USA (Warner Bros.), 111 perc, Warnercolor, angol

Rendező: Nicholas Ray

Producer: David Weisbart

Még általános iskolás koromból emlékszem (ez még a nyolcvanas években volt), hogy a lányok körében divat volt James Dean-es pólót viselni. Arra már nem emlékszem, hogy ezek a pólók esetleg nyugati importok voltak, vagy szemfülesebb hazai "maszek" ruhagyártók készítették őket, esetleg mindezek az emlékek inkább külföldi ifjúsági magazinok (BRAVO , Popcorn) képeiből maradtak csak bennem... Mindenesetre abban biztos vagyok, hogy még ha a nagyon fiatalon elhunyt Dean-nek volt is egyfajta kultusza, konkrét filmet tőle szerintem senki nem látott az ismerőseim közül.

Túl sok lehetősége sajnos nincs is az embernek, ha James Dean filmet akar nézni. Mindössze három ilyen akad. Ezek előtt csak statiszta- és jelentéktelen mellékszerepei voltak, ezek után következett be az a bizonyos halálos autó-balesete. Első filmje az Édentől Keletre (1955) volt, amivel hirtelen olyan sztár lett, hogy eme poszt alapjául szolgáló Rebel Without a Cause eredetileg standard képarányú és fekete-fehér, B-filmnek szánt produkcióját a Warner hirtelen előléptette "prémium" termékké, és az Eastmancolor színes film Warner stúdióbeli fantázianévvel ellátott nyersanyagára, azaz Warnercolorra forgatták, megspékelve CinemaScope szélesvásznú formátummal.

Mivel a stage fotók szinte kizárólag fekete-fehérek, - hogy a kedves olvasó elhiggye nekem, hogy szép színes a film, íme egy pár másodperces részlet:

A rendező miatt - akinek eddig csak a Johnny Guitar című rettenetét láttam - nem voltak túlzottan magas elvárásaim... szerencsére csalódnom kellett, mert egyáltalán nem volt rossz ez a film.

Mellékesen jegyzem meg, hogy köszönhetően a színes, szélesvásznú kivitelezésnek, 1955-re eljutottunk oda, hogy a filmek jó része ugyanolyan szép (vagy bizonyos szempontból még szebb), mint a ma készülő filmek többsége.

James Deannel kapcsolatban is volt egy olyan félelmem, hogy valami bájgúnárt kell majd megismernem benne, de hát ez is nagy tévedésnek bizonyult. Tényleg remek színész, és ennek a fényében kicsit átértelmeződik Brando nagyon lenéző nyilatkozata Dean-ről (melyből a Vágy Villamosa posztban idéztem). Mindketten hasonló stílusú, energiától duzzadó, realista stílusú lázadó alkatok voltak, el tudom képzelni, hogy Brando a konkurenciát látta Dean-ben, és inkább féltékenység volt a lenéző szavai mögött...

A film három kulcsszereplője három gimnazista diákot játszik. Közülük James Dean az egyetlen túlkoros, 24 évesen határeset, hogy elhiszem neki, hogy gimnazista... talán inkább többszörösen bukott gimnazista... A lány (Natalie Wood) 16 évesen játszotta ezt a szerepet, érdekes módon nekem ő is kicsit idősebbnek tűnik, ennek oka valószínűleg a felnőttes frizura és smink. Hármuk közül egyedül a Sal Mineo által játszott Plato tűnik annyinak, amennyi a szerepe szerint is valójában volt (16 éves).

Itt említem meg, hogy mindhármuknak tragikus sors adatott. James Dean még ennek a filmnek a megjelenése előtt egy hónappal elhunyt egy autó balesetben, éppen egy gyorsulási versenyre tartott.

Natalie Wood rejtélyes körülmények között megfulladt a Csendes Óceánban. 1981-es halálának a körülményei tisztázatlanok, időről időre felröppen, hogy a rendőrség újra megnyitotta az aktákat. Utoljára 2018-ban írtak arról a lapok, hogy a Los Angelesi rendőrség esetleg a még mindig élő férjet fogja meggyanúsítani. Ugyanis Wood halála előtt volt valami komolyabb összeszólalkozás közöttük, és Natalie Wood testén külsérelmi nyomokat is találtak. A jachton, - amiről az úszni nem tudó színésznő valahogy a vízbe esett - egyébként tartózkodott egy harmadik ember is, Christopher Walken, aki, mint tudjuk  még szintén él, és állítólag közte és a színésznő között is több volt barátságnál, ami akár okozhatott némi konfliktust a három ember között...  Ennyi év távlatából persze szinte reménytelen megtalálni a gyilkost, hacsak az nem tesz beismerő vallomást. 

A harmadik szereplő sem ágyban, párnák között halt meg. Sal Mineo-t a lakása melletti utcán szúrták szíven amikor hazafelé tartott egy színházi próbáról. Az ő gyilkosa ismert.

A film első negyed órája után elkezdett motoszkálni bennem az az érzés, hogy ezt a világot már ismerem valahonnan. A gimnazista bandák vetélkedése, az őket kísérő lányok csapata, a hajviseletük, és a Dean-en látható piros dzseki stílusa is valahonnan nagyon ismerős volt. Aztán jött ez az autóversenyes jelenet, és itt azonnal leesett...

Van, akinek eszébe jut valami erről a jelenetről?

Nem lehetett nem észrevenni, hogy a Grease-es autóverseny - ha nem is tekintjük koppintásnak - minimum egy tiszteletadás ennek a filmnek.

Belemagyarázásnak is tűnhet, de akárhányszor láttam a Grease autóversenyének eme startját, mindig volt bennem egy olyan érzés, mintha ennek kellene lenni valahol valami előzményének...

Ugyanaz a világ tehát, ám egész más hangulat. Míg a Grease egy szinte elejétől a végéig önfeledt szórakozást nyújtó klasszikus, addig ez a film sokkal borongósabb, helyenként kifejezetten nyomasztó, tragikus elemekkel átszőtt.

James Dean-re jellemző a fenti utolsó képen látható késes jelenetről olvasott visszaemlékezés: Állítólag ezt a jelenetet igazi késekkel vették fel, többször látható, ahogy a pengékkel megvágják egymást, az ingen látszik a vágás, de alatta valamilyen védőfelszerelés volt, amivel megvédték a színészek testét a sérülésektől. De a rendező egyszer észrevette, hogy a kés megvágta Dean fülét, és leállította a jelenetet, mire Dean állítólag őrjöngeni kezdett, hogy még egyszer ne merje a rendező leállítani a jelenetet, ha éppen átélésben van. Feltételezem, hogy a színész úgy gondolta, hogy ha a vágás különösebben zavarta volna, akkor ő úgyis leállítja a jelenetet, így viszont egy tökéletesre sikerült felvételt sikerült elrontania a túlzottan aggodalmaskodó rendezőnek.

A film egyébként szinte pontosan 24 óra történéseit mutatja be. James Dean hajnalban részegen fetreng a földön, beviszik a rendőrségre, majd ezt követően látjuk, ahogy megkezdi új iskolájában az első tanítási napot, ahol azonnal belekötnek az iskola "menő csávói", mely tragikus események sorozatát vonja maga után.

Jól indultál, csak rossz irányba...

- mondja valaki a világgal haragban álló fiúnak a filmben, és talán ezt vonatkoztathatjuk magára a színészre is, hiszen lázadó volt ő is, talán ez lett a végzete... nagy kár érte, biztos vagyok benne, hogy sok jó film állt volna még előtte, ha hosszabb életet kap a sorstól... Még találkozunk vele harmadik, és egyben utolsó filmjében a Giant-ben.