1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

205. Tavasz egy Kisvárosban (小城之春) - 1948

2018. június 19. 15:58 - moodPedro

ypq3emsej8tzuocz_qlecopgkq2popjt2gjgctho4ao.jpgKína (Wenhua Film Company), 94 perc, ff. mandarin

Rendező: Fei Mu

Ennek a filmnek a megnézése közben kellett rájönnöm, hogy mennyire el vagyunk kényeztetve az amerikai filmekkel, melyek közül a legtöbb értékes alkotást mára már gyönyörűen restaurálták, nagyjából olyan minőségben nézhetjük őket, mint a korabeli nézők annak idején.

Ezen a hetven éves alkotáson viszont igencsak meglátszik annak hajlott kora. 

Ez a film még éppen, hogy az 1949-es Mao Ce-tung féle kommunista hatalomátvétel előtt készült a Wenhua filmvállalatnál. Ez a kis stúdió alacsony költségvetésű, progresszív művészfilmeket gyártott, melyben gyakori motívumok voltak a humanizmus, feminizmus, és hasonló akkor újszerűnek számító izmusok. 

A stúdió filmjei közül jelenleg a Tavasz egy Kisvárosban-t emlegetik a "legkiemelkedőbb mestermunká"-nak komolyabb filmes oldalak. Hát, filmtörténeti szempontból kénytelen vagyok ezt elfogadni, de mai szemmel nem nevezhető kifejezetten élvezhető filmnek. Rendszeresen a húszas évek némafilmjei jutottak róla az eszembe, nem mintha ez némafilm lenne, de több jelenetben - leginkább a feleség narrációja alatt - hiányzott minden egyéb hang vagy zörej. Egyébként talán emiatt, ezek a - feleség monológjait tartalmazó - jelenetek voltak a leghatásosabbak. A történetvezetés didaktikussága, és a színészek teátrális kifejezésmódja voltak azonban az igazi okok, amiért úgy éreztem, hogy visszarepültem legalább húsz-harminc évet a filmtörténelemben.

A feleség-narrátor egyénként érdekes kettősséget mutat jelen esetben, mert bár nem lép ki szerepéből, azaz mindig a saját nézőpontjából beszél, mégis olyan dolgokról és érzésekről is beszámol, amit ő maga, mint feleség nem tudhatott. spring-in-a-small-town-1948-001-woman-with-handkerchief-and-man-by-tea-1000x750.jpg

Mielőtt egy egész kicsit belemélyednék a filmbe - szokásomhoz híven - nem állom meg, hogy ne bontsam ki az eredeti kínai cím jelentését. Emlékeztetőül: sok kínai nyelv van, ezek közül a mandarin és a kantoni a két legjelentősebb. Ez a film mandarin nyelven beszél. Írásból kétféle van, de ez független a nyelvektől: A kommunista "nagy" Kínában Mao-ék kitalálták, hogy egyszerűsítik az írásjeleket, hogy ezzel is megkönnyítsék az írás-tudás elterjedését. Nekünk európaiaknak ezek az egyszerűsített (modernizált) betűk nagyjából ugyanannyira bonyolultak első ránézésre, mint hagyományos társaik, és amúgy is 1948-ban még csak tervezgették a létrehozását, úgyhogy most ezt zárójelbe is tehetjük, csak érdekességképpen írtam. Kína-szerte akkor még mindenki a most tradicionális kínainak nevezett betűkkel írt.

Nézzük tehát a fenti plakáton is olvasható címet:

小城之春

  - (xiao) ez az egyik olyan betű amelyet az elsők között szokás megtanulni egyszerűsége, és fontossága miatt: jelentése: kis, kicsi.

城 - (cseng) város

小城: könnyű összerakni tehát a két első betűt: kisváros

春: (csun) tavasz

之: (zi) ez pedig a megelőző és az ezt követő rész közötti szókapcsolatot jelöli, méghozzá egy ma már nem használatos, irodalmi formában.

Kiejtve tehát: xiao-cseng-zi-csun


Ha érzékeltetni akarnám ezt a régies formát, akkor talán Kisvárosi Kikelet lenne a legmegfelelőbb fordítása a címnek.

07134528-1991.jpg

Pontosan öt szereplője van a filmnek, semmilyen más szereplő nem látszódik egyetlen pillanatra sem. Amin teljesen elképedtem, hogy ebből az öt emberből ketten még élnek!

A neveknek nincs túl nagy jelentősége ez esetben:

Van a férj (képen balra):beteges, depressziós...évek óta "nem látogatta meg felesége hálószobáját". - ennél szebben és szimbolikusabban talán nem is lehetne megfogalmazni kettejük elhidegülését.

Van a férj régi barátja (a képen jobbra), aki most hosszú távollét után meglátogatja a házaspárt. Mint hamarosan kiderül, hogy tíz éve, mielőtt elhagyta a kisvárost, a férj későbbi feleségébe volt szerelmes, aki még csak 16 éves volt akkor, szülei tiltása miatt így nem bonyolódhatott komolyabb kapcsolatba.

Van a  feleség: (a képen balra): aki láthatóan belefásult férjének önsajnálatába. Titokban még mindig fiatalkori szerelmét (azaz férjének jó barátját) szereti. Ő az egyik, aki jelenleg 96 éves, és egyébként Wei Wei az igazi neve.

A férjnek van egy kishúga (a képen jobbra): Ő 16 éves, és a "férj" vele próbálja összehozni barátját, akiről még csak nem is sejti, hogy az ő feleségébe szerelmes.

Van még egy mellékszereplő, az inas, ő jelenleg 100 éves és Shanghai-ban él. 

maxresdefault_4.jpg

Annyira teátrális minden egyes mozzanat, hogy ennyi színpadiasságot még egy műkedvelő színjátszó klubban sem gyakran lehet látni. Valószínűsítem, hogy ennek elsősorban nem a színészek tehetsége (illetve annak hiánya) az oka, hanem inkább a kínai filmművészet akkori ízlésével, felfogásával indokolható elsősorban.

A feljebb vázolt alapfelállásból könnyen kikövetkeztethető, hogy az érzelmek kicsit összegabalyodnak, hogy aztán a film végére valami megnyugtató állapot szülessen...

 

2 komment
Címkék: film ff kínai

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr9814057770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2018.06.19. 17:17:02

Nagyon homályosan emlékszem rá, szóval ez inkább afféle hangulati film volt számomra, ahol nem annyira a konkrét dolgok a fontosak, hanem az egészet belengő érzelmek. Arra emlékszem, hogy az elején ez nagyon erős volt, de később alábbhagyott. Ez most hülyén fog hangzani, de túl szegényes vagyok ahhoz, hogy értelmesen kifejezzem magam: vannak azok a filmek, ahol olyan erős a hangulat/érzelem, hogy lassan hömpölyögve leválnak róla és beterítenek. Ezt a típust nagyon szeretem, de ritkán működik. Itt ilyesmi volt az indulás, de nem sikerült fenntartani a későbbiek során.

Ami a színpadiasságot illeti, sosem tudom ázsiai filmeknél, hogy ez a színjátszás hibája vagy a nagyon merev udvariassági megnyilvánulásoké. Mindenesetre erre már nem emlékszem egyáltalán, szóval nem tudok állást foglalni :)

Végül ami még nagy problémám, hogy szintén nem tudom, mennyit veszítünk azzal, hogy nem ismerjük elég behatóan az adott kultúrát. Ha pl. egy magyar filmben látsz egy narancsot, abban benne van a Tanú miatt a magyar történelem a nyilasterrortól kezdve Kádár puha diktatúrájáig, plusz a Fidesz révén az egész rendszerváltás utáni korszak. Egy kínainak ez semmit nem fog mondani. Na most ha ebben a filmben van egy lótuszvirág...

Bocs, ez hosszú lett :)

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.06.20. 03:30:26

@Liberális Artúr: Ez most hülyén fog hangzani, de túl szegényes vagyok ahhoz, hogy értelmesen kifejezzem magam: vannak azok a filmek, ahol olyan erős a hangulat/érzelem, hogy lassan hömpölyögve leválnak róla és beterítenek.

Azt mondod, túl szegényes vagy, hogy megfogalmazd, majd nyomsz egy olyan költői képet, hogy leesik az állam :)
süti beállítások módosítása