1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

7. Letört Bimbók (Broken Blossoms or the Yellow Man and the Girl) - 1919

2016. március 26. 11:22 - moodPedro

1039full-broken-blossoms-poster.jpgUSA (United Artists), 89 perc, néma, ff.

Producer: D.W. Griffith

Rendező: D.W. Griffith

Az eredeti teljes cím mára kicsit ciki lett, általában csak Broken Blossoms-ként szoktak hivatkozni rá, a kínaiakra mint "sárgákra" való utalást általában elhagyják.

Egyelőre nem tudok mit kezdeni ezzel a filmmel. Vérbeli melodráma egy lányról, annak brutális, kegyetlen apjáról és egy kínairól, aki beleszeret a lányba, és próbálja őt megmenteni. Néhány elemző szerint ez lenne Griffith legjobb alkotása. Lehet, hogy még meg kell emésztenem... Be kell vallanom, hogy kedvenc filmjeimmel sem tudtam elsőre mit kezdeni. (pl. Casino, Kill Bill). Kellett egy nagyobb szusszanás, és egy újranézés, hogy igazán értékelni tudjam őket.

melodráma: A 18-19. század fordulójának Párizsában, a bulvárszínházakban vált népszerűvé, és olyan prózai színműveket értettek rajta, melyek érzelmileg meghatározó jelenetei közben – a közönségre való hatást fokozandó – megszólalt a zene(kar). Idővel a zene helyébe a patetikus játékstílus lépett, a színdarabban szélsőséges jellemek bukkantak fel, túldimenzionált emóciók, váratlan, gyakran tragikus fordulatok, látványos színpad-technikai trükkök. A melodráma összetett módon viszonyul a valósághoz. Szereplői lehetnek realisztikusan ábrázolt átlagemberek, akik rendkívüli eseményekbe keverednek, vagy pedig nagyon eltúlzott, valószerűtlen figurák. A melodráma, mint stílusjegy a 20. és a 21. században leginkább a filmművészetben él tovább.

Nagyon tetszenek Griffith beszélő nevei. Ahogy az "Intolerance"-ban, itt is használ ilyeneket, és ezekkel valamiért nagyon tud rám hatni. 

Vegyük végig a három legfontosabb szereplőt. Mindegyik egydimenziós karakter, bármiféle árnyalás nélkül.:2d8948e7db45615dae68630810da037d.jpg

1 Lucy - The Girl (A Lány) - White Blossom (Fehér Virág) : Végtelenül szomorú 15 éves fiatal lány. A 28 éves Lillian Gish játssza el. Szerepelt mindkét korábban látott Griffith filmben. A "Birth of a Nation"-ben ő játszotta Elsie Stoneman-t (Északi család), az "Intolerance"-ban pedig ő volt a bölcsőt ringató asszony. 

Sajnálom, hogy ebben a szerepben nem nézhettem inkább Miriam Cooper-t a Lány szerepében. Griffith hűséges volt női szereplőihez - sokak szerint mindegyikkel ápolt (vagy legalábbis ápolni szeretett volna) valamilyen szorosabb kapcsolatot is. Miriam Cooper több Griffith filmben nem szerepelt, ugyanis ő lett hűtlen a rendezőhöz. Megházasodott, és bejelentette, hogy többet nem szeretne Griffith-el dolgozni. Na de térjünk vissza ehhez a filmhez.

A lány reménytelenül szomorú - ma azt mondanánk depressziós. Mosolyogni sem tud. Utasításra sem. Ha kegyetlen apja ezt megelégeli, és veréssel fenyegetve ráparancsol, hogy mosolyogjon, akkor sem megy neki, kénytelen ujjaival mosolyra húzni a száját. 

Lillian Gish azt a némafil77778_full.jpgmes játékstílust hozza, amit én kevésbé szeretek - a hang hiányát erőteljes gesztusokkal kompenzálja. Nekem sok, és nem is meggyőző. De bennem lehet a hiba. Úgy tudom, a néma film és a későbbi hangos filmek között nagyon ritkán volt átjárás a színészek számára, kevesen lettek mindkettőben sikeresek. Gish a hangosfilmeknek is gyakori szereplője volt, és - figyelem! - még 100. életévében bekövetkezett halála előtt pár évvel is játszott egy filmben (Bálnák Augusztusban - The Whales of August - 1987) - lásd képen balra. Le a kalappal! Hosszú, szép és sikeres élet lehetett. Remélem az 1001 filmből álló út során találkozom majd olyan filmmel, ahol hangos szerepe van.broken_blossoms_15.jpg

2. Battling Burrows  - Ő a lány apja. Profi ökölvívó, zsinórban nyeri meccseit. Bosszantja lánya állandó rosszkedve...  Leginkább a szorítóban látjuk bokszolni, vagy otthon a lányával őrjöngeni. A jobboldali képen a film egyik emlékezetes jelenete, amikor a kamrába zárkózott lányra baltával rátöri az ajtót, és az így keletkező nyíláson keresztül hajánál fogva rángatja ki szegényt. 

