1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

137. Táncolj, Kislány, Táncolj (Dance, Girl, Dance) - 1940

2017. november 07. 22:38 - moodPedro

mv5bzdhhyjzkyzetngzkns00nzuxlwjmodmtyjfjzdjlmtqynjazl2ltywdll2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvynjc1ntyymjg_v1.jpgUSA (RKO), 90 perc, ff., angol

Rendező: Dorothy Arzner

Producer: Harry E. Edington, Erich Pommer

A két ellentétes, klasszikus nőtípus közötti konfliktus jelenti ennek a filmnek a legfőbb mozgatórugóját.

Az egyik hölgy a csendes, kissé magába forduló típus... finom arcvonásai gyönyörűek, viselkedése mindig jól nevelt... - egyszóval a valóságban nem létező módon tökéletes teremtmény:  a mindig csak őszintén szerelmes nő: Judy. Ő a barna hajú, a poszteren jobbra lent. Ja, és egyébként kék szemű - ez ugyan nem látszik a fekete-fehér képkockákon, de többször elhangzik... mi elhisszük...

Az ő ellenpólusaként látjuk Bubbles-t a szőke, nagypofájú, közönséges, lekezelő, a férfiakat szigorúan csak kihasználó nőt. Annyival árnyalhatjuk a képet, hogy bár alapvetően negatív figura, mégsem egy tipikusan megátalkodott fő-gonosz... a poszteren balra fent.

Mindketten táncosok, mindkettejüknek ugyanaz a férfi kell. Kinek ezért, kinek azért... Hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, a férfinak van egy felesége is... ennek látszólag nincs jelentősége... de végül kiderül, hogy nagyon is van...

dance-girl-dance_567978.jpgKezdjük a szőkével. Ebben a filmben találkozom vele először. Nem tudom, hogy az a közönségesség, mely számomra rendkívül taszítóvá teszi, vajon a remek színészi játékát bizonyítja - mert hát végül is ez a szerep lényege - vagy Lucille Ball alapvetően ilyen stílusú. Nyilván kiderül, ha még találkozunk vele. Mindenesetre itt a karrierje elején van, és ez a karrier olyan magasságokba emelkedik majd, hogy az ötvenes évek legsikeresebb tévés sitcom-ja - az I love Lucy - majd őrá fog épülni. tumblr_lqhwii6mhs1qb8ugro1_1280.jpgA csendes lány: Maureen O'Hara által megformálva. Ő az a táncos lány, aki valahogyan mindig a tehetségesebb táncos, Bubble árnyékában mozog csak. Bubble, ha akarja lenyúlja előle a fiúkat, a szerepeket, bármit... Ő pedig többnyire türelmesen visszavonul, csak tűr... Egyetlen egyszer szakad el a cérna, és ez vezet minket a film -általam vélt - mélypontjához, mely egy kettejük között kitört verekedésbe torkollik. Bubbles-tól persze nem volt meglepő, de Judy karakterébe nálam valahogy nem fért bele az a vehemencia, ahogy nekiesett a másik hölgynek... Az Asszonylázadás női bunyója szórakoztató és látványos volt, de ez most valahogy hamisnak, nem  ideillőnek tűnt...mv5bzjkxn2jkntytzjdlzc00mtqwlwe2zdytymqwn2u4zwe0nzmxxkeyxkfqcgdeqxvymzawotu1mtk_v1_sy1000_cr0_0_740_1000_al.jpg

Ironikus, hogy a két hölgy között a valóságban életre szóló barátság szövődött a film forgatása alatt.

