USA (RKO), 100 perc, ff. angol
Rendező: Merian C. Cooper, Ernest B. Schoedsack
Producer: David O. Selznick, Merian C. Cooper, Ernest B. Schoedsack
"... - Mi ez egyáltalán?
- Állítólag valami gorilla...
- Nincs még elég majom New Yorkban? ..."
A közönség az előadás kezdésére vár, nem tudják pontosan, hogy mit fognak látni, hiszen egy különleges bemutatóra kaptak meghívást, valami olyasmire, amit még soha nem láthattak ezelőtt.
Felgördül a függöny, és egy hatalmas, a megszokottnál vagy tízszer nagyobb gorillát látnak egy szerkezethez erősítve. A kikötözött állat artikulálatlanul hörög, teste megfeszül, és hiába bizonygatja a szervező, hogy nem kell aggódni, az állat végül elszabadul, és New York utcáin tombol. Hogy hogyan és honnan került New Yorkba ez a hatalmas állat? Ehhez menjünk vissza a film elejéhez...
A film nagy része ugyanis nem New Yorkban, hanem egy Indonéziához közeli ismeretlen szigeten zajlik. Carl Denham hírhedt természet-filmes vezetésével egy stáb tart a szigetre a Venture nevű hajón. Egzotikus filmjéhez ezúttal a gyönyörű Ann Darrow-t (Fay Wray) is magával viszi. Szerepe szerint ő lesz az, aki majd megijed a félelmetesebbnél félelmetesebb állatoktól. Természetesen senki nem számít komolyabb rémségekre, ezért útközben a hajón gyakorolják, hogyan kell majd a rettegést eljátszania.
A rendezőn kívül senki nem tudja a pontos úti célt, egészen addig, míg a közelbe nem érnek. Ekkor közli mindenkivel, hogy van arrafelé egy sziget, mely nincsen rajta a térképeken. Bennszülöttek élnek a sziget egyik felén, melyet egy hatalmas ajtóval ellátott fal választ el a sziget másik felétől.
Persze nem akarom a teljes történetet ellőni... A bennszülöttekről még annyit, hogy időnként egy fiatal lányt áldoznak a fal túloldalán élő Kong-nak... ezek szerint a majom fejlett esztétikai érzékkel rendelkezik... nem elégszik meg akárkivel..
...és végül kiderül, hogy az óriás majmon kívül még milyen rettenetes szerzeményeket rejt a túloldalon levő dzsungel.
Mai szemmel nézve inkább aranyos, kedves mesefilm, mint valami félelmetes horror. Érdekes módon a King Kong feltűnése előtti részek - a 43. percben látjuk meg először - izgalmasabbak, mint amikor a különböző állatok előtűnnek. Nyilván ennek egyszerű a magyarázata: amíg csak sejtjük, hogy valami félelmetes várható, addig a tudatunk behelyettesít valami tényleg iszonyatosat, majd amikor megkapjuk a - jelen esetben - ma inkább gyurmafilmekbe illő "szörnyeket" akkor elillan a feszültség.
Pedig ez a film korszakalkotó volt a maga idejében, legalábbis ami a technikai trükköket illeti.
A stop-motion technika, mellyel az állatokat mozgatták nem volt új. Lényege, hogy képkockánként, mozdulatról mozdulatra lefotózzák a figurákat, és az így kapott képeket egymás után fűzve mozgónak látszó jelenetet kapunk. Nagy sok türelem és szakértelem kell ahhoz, hogy a mozgás valóban életszerű legyen.
De ez csak az alap. Különböző egyéb trükkök voltak szükségesek ahhoz, hogy az élő szereplőket is bele tudják helyezni ezekbe a jelenetekbe. Ha élvezni szeretnénk ezt a filmet, akkor el kell néznünk neki a technikai problémákat, melyről a korabeli sajtó is írja, hogy láthatóan léteznek, de könnyen hozzá lehet szokni néhány perc után.
Talán az egyik legzavaróbb hiba, hogy King Kong szőre minden képkockán máshogy áll, ezért folyamatában nézve olyan, mintha valami orkán miatt állandóan borzolódna az a szőr. Ennek magyarázatát könnyen megértjük, ha megnézzük, hogy milyen modellel dolgoztak a film készítői. Ezt az eredeti vázat egyébként kb 200.000 dollárért vette meg valaki egy 2009-es Londoni aukción.
Mint láthatjuk, minden mozdulathoz le kellett venni a külső szőrme borítást, meglazítani az adott mozdulathoz szükséges csavarokat, majd stabilizálás után visszakerült a szőrme borítás. Hiába fésülték meg minden egyes képnél a szőrmét, a levétel miatt egyszerűen nem tudták ugyanabba az állapotba hozni, mint amilyen az előző kockán volt.Az alábbi kis részleten jól látható miről beszélek:
A kis modellen kívül a közeli jelenetekhez készültek óriási kéz és fej modellek is King Kongról.
A King Kong 1933 harmadik legtöbb pénzt hozó filmje lett végül. Több folytatása illetve remake-je is készült.
Kilenc hónappal a film moziba kerülése után, még 1933-ban elkészült a Kong Fia (The Son of Kong) című folytatás, viszonylag mérsékeltebb sikerrel.
Az RKO stúdió a 60-as évek elején eladta a King Kong jogait a japán TOHO stúdiónak, akik két folytatást is készítettek: King Kong vs. Godzilla, illetve King Kong Kiszabadul címmel.
Majd 1976-ban a Paramount csinált egy remake-et Jessica Lange-al, aki ezért Golden Globe-ot kapott. A Pokoli Torony rendezője, John Guillermin rendezte a filmet, mely közepes sikert ért el.
1986-ban ugyanez a rendező készített hozzá egy második részt King Kong Visszatér (King Kong Lives) címmel a Terminátoros Linda Hamiltonnal. Ezt a folytatást valami miatt hasonló ismeretlenség övezi, mint a Grease 2-t. Ennek oka talán az lehet, hogy ezt a második részt a 1976-os remake-kel ellentétben már nem a Paramount forgalmazta, hanem a rendező saját forgalmazó cége.
2005-ben újabb remake készült, immár a Universal jóvoltából. Ez a film már anyagilag is sikeres volt a stúdió számára, és négy Oscar jelölésből végül három díjat meg is nyert.
Ennek megfelelően a Warner készített egy előzményfilmet, melyet idén (2017) Márciusban fognak bemutatni Kong: Skull Island (Kong: Koponya-sziget) várható címmel.
Végül szokás szerint a Lobby Cardok és Poszterek:
Láttad a filmet? Írd meg a véleményedet hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)
Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)
Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!
Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!