 3. Yellow Man (Sárga Férfi) - A kínai. Ahogy a "Birth of a Nation"-ben a legtöbb feketét pasztás arcú fehér játszotta, úgy ezt a kínai karaktert is egy fehér játssza. Sőt, Evil Eye-t (Ellenséges Szemet) is, aki egyébként egy jelentéktelen mellékszereplő. Számomra ez nagyon zavaró volt. Leginkább az, hogy valamilyen furcsa oknál fogva a kínai karaktert úgy akarta megformálni, hogy folyamatosan hunyorogva, nagyon bambán bámul, már-már értelmi fbrokenblossoms.jpgogyatékosnak tűnik. Talán azt gondolták, hogy minden kínai egész nap be van ópiumozva? Beleszeret a Lányba, de érzései "tiszták" maradnak. Ami annyit takar az ő olvasatában, hogy - bár kétszer is majdnem megcsókolja a Lányt -, de végül mégis plátói marad a kapcsolatuk. Ő ápolja a Lányt az egyik kegyetlen verés után, de még az ő kérésére sem tud mosolyogni a lány. Valójában a lányon semmilyen érzelem nem mutatkozik, abban sem lehetünk biztosak, hogy megmentője iránt érez-e valamit.

A kínai figurához kapcsolódik az egyik olyan feszültség teremtő filmes megoldás, ami meglepett engem. Ezt a rafinált technikát nagyon sok helyen láttam már, de talán Griffith használta először: Amikor az apa 'visszarabolja' a Lányt a kínaitól (aki azonban épp nincsen otthon), akkor átvált a film a kínaira, aki épp indul haza. Tudjuk, hogy nincs messze, még épp hazaérhet, hogy megmentse a Lányt dühöngő apjától. Már indul haza, a feszültség növekszik, ekkor valaki utánaszól, és még további percekig feltartja a kínait. És ekkor már sejtjük, hogy le fogja késni a nagy találkozást... nem tudja megmenteni a lányt, legalábbis ebben a szituációban nem. Feszült vágások, feszült zene, láthatjuk, hogy 1919-ben már nagyon eltávolodtunk az évszázad első éveire jellemző nagyon korlátolt technikáktól. Végül is eltelt majdnem húsz év. Sok idő. Az 'Utazás a Holdba' csupa totál plánjához képest itt már valódi szuper közeli plánokat láthatunk néhány esetben. Mint amikor a "Volt Egyszer egy Vadnyugatban" Charles Bronson két szeme betölti a vásznat, csak a szereplők szeme látszik, hol dühösen, hol rémülten. 

Erre az oldalra - ha csak tudok -, inkább werk fotókat teszek ki, mint filmből kivett képeket. Ezúttal is van jó néhány szép fotóm. Ezek közül néhány kézzel színezett. A film maga virazsírozott, de kézzel színezett változatot nem láttam, így azt feltételezem, hogy csak bizonyos fotók kerültek kiszínezésre.

A nyolcadik film is Griffith film lesz, és még azon kívül is lesz egy hamarosan.

 YOUTUBE - Broken Blossoms (1919)

 

2 komment

6. Dr. Caligari (Das Kabinett des Doktor Caligari) - 1919

2016. március 23. 01:18 - moodPedro

cabinet-of-dr_-caligari-.jpgNémetország (Decla-Bioscop), 71 perc, néma, ff.

Rendező: Robert Wiene

Producer: Rudolf Meinert, Erich Pommer

Fergeteges látványvilága van ennek a filmnek. Hasonlót talán még nem is láttam. Egészen szürreális... azt mondják, ez az első német expresszionista film. Mások szerint ez az egyetlen igazi expresszionista film.

expresszionizmus: Az expresszionista művész saját érzéseit vetíti a tárgyi világ motívumaiba, ezért lelki intenciója szerint a látványt tetszőlegesen, szuverén módon átalakítja, sőt időnként torzítja.

