USA (Republic Pictures), 129 perc, Technicolor, angol

Rendező: John Ford

Producer: Merian C. Cooper, G.B. Forbes, John Ford és L.T. Rosso

John Ford rendező még 1944-ben rábeszélte John Wayne-t és Maureen O'Hara-t, hogy vállaljanak szerepet kissé csökkentett díjazásért is ebben a filmben. A stúdió nem látott sok fantáziát ebben a - szerintük - "butus kis ír mesében", de megállapodtak Forddal, hogy ha csinál a Republic Pictures-nek egy jól jövedelmező westernt, akkor cserébe csinálhat egy ilyen - mérsékelt buktára aspiráló - limonádét. Az a bizonyos western lett a Rio Grande.

Ez a film viszont a stúdió előzetes várakozásai ellenére nemcsak, hogy szép bevételt hozott a mozipénztáraknál, hanem két Oscart is elvitt: a legjobb rendezőnek és a legjobb operatőrnek járót.

Engem két dolog fogott meg igazán - és mindkettőnek nagyon jót tett a mellesleg gyönyörűen izzó pirosakat produkáló technicolor nyersanyag - : az egyik a gyönyörű ír vidék, a másik Maureen O'Hara, akiről számomra itt derült ki, hogy milyen szexi vörös haja van. Neki aztán igazán "jól áll" a technicolor...(szokás szerint megjegyzem, hogy a standfotókat ekkoriban - mint ahogy lejjebb is látható - fekete-fehérben készítették függetlenül attól, hogy ez a film színesben készült.)

 A külsős jeleneteket Írországban, Cong városkában és annak környékén forgatta 6 héten keresztül a stáb. A beltéri jeleneteket viszont már a Los Angeles-i stúdió megszokott falai között készítették el. Ford szülei egyébként Írországból vándoroltak Amerikába. Valószínűleg ezért volt olyan fontos számára ennek az előzetesen nem túl sok sikerrel kecsegtető filmnek az elkészítése. A forgatások helyszínéül szolgáló Cong egyébként azóta szinte zarándokhely lett a film rajongói körében. Túrákat szerveznek az egyes jelenetek helyszíneit végigsétálva. 

Gyakorlatilag el lehet mondani, hogy a kis városkában ma már minden a The Quiet Man-ről szól. Múzeum, ajándékbolt, pub... mindegyik erről a filmről van elnevezve, vagy megtartotta filmben is látható nevét... Mint például a pub, melyben naponta legalább egyszer levetítik ezt a filmet... hogy unhatja már a személyzet...

Sean Thornton (John Wayne), - az amerikai bokszoló, aki egy halálos KO után otthagyja az ökölvívást - úgy dönt, hogy hazaköltözik apja volt írországi házába. Igen ám, de az már nem a család tulajdona, meg kell vennie egy özvegyasszonytól. A házra azonban más is pályázik. Van azonban valami - jobban mondva valaki - aki még a birtoknál is jobban felkelti érdeklődését... Mary Kate Danaher (Maureen O'Hara).

Mary Kate egy gyönyörű, ám néha kicsit raplis, de nagyon szexi vörös démon, akinek a bátyja véletlenül pont az a mogorva férfi, aki Sean ellenlábasa lesz az "ingatlanügyben"

És itt jön be az igazi ír csavar...: "Ez Írország, nem Amerika", a bátyja beleegyezése nélkül semmit sem csinálhatnak a szerelmesek. És még az engedélyével is elvileg nagyon korlátoltak a lehetőségeik az esetleges esküvő előtt. Csak is kísérővel... egymáshoz nem érhetnek, stb... mint amikor a Keresztapa 2-ben Michael Corleone Szicíliában udvarol gyönyörű szerelmének.

Minden poént igyekszem nem lelőni, de a film egyik csúcspontja amikor Sean a grabancánál fogva rángatja feleségét vissza annak bátyjához, mintegy reklamálva, hogy vagy Ír szokások szerint adja a lány mellé a hozományát vagy visszaadja a nőt.

John Wayne nagyon durván, hol a karjánál, hol a ruhája hátuljánál fogva rángatja Maureen O'Hara-t. Előtte a rendező és a férfi főszereplő (Wayne) poénból birkatrágyát szórt arra a részre, ahol O'Hara szinte arcával mossa fel a talajt. A színésznő utólag elmesélte, hogy nem volt nagy öröm, de azért vicces volt... Hát nem tudom, hogy a lassan - szerencsére - unalomba fulladó #metoo mozgalom harcias szónokai mit szólnának ma egy ilyen esetben... 

A film egy infantilis, felnőtteknek szóló mese, olyan verekedésekkel, mint amilyeneket a Piedone filmekben láthattunk a hetvenes-nyolcvanas években. Igazi magyarázatot nem találok a film ilyen mértékű sikerére. Bármennyire is lenyűgöző O'Hara, aki érzésem szerint színészi képességeinek csak néhány százalékát tudta megmutatni ebben a filmben...