1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

M3. Meseautó - 1934

2019. november 24. 21:32 - moodPedro

220px-the_dream_car.jpgMagyarország (Reflektor Film), 90 perc, ff., magyar

Rendező: Gaál Béla

Producer: Vitéz Miklósné

Valami varázslat, amit ennek a filmnek a készítői csináltak! Szinte egytől egyig: színészek, forgatókönyvíró, rendező, operatőr... mindegyik remek munkát végzett. Ez egy olyan film, ami közel száz évvel elkészülte után is olyan remek szórakozást nyújt, hogy még az igencsak megkopott filmtekercs képi minősége sem túl zavaró.

Itt jegyzem meg, hogy az általában remek munkát végző Magyar Nemzeti Filmarchívum nemrég mutatta be ennek a filmnek is a restaurált változatát. Remélem, hogy Karácsonyra vagy szabadon hozzáférhetővé, vagy DVD-n megvásárolhatóvá teszik ezt a filmet is.

A korszak egyik tipikus romantikus vígjátéki alapszituációja kerül bemutatásra: a gazdag bankár beleszeret a szegény gépíró-kisasszonyba, aki az alagsorban dolgozik, és soha nem is találkoztak egymással. Legalábbis a munkahelyen nem. De egy autószalonban összefutnak. Persze nem tudják egymásról, hogy ki kicsoda. A fényűző élettől, és a könnyen megkapható fiatal hölgyek okozta örömöktől kissé megcsömörlött igazgató - meglátva a vonzó kisasszonyt - egyből kivirul és újra szerelmes lesz. Ezúttal azonban nem akarja, hogy a pénzéért szeressék, eljátssza, hogy ő az autószalon egyik alkalmazottja. Mivel a lánynak nagyon megtetszik az egyik luxusautó, a bankigazgató azt hazudja, hogy a hölgy a tízezredik vásárló, és ezzel megnyerte az autót. 1920_1.jpg

Perczel Zita, mint Kovács Vera banki alkalmazott, lenyűgöző. Nem csak szép, de imádni valóan hozza a naiv lányt. Csak mellékesen jelzem, hogy Tolnay Klári is szerepelt a filmben, ő Vera barátnőjét alakította. Itt még egy alig pár mondatos szerep jutott csak neki. Tolnay-val kapcsolatban büszkén mesélhetem, hogy őt én még láttam színpadon játszani a kilencvenes évek elején az akkori Nemzeti Színházban (ma Pesti Magyar Színház). 

Perczel Zita a negyvenes éveket már New Yorkban töltötte, az ötvenes éveket már Párizsban, és jó néhány világvárosban élt hosszabb rövidebb ideig. Majd a rendszerváltás után Budapesten és Kecskeméten is újra láthatta a színházi közönség. Tolnay előtt két és fél évvel halt meg.meseauto1.jpg

Előbb-utóbb az igazgató (Törzs Jenő) megtudja, hogy a kiszemelt lány az ő bankjánál dolgozik, de semmiképpen nem szeretne lebukni, ez egyszer szeretné, ha önmagáért, és nem a pénzéért szeretné meg egy hölgy. Továbbra is különböző trükkökkel tartja fenn a látszatot, és ezt addig tervezi folytatni, amíg a lány meg nem csókolja őt, mint sofőrt, és majd akkor árulja csak el, hogy ő a vezérigazgató.

meseauto3.jpg

Vera osztályvezetőjének (Kabos Gyula) is komoly szerepe van a filmben. Egyrészt ő szállítja a legjobb poénokat, másrészt örökös ügyetlenkedésével kicsit megkavarja a szálakat. Pont annyira, hogy ebbe a "feel-good" romantikus komédiába kellő mennyiségű izgalom is kerülhessen a végére.

Szegény Kabos állítólag nem volt nagyon boldog attól, hogy minden filmben ugyanazt a szerepet játszotta... ezt a hebehurgya, dadogós kisembert, aki mindig valami butaságot csinál vagy mond. De hát annyira jól állt ez neki... akarhatott ő drámai szerepet előadni, de tudták a rendezők, hogy bármi mást adnának neki, a közönség csalódott lenne...

meseauto2_1.jpg

A Hyppolitnak két fülbemászó dalbetétje is volt, ennek csak egy, de az a film során többször is visszatérően andalítja a nézőt... ki ne ismerné: "Meseautóban színezüst erdők során, repülünk a szívünk tavaszán..."