Az expresszionizmus nem egy stílus tehát, melyet felismerhetünk jellegzetes stílusjegyeiről, hanem inkább egy avantgárd irányzat (alapvetően a festészetből származik), melyet elsősorban hangulata jellemez. És ez a hangulat jellemzően cseppet sem vidám, gyakran hátborzongató. Ne felejtsük el, hogy Németország a film készítésekor éppen, hogy túl volt az elveszített első világháborún. 

Talán legjobban teszem, ha ideszerkesztek egy galériát a film egyik díszlettervezőjének  (Hermann Warm) terveiről. Nem, ezek nem stilizált rajzok, ezek a díszletek így, pontosan ebben a formában valósultak meg a filmhez. Kusza, sehol nem párhuzamos falak, eltúlzott (festett) árnyékok, aránytalan bútorok. Minden mintha egy nagyon beteg elme látásmódja lenne. Mint majd végül kiderül, okkal látjuk így a dolgokat.

Ez a film a horror filmek őse. A mutatványos által mutogatott alvajáró Cesare akár Frankenstein előképe is lehet...  Vigyázat! Aki jövendőmondást kér tőle, annak halált jósol, mely garantáltan be is következik!

Gyanítom, hogy a mai horrorhoz szokott nézőnek ez a film kevés ahhoz, hogy a műfajtól elvárt borzongást létrehozza, de ez a különleges látványvilág mindenképpen izgalmasan hat. 

Az alábbi egy tökéletesen felújított változat. Igény szerint angol vagy spanyol felirat is bekapcsolható. (A film eredetileg német feliratos). Átkapcsolható HD felbontásra is.

Szólj hozzá!

5. Türelmetlenség (Intolerance) - 1916

2016. március 21. 00:25 - moodPedro

intolerance_film.jpgUSA (Triangle & Wark), 163 perc, néma, ff.

Rendező: D.W. Griffith

Producer: D.W. Griffith

Griffith nagyon rossz néven vette a "The Birth of a Nation" c. filmjét követő - annak tagadhatatlan rasszizmusa miatti - felháborodást - függetlenül attól, hogy elsöprő sikere volt a filmnek. Erre volt válasz az egy évvel később moziba kerülő "Intolerance" amintolerance_skel.jpgi pazar díszletekkel, gigászi költségvetéssel készült, és olyan hatalmas bukta lett, hogy a stúdiónak éveken át egyszerűen nem volt pénze lebontani a hatalmas Babiloni díszletet a mai Sunset és Hollywood Boulevard sarkán - ami mellesleg akkor még egy beépítetlen zöld mezős terület volt. (A jobb oldali képen lásd a még épülő Babiloni kaput). Csak 4 évvel később tudták szétszedni, amikor már olyan állapotba került a díszlet, hogy szinte magától szétesett.

Én nem tudnátumblr_lbldnuboyl1qzdvhio1_r1_1280.jpgm megmondani, hogy ha a 'The Birth of a Nation' olyan zajos siker lett, akkor az 'Intolerance' miért bukott ekkorát, mindenesetre nekem ez a némafilm volt az első, amire azt mondhatom, hogy nagyon élveztem. Lesz még Griffith film a listán (pld. Broken Blossoms - Letört Bimbók), azokat még nem láttam, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezután a kudarc után, mellyel - úgy tudom - gyakorlatilag teljes vagyonát elveszítette, milyen filmmel sikerült újra talpra állnia?

Négy különböző idősíkban zajlik négy különböző történet. A négy idősík közötti váltásokkor legtöbbször egy bölcsőt ringató asszonyt látunk. A bölcsőben föld... vagy a Föld? És azt ringatja Földanya? Szép kép...

A négy különböző időben egymástól teljesen független események zajlanak, egyre gyakoribb egymás közötti váltásokkal haladnak az események szomorú végkifejletük felé. A négyből háromnál megállíthatatlanul, egyikben az utolsó pillanatban a sors keze felmentést ad. 

1. IDŐSÍK: I.e. 539 Babilon. - A legkorábbi idősík, lélegzetelállító látványvilággal. Komolyan mondom, a CGI-vel bármilyen látványt létrehozni tudó stúdiók korában is ez a látvány - talán pont azért, mert tudom, hogy kizárólag valóban megépített díszletet látok - egyszerűen teljesen magával ragadott. Meg is mutatom itt egy galériában a forgatásról készült - általam fellelt - fotókat, érdemes mindet végignézni. 

