1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz


424. Elfelejtett Ősök Árnyai (Тіні забутих предків) - 1964

2021. október 27. 19:50 - moodPedro

mv5bzjcznjyxnjitnty4my00ngmylthkmjctndg4mmizogjkmwm3xkeyxkfqcgdeqxvyodqyndu4otk_v1.jpgSzovjetunió (Dovzsenko), 97 perc, Szovkolor, ukrán

Rendező: Szergej Paradzsanov

Ez a film egy nagy színes mozgó képeskönyv. Olyan nekem, mint Jancsó hetvenes évekbeli korszaka (Égi Báránytól a Zsarnok Szívéig), melyben a történet szinte elveszti jelentőségét a hagyományos értelemben, helyette a képi megvalósítás lesz elsődleges jelentőségű. 

Paradzsanov esetében bár végülis van történet, de ez többnyire furcsán kidolgozatlan marad. Jelentős fordulatokon szinte előkészítés nélkül, pillanatok alatt túljut, míg alkalomadtán jelentéktelen motívumoknál hosszasabban elidőzik. 

A film azzal nyit, hogy az ukrán Kárpátok egyik hucul falujában egy falunapon az egyik családfő baltával agyonüti a másikat. (A huculok egy pártízezres ruszin etnikai csoport)

A két ellenséges család gyermekei azonban egymásba szeretnek, akárcsak Rómeó és Júlia. (A film az azonos című Mihajlo Kocjubinszkij regény alapján készült)

Később össze is házasodnak...

Ezután a történet hirtelen drámai fordulatot vesz. Nem csak azért nem megyek ebbe bele túl részletesen, hogy szokásom szerint megóvjam azokat, akik ezután szeretnének megnézni a filmet, hanem azért is, mert véleményem szerint a történetnek ennem az esetben tényleg nincs túl nagy jelentősége.

A képi megjelenítés - és az azt alátámasztó zenei hatások - minden mást zárójelbe tesznek:

3ac5521153c4236b44e8f25341c66338.gif

Legtöbbször kézi kamerával készített felvételeket látunk. Ritkán állapodik meg a kamera, de a statikus állások is szépen megkomponáltak.

Sok avantgárd rendezőnél látom, hogy a kézből készített felvétel az élvezhetőség rovására megy, itt viszont nagyon nem ez a helyzet. A kép mindvégig nagyon rendezett marad, még akkor is, amikor a fiatalok lagziján olyan mozgékonnyá válik a kamera, hogy a kép szinte elmosódik... ez azonban mégsem válik zavaróvá, inkább az az érzése az embernek, hogy egy impresszionista festmény elmosódó ecsetvonásai kelnek életre....

screencaptureproject145.gif

Mutathatnám a példákat az izgalmasabbnál izgalmasabb kamerakezelésre, képi megoldásokra, de akkor még mindig csak a képről beszélünk, ami a zenével együtt éri el igazán a tökéletes hatást...

tumblr_m9ldm3kzrp1ro2c2ro2_r2_250.giftumblr_m9ldm3kzrp1ro2c2ro1_r1_250.gif

Hucul népdalok szólnak szinte végig a filmben. A dalok is szinkronizálva vannak, ami egyébként nem különösebben gyakori. Csak tippelni tudok: feltételezem, hogy nem volt külön hangsáv a filmben szereplő népdalokról, ezért a szinkron készítésekor azokat is fel kellett venni újra. Ellenkező esetben maradt volna a  teljes film feliratozása. Az általam elérhető változat csak a szinkronos hangsávval rendelkezett, ezért nem tudom megállapítani, hogy az eredeti ukránhoz képes van-e minőségi különbség a dalok előadásában, mindenesetre nagyon színvonalasnak tűnik a magyar változat is.

dfcasfywsaevpfq.jpg

A film rendezőjét, Paradzsanovot (Tarkovszkijjal együtt) szokás a le nem forgatott filmek rendezőjének nevezni. Élete során közel 15 évet töltött különböző börtönökben, 3 különböző alkalommal. 

1968-ban ukrán nacionalizmus vádjával, letartóztatják, később elengedik. Ekkoriban alig engedik dolgozni. 1969-ben megcsinálja ugyan A Gránátalma Színe című filmjét (ezzel is fogunk találkozni az 1001-es listán), de aztán 1985-ig nem készíthet filmet, helyette a Gulag szigorított munkatáborában robotol. Ahány helyen olvasom, annyi különböző vádat olvasok elítélésével kapcsolatban: hol homoszexualitást írnak, hol erőszakot, hol vesztegetést... van ahol pornográfia népszerűsítését... Furcsa módon otthon nem volt annyira megbecsült művész, mint amennyire külföldön, főleg angolszász területeken rajongtak érte. Ilyenkor érzem igazán szerencsésnek magamat, hogy - legalábbis a Kádár-korszakban - az igazán nagy művészeket azért többnyire nemcsak hagyták dolgozni, de támogatta is a vezetés (Aczél Györggyel az élén). 

Paradzsanov egy kései interjújában dicsekszik, hogy hány megvalósítatlan forgatókönyvet írt... Szerintem Paradzsanov esetében nem kifejezetten a forgatókönyv az érdekes... hanem a képi megvalósítás az igazán zseniális, ami valószínűleg előzetesen nem papírra vethető.

Jancsóról is hallani, hogy írt ugyan forgatókönyveket a filmjeihez, de csak azért, hogy legyen mit engedélyeztetni/pályáztatni, de amikor elkezdett forgatni, akkor soha senki nem látta már ezeket a forgatókönyveket...

- Amikor az Elfelejtett Ősök Árnyait, ezt a kárpáti hucul Rómeó és Júliát forgatta Ukrajnában, akkor senkit sem zavart, hogy ön örmény?

- Nem. Amikor forgattam, akkor nem. Orosz voltam, és kész. Amikor viszont váratlanul hatalmas siker lett, akkor menten észrevették...

mv5bmwu4zmnhodytm2vizs00zti2ltk5mgitnju4oduyotyzymywxkeyxkfqcgdeqxvynjg3mtiwodi_v1.jpg

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása