1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

41. Jeanne D'Arc (La Passion de Jeanne D'Arc) - 1928

2016. szeptember 02. 13:06 - moodPedro

mv5bmty0odazmjm1mv5bml5banbnxkftztgwmdkymdkwmje_v1.jpgFranciaország (Société Générale), 83 perc, ff, néma

Rendező: Carl Theodor Dreyer

Fentem a fogamat erre a filmre már régóta... Egyrészt azért, mert sok helyen hivatkoznak rá, mint az egyik legjobb némafilmre, másrészt a Nemzeti Színházban láttam egy Szent Johanna előadást (G.B. Shaw) Alföldi rendezésében, Bánfalvi Eszterrel a főszerepben, és az finoman szólva is erős hatással volt rám. Bár az előadásnak és ennek a filmnek csak annyi köze van egymáshoz, hogy alapjában véve ugyanarról szólnak, - Jeanne D'Arc elítéléséről és kivégzéséről - talán jogos volt az önkéntelen összehasonlítás...

Először azonban néhány szó a "sztory"-ról és a rendezőről:

Szent Johanna, (született Jeanne d'Arc) francia parasztlány volt a százéves háború alatt. Ennek a háborúnak nagy vonalakban az volt a lényege, hogy a francia trónutódlási zűrzavart kihasználva az angolok megszállták Franciaországot - mintegy maguk is bejelentkezve a trónért. Kicsit elhúzódott a dolog, valójában nevétől eltérően 116 évig tartott, mígnem tisztázni tudták a szituációt az ellenérdekelt felek.

Az Angolok kiűzésében feltehetően jelentős szerepe volt hősnőnknek, aki fmv5bmtqxmdgxnje0nv5bml5banbnxkftztcwndk0mtewnw_v1_sy1000_cr0_0_1283_1000_al.jpgiatalkora óta isteni látomásokról számolt be, majd 16 éves korában rábeszélte az Orleans felszabadítására küldött sereg irányítóját, hogy fehér páncélba öltözve velük tarthasson. Korábban a franciák vereséget vereségre halmoztak, ekkor viszont valami furcsa történt: elkezdtek győzni.

Johanna vallási fanatizmussal kevert lelkesítő szerepe az addig csak a trón megkaparintásáról szóló konfliktust vallási háborúvá változtatta, ami összerántotta és győztessé tette a francia sereget. Végül egy csata során az angolokkal szövetséget kötött Burgundiak elfogták és eladták az angoloknak, akik - vélhetően a háború Johannának köszönhető vallási színezetét letörendő - francia területen, francia egyházi bírósággal többszöri eretnekség vádjával elítéltették és máglyára küldték Johannát.

Carl Theodor Dreyer dán filmrendező folyton a helyét kereste. Próbált olyan stúdiókhoz szerződni, ahol bővebb költségvetéssel dolgozhatott. Ezért második filmjét Svédországban készítette, hogy aztán egy Dániai visszatérés után Németországban, majd újabb otthoni próbálkozás után Norvégiában, majd a szokásos otthoni kitérő után Francia finanszírozással belevágjon a Jeanne d'Arc peréről és elítéléséről szóló filmbe. Főszereplőnek azt a Renée Falconetti-t kérte fel, aki inkább színpadi komikus volt, és bár ezelőtt szerepelt már egy filmben, a Jeanne d'arc után soha többé semmiben.

 A filmet a bemutatója után azonnal hatalmas elismerés övezte, a főszereplő alakítása lenyűgözte a kritikusokat. Falconetti egyszerűen nem értette, hogy mi ez a nagy rajongás az irányában...

... szégyen-szemre be kell vallanom, hogy ezt én sem értem ...

Elismerem, hogy szokatlan, és - az első néhány percben - mellbevágóan hatott a realista stílusban, premier plánban mutatott minden sminket nélkülöző arc, és az arcon látható - szinte az elmezavar határát súroló - gesztusok túlzó jelenléte, többnyire "világos semmi" háttér előtt. Talán nem esek túlzásba, ha azt mondom, hogy a film közel felét ez teszi ki. 

Dreyer munkamódszere állítólag a következő volt:  Letérdeltette Falconettit, nagyon kényelmetlen, talán fájdalmat is okozó módon, és hosszú-hosszú perceken át vette az arcát különböző szögekből, és próbált egyre több fájdalmat kisajtolni belőle. Később a nyersanyagot közösen átnézték, Dreyer kiválogatta azokat a pár másodperces részeket, amit használni szeretett volna. Ezek a kiválogatott jelenetek voltak a kiindulópontjai a másnapi felvételeknek. A filmet szigorúan időrendben vették föl! Egy idő után már annyira összecsiszolódtak, hogy Falconetti az instrukciók alapján is azonnal tudta hozni amit Dreyer látni szeretett volna.

