Magyarország (MAFILM 4), 157 perc, színes, magyar

rendező: Várkonyi Zoltán

Előre szólnom kell, hogy nagy valószínűséggel igen népszerűtlen leszek ezzel a bejegyzésemmel, hiszen ha jól sejtem, ez a film a hatvanas évek legnépszerűbbjei közé tartozik... és, hát... töredelmesen be kell vallanom, hogy nekem az ilyen filmek, mint amilyen ez is, hónapokra megakasztják a blogolást, mert olyan nehezen szenvedtem végig rajta magam, hogy közel három hónap telt el az előző bejegyzés óta, és hetek óta a róla való írással is küszködöm. Rosszat nem különösebben szeretek hosszan írni egy filmről, erről jót meg nehezen tudok...  Talán további ellenszenvet váltok ki, ha azt is bevallom, hogy emlékeim szerint ez volt az egyetlen kötelező olvasmány, aminek elolvasását valamilyen úton-módon sikerült megúsznom. Úgy általában nem volt elvi kifogásom a kötelező olvasmányok ellen, de ez valahogy nem kívánkozott nekem. 

Jancsó rajongóként különös érdeklődéssel olvastam, amikor a rendező leírta, hogy mennyire kirázta a hideg ezektől a nagy epikus Várkonyi-filmektől, és amikor a stúdió vezetője Nemeskürty István (jelen film forgatókönyvírója) bíztatta, hogy ő is csináljon valami történelmit, akkor megcsinálta a Szegénylegényeket ami viszont szerintem zseniális lett. Az ilyen "színes-szagos", monstre, epikus filmeket - mint amilyen az Egri csillagok - már Hollywoodtól sem szerettem különösebben (lásd pld. Tízparancsolat). 

Az Egy magyar nábob-ot kifejezetten szerettem már gyerekkoromban is, a másik két Várkonyi-filmért különösebben nem voltam oda, de valamennyire azért elismertem őket. Itt viszont úgy éreztem, hogy kicsit elszállt vele a ló... legalábbis abban a tekintetben, hogy már vizuálisan sem láttam igyekezetet a realitásra való törekvésre... a jelmezek inkább hasonlítottak egy operettelőadás jelmezeire (főleg a törökök), mint egy hitelességgel próbálkozó történelmi kalandfilmre... Amikor a török seregben némelyik harcosnak akkora turbánja volt, hogy szinte felborul, akkor nálam elszakadt a cérna... Lehet, hogy a Jókai regények reformkori milliőjéhez jobban megtalálta Várkonyi a képi világot, Gárdonyi feldolgozásánál nálam elbukott... de félő, hogy nekem az alapművel is bajom van, így én messze nem vagyok mérvadó...

Érdekességképpen az egyik magasrangú török szereplő jelmez-tervének mood-boardja, melyen kis anyagminták is oda vannak tűzve a lapra.

Másik érdekesség, hogy a film díszlettervezői között megtalálható a később világhírű festővé váló Szász Endre is. És ha már a díszletek szóba kerültek, az első ami eszembe jut természetesen az egri vár, mely a filmben nem Egerben van, hanem Pilisborosjenő határánál, és ma is ugyanott áll, persze megérezve az idők pusztító erejét... Íme néhány kép a forgatásról, néhány pedig a vár jelenlegi állapotáról.

Aki látott már filmforgatást, az tudja, hogy egy ilyen forgatáshoz nem kell az egész várat megépíteni, elég, ha annyi elkészül belőle, amennyire a rendező mutatni akar. Sőt a vár belsejéből való fényképezést megkönnyíti, ha nincs meg a teljes vár, elég, ha csak az a szakasz van meg, amelyikből ki akarunk látni. Így amikor a várban zajló eseményeket láttatja Várkonyi, akkor teljesen szabadon tudta elhelyezni a kamerákat és a lámpákat, nem akadályozta a vár többi fala. (a légi felvételen talán látszik, hogy mire gondolok)

Akárcsak a korábbi Várkonyi eposzokban, ebben a filmben is szinte minden komolynak számító magyar művész szerepet kisebb vagy nagyobb szerepben. Nem is akarok teljes listát készíteni, de itt volt pld. Sinkovits Imre (Dobóként), Kovács István (Bornemissza Gergely), a gyönyörű Venczel Vera (Cecey Éva), Bárdy György (Jumurdzsák), Agárdi Gábor (Sárközi, "a cigány"), de percnyi hosszú epizód szerepekben látható például Kern András vagy Major Tamás is...és még rengeteg más... néhány később színészóriásnak számító művész még a statisztériában is feltűnik...

Azt gondoltam volna, hogy a pártállam idején ha egy filmnek ilyen brutálisan magas a büdzséje, az megkérdőjelezhetetlenól azt jelenti, hogy a vezetőség támogatását élvezi, s mint ilyen, egyértelműen tabu a kritikusok számára. Meglepetésemre mégis találtam olyan korabeli cikket, melyben a cikk írója felveti, hogy "... megengedhetjük-e magunknak, hogy állami támogatással ilyen drága filmet forgassunk?"... a kérdés egyrészt kicsit fura, mert a pártállam idején kizárólag állami támogatással készültek filmek, nem volt magánfilmgyártás. 

A történetet én három összefonódó szálra bontanám (ezek mellett persze rengeteg mellékszál is fut):

Elsőként Gergely és Vicuska (Cecey Éva) szerelmi történetét említeném, amely gyerekkoruktól kezdve ível az egri ostromig.

A második szál Jumurdzsáké (Bárdy György) aki megszállottan próbálja visszaszerezni az elveszett gyűrűjét.

Végül természetesen a harmadik szál az egri vár védelme és a török-magyar összecsapás, amely a regény csúcspontját képezi.

Az vitathatatlan egyébként, hogy az egri csatában voltak igen látványos pillanatok, de voltak igen béna megoldások is melyek mintha időhiányra vagy nem kellően alapos kivitelezésre utalnának. Ilyen például amikor a "török" kaszkadőrt nyakon öntik az egri védők a forró gulyással, a kaszkadőr kicsit tétovázik, majd gondol egyet és leugrik. Ez egy olyan látványos hiba, amit kis gyakorlással és ismétléssel egy ilyen költségvetésű filmben talán érdemes lett volna jól megoldani.

A statiszták jó része (5-6000 ember) kivezényelt katona volt ahogy hirlik, az alábbi képen látszik is, ahogy őket nem a rendező (Várkonyi, napszemüvegben), hanem a felettesük igazgatja:

Egyébként már gyerekkoromban találkoztam azzal a legendával, hogy valamelyik janicsárnak kvarcórája van, de én ilyet nem láttam, és állítólag ez egyszerűen rosszindulatú pletyka volt, ilyen képkockát senki nem tudott mutatni. Forgatási fotókon persze már látható egy-egy karóra, de akkor már található cigarettázó és napszemüveges janicsár is... szóval az nem mérvadó... Olyan viszont állítólag látható a filmben - bár nekem nem tűnt fel - , hogy némely janicsár magyar katonai gyakorló nadrágban szerepel (őket katonák alakították). 

Sajnálom, hogy minden idők harmadik legnézettebb magyar filmjéről ilyen lenézően írok, és ilyenkor mindig hangsúlyozom, hogy a hiba valószínűleg az én készülékemben van, hiszen sokkal több ember néz(ett) ilyen filmeket mint mondjuk Jancsó filmet.... tényleg... ki a fene néz Jancsó filmeket rajtam kívül??