USA (Universal Pictures), 71 perc, ff., angol
Rendező: James Whale
Producer: E.M. Asher, Carl Laemmle Jr.
Először is tisztázzunk egy nagy félreértést! Nem Frankenstein az a torz teremtmény, akinek az arca itt a poszteren is látszik! Henry Frankensteinnek hívják azt a tudóst, aki ezt a szörnyet életre kelti! A szörnyetegnek nincsen neve! Nem volt neve az eredeti regényben sem (Mary Shelley - Frankenstein, avagy a Modern Prométeusz - 1818), és nem kerül sor névadásra ebben a filmben sem. Idő sincs rá, hiszen nagyon gyorsan elromlik minden, szinte azonnal "teremtése" után.
Frankenstein professzor felfedezi, hogy az ibolyán túl van egy sugár spektrum, ami képes életet létrehozni. Állatokkal már sikerült a kísérlet, most embert szeretne teremteni. Ehhez egy temetőben összeszed használható, ép testrészeket, és összerak belőlük egy torz testet. Ráadásul véletlenül a kiszemelt agy helyett a segédje - aki fogyatékosságai miatt leginkább a Notre Dame-i toronyőrre hasonlít - egy volt bűnöző agyát szerzi meg. Tehát a torz test kap egy torz lelket is.
A Drakula c. filmhez hasonlóan ez is a Universal Pictures filmje, szintén horror, így az ember önkéntelenül is összehasonlítja a kettőt. Míg a Drakula meg sem próbál több lenni egy misztikus elemekkel átszőtt horrornál, addig a Frankenstein megpróbál szintet lépni. Mélysége is van a filmnek. Megcsavarják egy kicsit, és a film közepén támad bennünk egy furcsa érzés...
Megsajnáljuk a szörnyet...
Ez a szörny ugyanis nem gonosz egy cseppet sem. Torz, vad, képtelen felfogni a körülötte zajló dolgokat, még beszélni sem tud, de semmiképpen nem gonosz.
Szörnyű dolgokat tesz, de mégsem tudunk rá igazán haragudni, nem tudjuk ugyanúgy nézni üldöztetését, mint ahogy egy átlagos filmes tömeggyilkosét néznénk. Mégis, értjük és tudjuk, hogy pusztulnia kell...
Frankenstein doktor istennek tekinti magát. Hiszen teremtett. Nem felélesztett egy halottat, nem! Ő egy olyan lényt teremtett több halott testrészéből, ami soha nem létezett előtte. Ettől mámoros boldogságot érez egészen addig, amíg nem szembesül teremtménye valójával.
Elpusztítani? ... De az már gyilkosság lenne! - mondja először a tudós.
Igen, gyilkosság lenne, hiszen - bármennyire is szörnyeteg - egy élő ember. És ő adta neki az életet....
A szörnyet az angol származású Boris Karloff (felvett név, született: William Henry Pratt) alakítja, méghozzá nagy beleéléssel. Igaz, nagy segítségére volt az a zseniálisan kreatív maszk, mely magas homlokot, és egészen félelmetes arcot adott neki.
A Drakulával indított összehasonlításomat azzal zárom, hogy míg előbbi esetében csak értem, hogy a korabeli közönségnek miért tetszett, a Frankenstein esetében éreztem is a film hatását. A feszültség és az érzelem is átjött. Nem véletlen, hogy készül hozzá a folytatás, és az 1001-be az is bekerült.