Magyarország (MAFILM), 88 perc, ff., magyar
Rendező: Fábri Zoltán
Fábri Zoltán a Körhintával megmutatta, hogy milyen remek filmet képes csinálni, a Hannibállal pedig a következő évben egyértelművé tette, hogy ama remekmű nem csak úgy véletlenül jött össze.
A film témájával kapcsolatban az 1965-ös Filmkultúrának nyilatkozta a következőket Fábri:
"Ha visszaemlékszem és elemezni próbálom a magam akkori helyzetét, azon kaptam rajta magam, hogy a következő téma keresésénél - nyilván az átélt történelmi időszakokból következően is - előtérbe lépett valami, ami mindennél jobban izgatott: az erőszak kérdése, az erőszaktétel az emberen... Ez azóta is kísért. Furcsa belső igénnyé vált, örökké nyugtalanít ... "
Egész fiatalon láttam ezt a filmet, de csak most derült ki számomra, hogy ez egy 1929-es Móra Ferenc mű alapján készült. Tudni érdemes, hogy bár Móra ténylegesen 1924-ben írta, 1949-ig senki nem merte megjelentetni, mert erős kritika fogalmazódott meg benne a Horthy-rendszer ellen. És itt tegyük hozzá, hogy 1924-ben még a Horthy rendszer konszolidációja zajlik. A rendszer fasizálódására ekkor még senki nem is gondolt, nem is gondolhatott, Hitler ekkor még az egyetlen olyan helyen csücsült, ahova való volt, a börtönben. Móra mégis erőteljes kritikát fogalmazott meg a politikai rendszer - és talán a társadalommal szemben is. 1949-ben cenzúrázva jelentették az egyébként Hannibál Föltámasztása című regényt, melyet először folytatásokban jelentettek meg a Magyar Nemzetben, majd 1955-ben könyv formájában. Ez érdekesen példázza, hogy mindegy, hogy bal- vagy jobboldali diktatúráról beszélünk, egyik sem szereti ha kritizálják. A baloldali diktatúra magára vette a jobb oldali elnyomással szembeni kritikát is. Végül 2004-ben jelent meg először cenzúrázatlanul az eredeti regény, egy véletlennek köszönhetően: Móra örököse megtalálta ugyanis az eredeti kéziratot.
A Nyúl Béla név talán annak is ismerősen cseng, aki magáról a filmről még életében nem hallott. Beszélő név ez, a kisembert jeleníti meg, akit a hatalom kénye-kedve szerint felemel vagy elpusztít.
Szabó Ernő remek alakításával teszi felejthetetlenné ezt a figurát. Ebben az évben kezdett Magyarországon filmezni. Előtte tizenöt évig Erdélyben volt, többek között a marosvásárhelyi Székely Színház egyik alapító tagja, vezető színésze és egyik rendezője volt. Vitathatatlanul ebben a filmben kapta legismertebb szerepét. A Magyar Rádióban pedig a Szabó Család című 48 éven át Kedd délutánonként sugárzott szappanoperában volt Szabó bácsi. Most, hogy kicsit utánaolvastam, tudtam meg, hogy gyerekkorom egyik kedvenc szinkronhangja, Szabó Ottó (pld. Derrick) nem más volt, mint Szabó Ernő fia.
Szabó Ernő kisembere telitalálat. Még akkor is, ha néha már-már karikatúrává válik a játék.
Fábri az 1924-ben jelenidőben íródott eseményeket áthelyezi 1931-be. És meg kell hagyni, a történet is jelentősen átalakította. Nyúl Béla egy gimnáziumi latintanár, aki Hannibálról, a karthágói hadvezérről tett felfedezése kapcsán (forradalom söpörte el, és nem megmérgezték) egy olyan tanulmányt készített, mely reményei szerint elhozza számár az áhított elismerést. És egy szép napon megtörténik a csoda, leközlik a tanulmányt, és Nyúl Béla egycsapásra népszerű figura lesz, mindenki az ő barátságát keresi. 
Egészen addig, amíg egy újságíró meg nem neszeli, hogy felfedezéséhez egy orosz fogság során felfedezett dokumentum adta a bizonyítékot. Mindez elég, hogy Nyúl Bélát oroszokkal való összeesküvéssel gyanúsítsa a másnapi újság címoldalán, amivel megkezdődik főhősünk vesszőfutása. Amilyen gyorsan népszerű lett, ugyanolyan villámsebesen válik közellenséggé. Mintha nem is változott volna olyan sokat a világ. Csak ehhez most nem orosz kapcsolat kell, elég, ha egy színésznő (vagy úszónő) azt nyilatkozza, hogy az illető évekkel ezelőtt bizony zaklatta, és az illetőnek abban a pillanatban vége... a valóságnak szinte semmilyen jelentősége nincsen akkor, amikor a filmbeli tömeg bevadult farkascsordaként követeli hősünk életét.
A tanár úr hiába kér (és kap ígéretet) volt iskolai osztálytársától, jelenleg országgyűlési képviselőtől, hogy tisztázza őt, végül a politikus is csak saját érdekei érvényesítésére használja.
A film komikus elemeket is tartalmaz, melyek nagy része egy érdekes mellékszálhoz, a kávézó tulajdonosához, és annak csalfa feleségéhez kötődik.
Valószínűleg a bemutató idején nehéz volt áthallások nélkül nézni a filmet: 1956 Október 18-án volt a bemutató, azaz öt nappal a forradalom kitörése előtt. Nem hiszem, hogy volt akkor valaki, aki az ártatlanul meggyanúsított Nyúl Béla kapcsán, ne gondolt volna mondjuk a Rákosi rendszerben zajló koncepciós perekre.
