USA (MGM), 99 perc, ff. angol
Rendező: Rouben Mamoulian
Producer: Walter Wanger
Testhez álló szerepet kap Greta Garbo ebben a filmben, több hasonlóság is felfedezhető az uralkodó és az őt alakító színésznő között.
Mindketten svédek voltak és egyformán szerették a nőket. Mindketten egy másik nő iránti beteljesületlen szerelemmel élték le életüket. És kettejük életében egy harmadik párhuzam is található: Mindketten a csúcson, önként hagyták abba. Krisztina királynő a trónról mondott le, Garbo pedig a színészettől vonult vissza nagyon fiatalon, 36 évesen.
A harmincéves háborúban járunk (1632-ben), amikor a lützeni csatában a svédek leverik ugyan a Habsburg csapatot, de a harcban elesik II. Gusztáv Adolf svéd uralkodó. Utódja lánya, a még gyermek Krisztina lesz, akinek fiatal felnőtt koráról szól a film.
Mint ahogy a legtöbb amerikai történelmi film esetén az lenni szokott, a forgatókönyvben a valóság csak laza iránymutató szerepet kapott.
A filmben Krisztina királynő rendszeresen férfi ruhában jár, és próbálják eljátszani azt, hogy ilyenkor mindenki férfinak nézi. Ez azonban meglehetősen hiteltelen marad, hiszen a valódi királynőtől eltérően - aki kifejezetten csúnyácska volt - Garbót nem könnyű, sőt megkockáztatom, lehetetlen férfinak nézni, öltözzön bárhogyan is. 
- Felséged nem halhat meg vénlányként!
- Távol áll ez tőlem! Én agglegényként fogok meghalni!
Bár végül a filmbeli Krisztina királynő halálosan beleszeret egy férfiba, a valóságban az uralkodónőnek semmilyen férfival nem volt testi kapcsolata a krónikák beszámolója szerint. A film készítői ezt azonban nem merték bevállalni (1933-at írunk!), és valószínűleg még a pre-code időszak lazább szabályozásán sem tudott volna átmenni, ha ragaszkodnak a teljes igazságoz. Azért a nők iránti vonzalma érintőlegesen, egy mellékszálon így is említésre került, és még ez is felettébb bevállalós.
Fentem a fogam erre a filmre, leginkább Garbo miatt, hiszen ki ne hallott volna a csodálatos Greta Garboról?! Az elragadtató Marlene Dietrich után kíváncsi voltam, hogy a szintén Európából jött kortársa is ugyanannyira meg tud-e fogni? Egyelőre nem, de van még rá esélye, hisz több filmje is van még a listán.
De ha már Dietrich szóba került (persze direkt hoztam szóba), akkor talán érdemes elmondani, hogy ők ketten halálosan gyűlölték egymást. Nem amolyan rivális színésznők közötti ellenségeskedésről van szó, hanem igazi női gyűlöletről.
Garbonak és Dietrichnek ugyanis 1925-ben Berlinben volt egymással egy néhány hetes futó "viszonya". Nem tudni pontosan, hogy miért és hogyan lett ennek vége, csak annyit lehet sejteni, hogy Marlene valamivel a végletekig alázta Gretát. De annyira, hogy Amerikában egyikük társaságában sem lehetett kiejteni a másik nevét. És ez azért okozhatott nagy fejtörést minden fél részéről, mert bizony sok mindenkin "osztoztak" életük során. Mercedes de Acosta írónő, Dolores del Rio színésznő, és jelen film egyik fontos szereplője John Gilbert csak néhány név aki hosszabb-rövidebb időre romantikus kapcsolatba került mindkettejükkel. Dietrich 20 évvel viharos viszonyuk után megpróbálta rendezni kapcsolatukat, de egy hűvös beszélgetésnél többet nem sikerült kihoznia a dologból.
A nagy stúdiók közül az MGM kiemelkedett azzal, hogy filmjei jellemzően a többiekénél is nagyobb költségvetéssel, látványos díszlettekkel készültek. Persze hol van már az 1915-ös Intolerance minden képzeletet felülmúló grandiózus díszlete, de mint minden történelmi filmhez, ehhez is szükség volt jó néhány korabeli helyszín felépítésére.
Zárásul néhány korabeli film-plakát különböző országokból, és persze az elmaradhatatlan Lobby kártya sorozat:
