Szeret elhelyezni valamilyen hangsúlyos tárgyat az előtérben, és hagyja, hogy a lényegi történés messze a háttérben látszódjon. Az egyik legemlékezetesebb ilyen kép a romos templomban lelógó Krisztus mögötti beszélgetés:

Izgalmas hatásokat tud elérni az ilyen nagyon hangsúlyosan ott levő, de szinte funkció nélküli elemekkel, adott esetben például egy ott ténfergő fehér lóval.

A film alapja egyébként egy 1948-as regény, mely ekkoriban kötelező olvasmány volt minden iskolában. A legnagyobb probléma ezzel a filmmel azonban az volt, hogy a kommunista-ellenes főszereplő összességében mégiscsak szimpatikus. Igaz, a kivégzendő célszemély is jól van kitalálva, ő az a tipikus idősödő mozgalmár, amilyennek akkoriban a jóságosabb pártfunkcionáriusokat elképzelték az emberek. Mint mondjuk Gomulkát, aki ekkoriban a Lengyelországi olvadás emblematikus figurája volt.

Érdemes tudni, hogy 1956-ban nem csak nálunk, de pár hónappal korábban Lengyelországban is volt egy levert felkelés, mely után a konszolidáció szárnyvizén Gomulka került a legfelsőbb vezetésbe, aki először a szovjetektől való elszakadásban gondolkozott, majd amikor a szovjet tankok elindultak Varsó felé, még jó ütemben váltva, a szovjetekkel egyeztetett lengyel konszolidációban gondolkozott. Támogatta Nagy Imrét a mi forradalmunk során, ő volt az egyetlen a keleti blokkban, aki nem támogatta a magyar forradalom leverését, sőt, kiállt Nagy Imre elítélése ellen. Érdekes, hogy az 1968-as prágai tavasz leverését már lelkesen támogatta, és odahaza a diáklázadásokat is gátlástalanul leverte ugyanebben az évben. Ekkor már ő maga vált a reformok kerékkötőjévé, így 1970-ben már a szovjetek jóváhagyásával távolították el a hatalomból.

De a film készítésekor, 1958-ban még reform-szelek fújtak, feltehetően ezért készülhetett el egy olyan film, melynek pozitív hőse kommunistákra lövöldözik... Érdekes információ, hogy nálunk ezt a filmet eleinte csak a Filmmúzeumban (!) játszották, tehát talán illendőségből bemutatták, de azért nem tolták nagyon előtérbe. A MOKÉP mozihálózatban csak jó pár évvel később, 1963-ban tűzték műsorra.

mv5bogvmm2iynwqtzjbmny00ytq0lweyngytzmnjytg3nzbhnzg0xkeyxkfqcgdeqxvynde5mtu2mde_v1_sy1000_cr0_0_1328_1000_al.jpg

1 komment

334. Szédülés (Vertigo) - 1958

2020. február 01. 19:27 - moodPedro

mv5bmjm1ztm3ymutzmfkms00mmu2ltgwmdgtymizytvjm2zknzfixkeyxkfqcgdeqxvyntayodkwoq_v1_sy1000_cr0_0_666_1000_al.jpgUSA (Paramount), 129 perc, Technicolor, angol

Rendező: Alfred Hitchcock

Producer: Alfred Hitchcock

A vertigo latinul szédülést jelent, és így is nevezi az orvostudomány a szédülést mint tünetet.

Mi tagadás, jól csengő ez a cím, feltehetően ezért esett rá a választás, holott a főszereplő - mint ahogy ezt hangoztatja is - valójában nem szédül, hanem egy korábbi traumához köthetően akrofóbiában, azaz tériszonya miatt szenved. Még egyszerűbben: fél a magasságtól.

John 'Scottie' Ferguson (James Stewart) egy nyugállományba helyezett nyomozó, aki egyik bevetése során olyan helyzetbe került, hogy egy másik rendőr azért zuhant le a magasból, mert őt próbálta megmenteni a leeséstől. Az eset óta csak apróbb magánnyomozói eseteket vállal. Egy barátja azzal a megbízással keresi meg, hogy tartsa szemmel feleségét, aki egyre furcsább dolgokat csinál. Néha olyan, mintha megszállná a nőt dédnagyanyjának szelleme, akiről tudni lehet, hogy öngyilkosságot követett el. Félő, hogy esetleg a gyönyörű Madeleinre is ez a sors vár, ha nem figyelnek rá. A film összetett szerkezetű, kísértet-historiának indul, majd krimi és melodrámai elemek keverednek benne.annex_stewart_james_vertigo_nrfpt_09.jpg

A furán viselkedő platinaszőke feleséget Kim Novak alakítja. Róla érdemes tudni, hogy Marilyn Pauline Novak-kén született Chicagoban, cseh származású szülők gyermekeként. A Columbia stúdió egy Marilyn Monroe-hoz hasonló szex-szimbólumnak kívánta felépíteni magának, és pont azért beszélték rá a névváltoztatásra, hogy ne tűnjön sima Marilyn Monroe utánzatnak. A filmet készítő Paramount kölcsönkérte a Columbiától Kim Novak-ot, és ezzel ez lett az első olyan filmje, amivel a színésznő kilépett az üresfejű csinibaba figurájából.