Persze azért a közeli szenvedő arcokon túl más is látható ebben a filmben. A költségvetés nagy része a díszletre ment el, ez azonban nem nagyon látszik a végeredményen, mivel a szokatlanul sok közeli miatt a legtöbb jelenetben alig látszik valami ebből a díszletből. Kár, mert ami látszik, az alapján egy kifejezetten izgalmas expresszionista háttér készült.mv5bmjezody2otu3n15bml5banbnxkftztgwotaynzywmze_v1_sy1000_cr0_0_1233_1000_al.jpgMint említettem, a kritikusok körében hatalmas volt az ováció, azonnal mesterműnek kiáltották ki a filmet. Talán csak a korabeli Variety (USA filmes magazin) volt az egyetlen, melynek kritikusa lehúzta a filmet, mindemellett óriási anyagi bukás volt a mozikban.

Míg a poszt elején említett Nemzeti Színházas Szent Johanna végén a máglya-halálkor borsózott a hátam a feszültségtől, ennél a filmnél sajnos semmi ilyesmit nem éreztem. Az erőteljesnek tűnő, közelről mutatott arc-játék pedig üresnek hatott, hosszúnak és egyhangúnak. Ráadásul egy percig sem tudtam elszakadni attól, hogy a 19 éves Johannát egy 35 éves színésznő alakítja... Érdekes, Bánfalvinak el tudtam hinni, hogy ő 19, pedig a bemutatókor már ő is elmúlt 30. Tényleg nagyon sajnálom, mert többre számítottam...

Dreyer ezután még próbálkozott egy magánember által finanszírozott filmmel (a Vámpírral), ami szintén hasonló bukta volt, ez annyira elvette a kedvét a filmkészítéstől, hogy 1943-ig nem is készített semmit.

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Még nem láttad? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

 

4 komment

40. Az Andalúziai Kutya (Un Chien Andalou) - 1928

2016. augusztus 31. 03:34 - moodPedro

large_pskfyevz6gpy1lexdxe27y2x0fd.jpgFranciaország, 22 perc, néma, ff.

Rendező: Luis Buñuel

Producer: Luis Buñuel

Buñuel szájában cigaretta, kezében egy klasszikus borotvapenge, megfelelő módon megélesíti... ellenőrzi az élességét... Szétfeszíti egy nő szemhéjait (a nő nem ellenkezik), és az éles pengével kettéhasítja a szemgolyót...

... így kezdődik Salvador Dalí és Luis Buñuel közös filmje...

Az egész egy furcsa álom. És ez a film tökéletesen ragadja meg az álom legfontosabb tulajdonságait: azaz nincsenek szabályok, a dolgok nem logikusan következnek egymásból, és az események - melyeket nagyrészt tudatalattink irányít - többnyire látszólag megmagyarázhatatlanul alakulnak álmainkban. Ez a film pontosan ilyen.

Tegnap éjjel néztem meg ezt a filmet, és a ma délutáni szunyókálásomból felkelve átgondoltam, hogy mit álmodtam, ekkor jöttem rá egy csomó dologra a filmmel kapcsolatban. Álmomban is többször előfordult például, hogy az események során egyik pillanatról a másikra olyan családtagok ültek körülöttem, akik néhány másodperccel korábban a közelben sem voltak. És amitől ez igazán álomszerű, hogy akkor ez egy picit sem tűnt furcsának vagy zavarónak.un_chien_andalou_1_1410789021_10201020.jpg

Ebben a filmen végig ilyen furcsaságok történnek, teljesen logikátlanul. És azt hiszem, a legnagyobb hiba lenne, ha megpróbálnánk valami nagy okosságot, ne adj isten üzenetet találni ezekben a furcsaságokban.

A film terve úgy fogalmazódott meg, hogy Dalí és Buñuel egy étteremben álmaikról beszélgettek. Dalí a kezét ellepő hangyákról mesélt, Buñuel pedig egy felhőről, mely vonulásával szinte felhasítja a holdat, akárcsak egy borotva egy szemgolyót... ez a beszélgetés meg is alapozta közös filmjüket.... a két álom keresztezéséből született ez a szürrealista Andalúziai Kutya.un_chien_andalou_2_1410789008_10201020.jpg

Szürrealizmus: Elsősorban a festészetre és szobrászatra jellemző művészeti irányzat, mely az 1924-1945 években volt a legnépszerűbb. A 'sur réalisme' (realitáson túl) francia kifejezésből származik az elnevezése. Lényege valamiféle elvonulás a fantáziába, álmok világába, sőt néha egy félelmetes, őrülten irreális világba.un-chien-andalou-luis-bunuel-19291-750x400.jpg

Mint említettem, szinte semmilyen összetartó erő nincs a filmben azon kívül, hogy egy rémálomszerű festménnyé áll össze végül. Kicsit olyan, mint Alíz Csodaországban, azzal a különbséggel, hogy ez esetben még véletlenül sem hiszi róla senki, hogy gyerekmese. Ezért is címkéztem fel - az 1001-es lista során először, de nem utoljára - 18+ címkével ezt a filmet.