Talán érdemes még megemlíteni a film utolsó harmadának helyszínét, a Lillafüredi kastély szállót. Már régóta szemezek vele. Nem tudom eldönteni, hogy nyáron, vagy télen érdemes inkább eltölteni ott néhány napot. Eddig a télre szavaztam, de a film hangulata miatt lehet, hogy mégis egyszer nyáron töltök el néhány napot arrafelé...

628.jpg

Mivel ezeknek a harmincas évekbeli romantikus komédiáknak egy jó része az osztálykülönbségekkel kapcsolatos félreértéseken alapult, ezért az "osztály-nélküli" épülő szocialista vezetőség nem szerette ezeket a filmeket. Nem is nagyon lehetett látni sehol, csak az öregek mesélték, hogy a Meseautó bizony milyen szép film volt... A forradalom utáni enyhülés időszakában azonban ezen a téren is enyhült a szigor: 1958-ban a filmmúzeumban újra bemutatták a filmet. Állítólag kígyózó sorok álltak a jegypénztáraknál.

1957_ujrabemutato.jpgA film egyik fontos szereplőjének, a BO 654 rendszámú meseautónak is kalandos sorsa volt: valamilyen okból a Keletborsodmegyei Népbolt Vállalat kapta meg. Ők üzemeltették. Hogy pontosan mire használták, és kinek volt ez az eszement ötlete... arról már nem szól a fáma...meseauto5.jpg

6 komment
Címkék: film magyar ff

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr6415322316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2020.01.13. 22:08:51

Az utolsó bekezdésbeli információ: honnan? Attól tartok, ez csak egy félreértésen alapuló hamis legenda - nem?

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2020.01.13. 22:36:34

@wmitty: A magyar filmtörténet képeskönyvében (szerk: Gyürey Vera, Lencsó László éés Veress József, 2007) van egy 1958-as Észak-Magyarország (folyóirat) cikk, melyben részletesen beszámolnak az autó sorsáról, ebből csak a lényeget közöltem. Leírják, hogy Amsterdamból hozta magának egy mérnök, és a film idejében nagyon különleges autónak számított. Később az autó a Belkereskedelmi Szállítási Főigazgatósághoz került, mely hivatal kiutalta az autót a posztomban említett Keletborsodmegyei Népbolt Vállalatnak, ahol állítólag szállítmányozásra használták. (Ezt nem akarom elhinni) Mindenesetre tényként írják, hogy a Miskolciak nap mint nap láthatták akkoriban (1958-ban) Miskolc utcáin a "Meseautót"

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2020.01.15. 09:08:18

@moodPedro: aha, köszönöm a részletes választ! (az 1958-as újságcikk pontos dátuma látszik a könyvben?)

mindenesetre az a gyanúm, hogy tévedés, vagyis alaptalan legenda a két kocsi (feltételezve ezek szerint, hogy utóbbi létezett) összekötése - úgy tudom, hogy eltérő típusokról van szó (Horch, illetve Ford)

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2020.01.15. 14:23:10

@wmitty: Ezek szerint te ismered a Miskolci autót, ami véleményed szerint nem ugyanaz, mint a filmben látható "meseautó"?

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2020.01.15. 15:39:51

@moodPedro: utóbbi állítólag Ford volt, előbbi, azt hiszem, Horch

de le kell lepleznem magam: nem voltam ott sem az 1934-es forgatáson, sem az ötvenes évek Miskolcán... pusztán csak nagyon érdekel a téma és nyomozgatok utána

úgy tudom, a filmbeli kocsi elő- és utóélete elég jól ismert a szakemberek előtt, és a leírásokban nem látni utalást olyasmire, hogy két évtizeddel később még hova került volna

ugyanakkor a népboltos sztorit pedig nem látszik más alátámasztani, mint a fenti újságcikk, amely csak egy homályosan fogalmazott publicisztika, s amely nyomán utóbb egy helytörténeti könyvben is megjelent ugyanez a spekuláció (Benedek Miklós: Miskolci történetkék, 1986)

tehát számomra most inkább az látszik valószerűbbnek, hogy az ötvenes években Miskolc környékén gyakran láttak egy régi, jellegzetes, ismeretlen márkájú kocsit az emberek, és valaki a Meseautó "sztárjához" hasonlította, talán el is kezdték ezen a becenéven emlegetni, vagy legalábbis elterjedt legendaként, hogy "ez az az autó!", és ezt örökítette meg az újságíró mint érdekes utcai sztorit

az Utánam, srácok! című 1975-ös tévésorozatbeli villamoskocsiról is minden miskolci tudni véli, hogy ő tudja, hol állt (sőt, áll még ma is), hétvégi telken vityillóként, erre meg arra... holott egyik sem "az" a szerelvény, ami a filmben volt látható