Túl mélyen nem merek belemenni a történet taglalásába, mert több helyen is olyan csavar következik be, amit lelepleznék, ha az azt követő eseményre utalnék. Maradjunk annyiban, hogy főhősünk végül elvállalja a megbízást, de beleszeret barátja feleségébe, végül mégsem tudja megakadályozni az öngyilkosságot. Később az öngyilkossá lett nőre nagyon hasonlító (de barna hajú) nőben próbálja megtalálni elveszett szerelmét, úgy, hogy mindenben próbálja az elveszett nő képére formálni. A np ilyen módon való átalakítása már-már kényszeressé válik, a nő minden tiltakozása ellenére az utolsó részletekig vissza akar térni a férfi halott szerelméhez... majd végül kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik... 

Nem volt valami nagy siker ez a film a maga korában. Hitchcock - nem túl elegánsan - Stewart-ra tolta a sikertelenséget, mondván, 49 évesen túl idős volt már ahhoz, hogy bevonzza a moziba a nézőket a 24 éves Kim Novakkal fonódó szerelmi románcával. Ez mondjuk nem Stewart hibája, hiszen az életkor adottség, a rendező választhatott volna más színészt a szerepre, ha csakugyan problémásnak látta a Stewart korát. A színészlegenda nekem egyébként nem tartozik a kedvenceim közé, eszköztára szerintem néhány modorosságban ki is merül, de ehhez a filmhez szerintem nem volt rossz választás. Hitchcock és Stewart nem is csináltak több közös filmet ezután.

Ez a film is egyike volt annak az öt "eltűnt" Hitchcock filmnek, melyek vetítési jogait megvásárolta a mester, hogy lányára örökül hagyva az újravetítési jogokkal biztosítsa az ő megélhetését. Csak az 1983-as újra-bemutató után fedezték fel a kritikusok a film rejtett értékeit. Manapság Hitchcock legjobb filmjei között tartják számon.

Engem már a kezdő képsor lenyűgözött:

giphy_4.gif

Ez a szép, élénk vörös persze a technicolor sajátossága. De ezen kívül is rengeteg szép vizuális megoldás található a filmben. Némelyik szintén a színekkel variál:

gifvertigo-room.gif

De van olyan trükk, amely egy igen kreatív megoldást használ. Nagyon leegyszerűsítve az operatőr rázoomol a tárgyra (mely jelen esetben egy toronylépcső) míg a segédje gyorsan hátrarohan a kamerát tartó kocsival. Ez a mozdulat ellensúlyozza a zoomolást, amitől érdekes "perspektíva-torzulás" tanúi lehetünk. Bár sok helyen említik, hogy ehhez a filmhez találták ki ezt a megoldást, korábbi filmben is megtalálható. Mégis sokan vertigo-zoomnak nevezik, de még rengeteg elnevezése létezik, pld. dolly-zoom, counter-zoom.

giphy_1_2.gif

Itt jegyzem meg, hogy jelen esetben a kamera hátrarántás a lépcsőházban nem volt könnyen kivitelezhető, ezért megépítették vízszintesen (fektetve) a díszlet makettjét, és így már nem volt akadálya a kamera kocsiztatásának. A fenti trükkfelvételen tehát a makett látható, a fotón pedig a valódi díszlet:

mv5bndk1oda4otcxm15bml5banbnxkftztgwmdu0ntc0ntm_v1_sy1000_cr0_0_823_1000_al_1.jpg

A szőke Kim Novak valóban esztétikus jelenség, a barna változat már kevésbé fogott meg. Róla mindenképpen érdemes elmondani, hogy 84 évesen a poszt írásának idején még mindig köztünk van. Elrettentő példája a plasztikai sebészek gátlástalanságának, akik azt a hiú reményt keltik idősödő hölgyekben, hogy aranyárban megvehető tudásukkal újra vissza tudják hozni a páciensek fiatalságát. Sajnos ez nem így van. 

kim_novak.jpglobbymv5bmtg3odyyotc4n15bml5banbnxkftztcwotqyntk4oq_v1.jpg

2 komment