Amit Dalí és Buñuel eltervezett, azt tökéletesen valósítja meg a film, tökéletesen eltalált időtartamban. 22 percben pont elfogadható az adagolása. Ennél hosszabban már unalmas lett volna, de így egy izgalmas, nagyon furcsa kis kirándulás volt...

 

 

1 komment

39. New York Dokkjai Között (The Docks of New York) - 1928

2016. augusztus 29. 06:34 - moodPedro

the-docks-of-new-york_7afab308.jpgUSA (Paramount Pictures), 76 perc, ff. néma

Rendező: Josef von Sternberg

Producer: J.G. Bachmann

A kikötők misztikus és mocskos világa olyan atmoszférával rendelkezik ami különösen izgalmasnak tűnik a külső szemlélő számára. Rejtő Jenőt is megihlette ez a csavargókkal, bűnözőkkel és persze matrózokkal teli színhely. A hajók általában viszonylag rövidebb időt - legfeljebb néhány napot - töltöttek el egy kikötőben. Ilyenkor a legénység a szabadnapot a környéken töltötte, kiengedve a gőzt, átadva magát az élvezeteknek.

A film során Bill Roberts fűtőnek (George Bancroft) - ő az, aki lapátolja a szenet a gőzhajó kazánjába - egy ilyen szabadnapos kikötői éjszakáját, majd az ezt követő reggelét követjük szemmel. 

Figurája pontosan olyan, mint Charles Bronson: keveset beszél, kicsit egykedvű, de ha igazságtalanság éri, akkor nem haboz erőszakot használni... és mindenkit legyőz. A film több jelenetét nézve is az volt az érzésem, mintha kimondottan Bronson-t utánozná, - ami nyilván képtelenség, hiszen Bronson ekkor még csak 7 éves volt.

Az éjszaka kiindulópontja az, hogy Bill kiment egy öngyilkosjelölt nőt a Hudson-ból. (Betty Compson) Szépen megcsinált felvétel. Nem a vízbeugrót veszi a kamera, hanem annak a vízen tükröződő képét. Hatalmas ötlet... ettől egész más hangulatot kap az egész.

tumblr_mjl4agc3vp1qcgwn4o2_500.gif

Egy éjszakai mulatóba viszi, annak motel-szerű csatolt részének egyik szobájába. Ott tér magához a nő. Nem tudjuk - csak sejtjük - , hogy valamilyen prostituált-féle lehet, és azt sem tudjuk, hogy miért dönt úgy, hogy megpróbálja eldobni magától az életet. De ez egyáltalán nem baj. Nem árt, ha egy film nem próbál mindent a szánkba rágni - hagyja , hogy mi döntsük el, mi okozhatta, hogy ilyen döntést hozzon ez a hölgy...

Egy furcsán izgalmas éjszaka veszi kezdetét, mely a remek díszletnek - szinte minden látható ablak mögött megjelenik néhány sirály, ami nagyon nyerő volt - a határozottan jó színészi játéknak és a tökéletesen üzemelő rendezői munkának egyaránt köszönhető.

 A férfi beleszeret a nőbe. El akarja venni feleségül. De néhány órája van már csak ebben a kikötőben - aztán megy tovább a hajó, és ki tudja mikor térhet vissza... ezért az esküvő sürgős! A nőnek nagyon imponál ez a "bolondság"... Valószínűleg valami nagyon mély és nagyon hosszan tartó fájdalom késztethette az öngyilkossági kísérletre, hiszen szinte pusztán a házasságkötési gesztus benne is visszavonhatatlan szerelmet gerjeszt. Talán kicsit túlzó szó ide a "szerelem" ? ....Ki tudja...

... de mi más magyarázza azt a fájdalmat, ami megjelenik ezen az arcon, amikor reggel kiderül számára, hogy megint csalódnia kell... cérnát szeretne befűzni a tűbe, még utoljára megvarrni a "férje" ruháján a hasadást, mert hát így mégsem engedheti el... bár sejti, hogy az talán soha nem tér vissza hozzá...

ám nem tudja befűzni a tűt, mivel a könnyek miatt nem látja a lukat a tű végén. Semmi különleges nincsen ebben a jelenetben, talán egyszerűsége miatt olyan megejtően kedves...

tumblr_nkpa4z2jiq1tajb3jo1_500.gif

Nem akar túlzásba esni ez a film. A szabadnap éjszakáját és hajnalát viszont olyan jól eltalált hangulattal  hozza, hogy azzal már-már közel jár a Virradat-hoz. 

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Még nem láttad? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Szólj hozzá!
Címkék: film ff néma USA
süti beállítások módosítása