Van néhány kellemes zenés-táncos betét a filmben. Nem erőltetett, hiszen táncoslányok vannak a történet középpontjában. Musicalnek vagy táncos filmnek azért semmiképpen nem nevezném.

cbae5ed49996c7846b036f5e539d6e37.jpg

A történet nem különösebben eredeti, nem is különösebben izgalmas. Dramaturgiailag kicsit összecsapottnak érzem. A film első rendezője (Roy Del Ruth) állítólag azért hagyta ott a filmet két hét után, mert elégedetlen volt a forgatókönyvvel. A film látványvilága néhol ugyancsak hagy maga után kivetnivalót. Leginkább szembetűnő és zavaró például a vetített háttér használata teljesen indokolatlan esetekben. Amikor két ember megy az utcán, a háttérben mozgalmas vetített (!) utcakép, de teljesen asszinkronban az előtérben sétáló két emberhez képest. Mindezt csak azért, hogy ne kelljen egy valódi utcán sétálni. Vagy ne kelljen a díszletutcát feltölteni statisztákkal. Ezért a B stábot elküldik egy nagyvárosba utcaképet felvenni, amit a stúdióban sétáló főszereplők mögé vetítenek. Oké, ekkoriban a hollywoodi filmeket még szinte kizárólag Hollywoodban forgatták, de azért ennél jobb megoldásokat is láttam már más filmekben. 

Egyébként nincs bajom a stúdióban való forgatással. Sőt kifejezetten szeretem a stúdió hangulatot! De ami béna, az béna.

Gondolkoztam, hogy mi lehet az a dolog, amit ki tudnék emelni ezzel a filmmel kapcsolatban. Vajon mi lehet az, ami miatt fölkerülhetett az 1001-es listára. Ami miatt különleges ez a film, az a rendező személye (illetve annak neme): Dorothy Arzner ugyanis Hollywood aranykorának (30-as és 40-es évek) egyetlen női rendezője volt. Még a némafilmes korszakban kezdte, és ez volt az utolsó előtti filmje, mielőtt lezárult volna karrierje. A háború után tévézett, és filmezést tanított. 

A film hatalmas bukás volt mind a kritikusok, mind a nézők körében. Ezen nem csodálkozom. Bármennyire is megnyerő O'Hara játéka, a film összességében szerintem messze nem jó. A hetvenes években vették elő újra. Ez is azok közé az alkotások közé tartozik, melynek "érlelődnie" kellett ahhoz, hogy a közönség megszeresse. Az akkoriban divatossá váló feminista mozgalmaknak megtetszett. Talán a női rendező miatt, vagy azért, mert két női szereplő áll a film központjában.

Félek, ezzel a poszttal nem sikerült kedvet csinálnom ehhez a filmhez. Ha valami miatt érdemes megnézni, az a gyönyörű és szerethető Maureen O'Hara.

2 komment
Címkék: film ff USA

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr9413197881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.11.08. 07:55:26

Akartam már kérdezni, hgy tulajdonképpen mi van a könyvben? Úgy képzeltem, hogy filmenként egy egészoldalas fotó, mellette pedig egy egyoldalas összefoglaló a sztoriról, a jelentőségéről. De akkor úgy látszik nem :)

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.08. 09:06:44

@Liberális Artúr: Nagyon változatos. Ugyan egy szerkesztője van a könyvnek (Steven Jay Schneider), a filmekről szóló ajánlókat kb 60-70 filmkritikus írta. Nyilván, ahány író, annyiféle stílusban. Vannak, akik érdekes elemzéseket írnak, vannak, akik összefoglalják a film történetét. Ezért viszonylag hamar rájöttem, hogy szigorúan tilos megnézés előtt elolvasni a filmről szóló írást, mert többségükben szpoileresek sajnos. Ami elég szerencsétlen egy olyan könyv esetén, ami elvileg arról szólna, hogy filmeket ajánl a nézőnek... szép ajánlás, ahol lelőnek minden poént.
Formailag kb úgy néz ki, ahogy írod, annyi a különbség, hogy bizonyos filmek teljes oldalt kapnak, és akkor van kép is, némelyek meg ketten osztoznak egy oldalon, ez esetben nincs kép. Csak nagyon kevés film esetén fordul elő, hogy egész oldalas fotó, és a túloldalon a szöveg. Jelen film osztozik a Pinokkióval, ami a következő lesz.
Én a 2004-es első kiadást használom. Újabb kiadásban annyi változást láttam, hogy minden film kap egy kisméretű posztert a cím mellé. Kb mint ahogy te is és én is csináljuk.
süti beállítások módosítása