Belsazár babilóniai uralkodó és papsága közötti rivalizálásáról, és ennek következményéről szól ennek az idősíknak a története. Az első képen az egyik kulcsszereplő, a 'Hegyi Lány' látható, aki a Belsazár elleni árulást igyekszik leleplezni. Így hívja őt Griffith egyszerűen: A Hegyi Lány. Nagyon tetszenek ezek az elnevezések is, majd lesznek még sokkal jobbak is. 

2. IDŐSÍK: Krisztus élete - A leggyengébb és a legkevesebb "vászon-időt" kapó cselekmény. Krisztus életének főbb mozzanatait villantja fel, végén a keresztre feszítéssel. Nem ez lesz tehát az az idősík, ahol utolsó pillanatban minden jóra fordul. Ebben a 'szálban' nem láttam különösebben említésre méltó színészi játékot. Sőt, azt kell, hogy mondjam, alig emlékszem valamire ebből az idősíkból.049-intolerance-classic-movie-review-lillian-gish-d-w-griffith-silent-epic-jesus-1916-03.jpg

3. IDŐSÍK: 1572 - Szent Bertalan Éjszakája: Medici Katalin és az általa bábként kezelt fiatalkorú IX. Károly francia király leszámolást tervez a hugenották (protestánsok ellen). Megint egy aranyos név: Barnaszem (Brown Eyes) - igen, minden esetben a fiatal hölgyszereplők kapják ezeket a beszédesen kedves neveket.

1378994810-5231ca7ac3c91-003-intolerance-theredlist.jpg

4. IDŐSÍK: Jelenkor - Ez az egy a négy közül, mely teljesen fiktív cselekményt dolgoz fel. A Babilóniai cselekmény grandiózus volta mellett ennek az idősíknak a megvalósítása volt a másik, ami nagy hatással volt rám. Két ismerős színésznővel is találkozhatunk. Egyikük Mae Marsh, aki itt a "The Dear One" - hogy is fordítsam... "A Kedves". A másik színésznő, akit már az előző Griffith filmnél kiemeltem Miriam Cooper a "The Friendless One" - "A barát nélküli". Ez a beszédes név talán magában hordozza ennek a karakternek minden drámaiságát. Ennek az idősíknak a drámája olyan mélységben kerül Griffith és színészei révén megjelenítésre, hogy ez lett az a néma film, ami végül beszippantott engem. Szerelem, féltékenység, dráma... feltétlen anyai ragaszkodás... halálos ítélet... és a némafilmekben számomra váratlanul erős alakítás Miriam Coopertől. És igen! Mint az alábbi animált GIF-en is látható, a Premier Plán itt már tudatosan használt rendezői eszköz. Érzelmeket , igazi érzelmeket látunk, már-már szuper plánban, azaz olyan közel, hogy az arc sincs teljes egészében képen. 

tumblr_o1bht3wai31qc5op4o1_500.gif

És miután kiderül, hogy a négyből melyik szál kapja a boldog befejezést, a happy end-et, jön még egy olyan szirupos lezárás, ami még amerikai filmhez képest is nagyon édeskés... de ekkor már úgy voltam vele, hogy ehhh... egye fene, én így is szeretem.

A nézők nagyon nem szerették. Van aki azt mondja, hogy túl hosszú volt a film. De hát a sikeres 'The Birth of a Nation' is ilyen hosszú volt, vagy inkább még ennél is hosszabb. Van, aki szerint a nézők nem voltak vevők erre a négy idősíkon vezetett négy különböző cselekményre. Azt gondolnám, talán ebben lehet valami... De Griffith végül megpróbálkozott azzal is, hogy szétszedte a filmet, kihagyta a Krisztusi és a Francia cselekménysorokat (szerintem jól tette), és külön megjelentette a Babiloni szálat "Babilon Eleste" és a Modern Amerikai szálat "Az Anya és a Törvény' címmel 1919-ben. Ugyanolyan sikertelenek maradtak mint egyben. Nem tudok tehát elfogadható magyarázatot találni. 

Végül egy érdekesség: A Babiloni díszletet - mint írtam - végül felszámolták. Mégis megtalálható Hollywoodban egy bevásárlóközpontban (Hollywood and Highland Center) a díszletnek egy újragondolt 'emlékműve'. A Dolby Theater mellett - mely az Oscar díjátadóknak ad otthont - felépítették a nagy Babiloni kapu felét, és az elefántos oszlopokból is néhányat. A kaput úgy tájolták, hogy azon keresztülnézve középen pont a híres HOLLYWOOD táblát látjuk a szemben levő dombon... hát igen... lehet, hogy szívesen járnék ide bevásárolni...

4055749_orig.jpg

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása