1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz


171. Rettegett Iván I-II. (Иван Грозный 1-2) - 1944/1958

2018. február 19. 20:52 - moodPedro

ivan-groznyy-i_b027a4c1.jpgSzovjetunió (MOSZFILM), (100 perc/86 perc), ff./színes, orosz

Rendező: Szergej Eisenstein

Producer: Szergej Eisenstein

Eisensteinnel az 1927-es Október című filmje kapcsán foglalkoztam utoljára. A Patyomkin miatt világszerte elismerték tehetségét. Az Október is sikert aratott világszerte, kivéve otthon a Szovjetunióban. Sem a szakma sem a közönség nem igazán lelkesedett a filmért. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy az elkövetkező években nem sokat volt otthon.

Először 1928-ban Nyugat-Európában turnézott, ahol legfőképpen a hangosfilmre való átállást tanulmányozta. 1930-ban az USA-ba utazott, ahol a Paramount szeretett volna filmet csinálni vele, de nagyon gyorsan kiderült, hogy nem fognak közös nevezőre jutni, így a projekt viszonylag hamar zátonyra futott. Az Eisensteinhez hasonlóan baloldali beállítottságú Chaplinnel sok időt töltött ez alatt az idő alatt. Chaplin bemutatta Eisensteint egy befektetőnek, aki felajánlotta a szovjet rendezőnek egy Mexikóban készítendő film finanszírozását, melyet az örömmel elfogadott.

Egy nagyjából 60 perc hosszú, szigorúan politikamentes, Mexikó hagyományait, lakóit és múltját bemutató filmről volt szó eredetileg, mely a 3-4 hónaposra tervezett forgatási időszaka és készre vágása után a finanszírozó tulajdonát képezte volna, de a Szovjetunió ingyenesen megkapta volna belföldi vetítésekre. ¡Que Viva Mexico! lett volna a film címe, ha elkészül. Sok anyagot forgatott, de még nem volt kész, amikor Sztálin táviratban jelezte, hogy aggódik, nem vált-e disszidenssé. Egy ilyen távirat Sztálintól felért egy hazaszólító paranccsal. A hirtelen távozás közben a mecénással is sikerült összeveszni. Így Eisenstein végül le sem tudott forgatni mindent, ráadásul a szerződésnek megfelelően az anyag az USA-ban maradt a befektetőnél, amin így otthon sem tudott már dolgozni. 1979-ben Alexandrov, Eisenstein egyik legközelebbi munkatársa elkészített a rendelkezésre álló anyagból egy olyan filmet, ami szerinte a legközelebb állt ahhoz, amit Eisenstein elképzelt.

Eisenstein otthon sem találta nagyon a helyét. Kollégái gyanakodva figyelték a többéves nyugati tartózkodás miatt. Kapott egy filmes megbízást, aminek forgatását végül leállította a szovjet filmipar akkori vezetője, mert Eisenstein egyeztetés nélkül túlköltekezett, nem tartotta be a megbeszélt határidőket. Sztálin valószínűleg nagyon szerethette Eisensteint, mert a fiaskóval a filmes vezetőt hibáztatta, - nem kontrollálta megfelelően a rendezőt - ezért őt letartóztatták és hazaárulás vádjával kivégezték. Eisenstein már legalább másodszor úszta meg szerencsésen a halálos ítéletet, melyet nem volt túl nehéz behúzni Sztálin környezetében.

Kivégzés helyett hamarosan (1938-ban) újabb sanszot kapott, A Jégmezők Lovagjá-t készíthette el, amivel végre ismét nagy sikert aratott részben erős németellenessége miatt. Ez volt egyébként az első elkészült hangosfilmje. Üröm volt az örömben, hogy nem sokkal a bemutató után a szovjetek összeborultak a nácikkal a Molotov-Ribbentrop paktummal szentesítve. Eisensteinnek itt is szerencséje volt, mert a megváltozott hangulatban nem végezték ki a korábban agyondicsért filmért, csupán annyi történt, hogy betiltották azt. Egészen addig, amíg a nácik meg nem támadták a Szovjetuniót. Utána megint lehetett vetíteni, és Sztálin-díjat is kapott érte. Így mentek a dolgok akkoriban... És most már végre rákanyarodok a poszt témáját adó filmre...lobby001-ivan-the-terrible-theredlist.jpg

Sztálin tekerni kívánt egyet a komcsi marketing gépezeten. Korábbi idolja (I. Péter cár) helyett Rettegett Ivánban látta meg az új példaképet, és róla szeretett volna filmet csináltatni. Ennek elkészítésével is Eisensteint bízta meg. (Azért figyelemreméltó, hogy a komcsi fővezér rendre a cárok között találta meg kedvenceit)

Három részesre tervezték a projektet, amiből két rész valósult csak meg. Hogy miért csak kettő, arra mindjárt visszatérek.

Az első részben Ivánt orosz cárrá koronázzák, majd feleségül veszi a Romanov Anasztáziát. Legyőzi a Kazáni Kánt, aki tőrt küldött neki, hogy azzal ölje meg magát. Végül valaki megmérgezi feleségét. Összességében egy diadalmas, Sztálinnak tetsző hős, diktatórikus vezető képét mutatja a film. 

Mintha visszamentünk volna az időben vagy 30 évet. A smink, a jelmezek, a mozdulatok, és a színészek gesztikulációi mind-mind a korai némafilmekre emlékeztetnek. A díszletek leginkább a német expresszionista filmek hangulatát idézik. Mintha egy némafilmet néznénk, szinte furcsán hat, hogy halljuk a színészek hangját. A film jenéjét egyébként Prokofjev szerezte.

Érdekes megfigyelni Iván átalakulását. A koronázás pillanatában még hétköznapi embernek néz ki, de ahogy a személyisége átalakul, külseje úgy válik karikatúraszerű baljós alakká. Ezt a külsőt egyébként Eisenstein rajzolta meg, és szinte félelmetes, hogy a megvalósult karakter mennyire közel áll a rendező által megálmodott külsőhöz.

Nagyon lassan csordogál a történet, és minden nagyon színpadias. Mint láthattuk, Sztálinnál nem lehetett biztosra menni, de ezúttal az első résszel sikerült Eisensteinnek betalálnia. 1946 Január 26-án megkapta a lehető legnagyobb kitüntetést, a Sztálin-díjat. Ekkor már a második rész befejezésén dolgozott. Valamit sejthetett előre, mert naplójában írja is, hogy "kerülőúton elkövetett öngyilkosságra" készül. Majdnem sikerül is, Februárban infarktussal kórházba kerül, épp, hogy be tudja fejezni a vágást. Március 2-án bemutatják az elkészült filmet Sztálinéknak. A vetítés végén a csalódott diktátor így fordult kedvenc csatlósához, Berijához:

Ez nem film, hanem valami rémálom...Iván itt akaratgyenge, képlékeny jellemű, mint egy Hamlet...

És nem csak ebben különbözik a két rész. (Számomra egyébként a második rész sokkal nézhetőbb, érdekesebb volt.) 

050-ivan-the-terrible-theredlist.jpgA képi világ már-már extrém módon képregényszerű, néha dalra fakadnak vagy táncrolni kezdenek a szereplők. Sőt, a fekete-fehér film a vége felé érdekes árnyalatú színesre vált. Míg az USA-ban már szép számmal készültek ekkoriban Technicolor filmek, a ruszkik még nem álltak ilyen jól. A második rész forgatása alatt zsákmányoltak a németektől egy nagy készlet korai színes (AGFA) film-nyersanyagot. Bi-color film volt. Piros és zöld színei voltak csak, a kék teljesen hiányzik. Talán pont emiatt jól belesimulnak a fekete-fehér részekbe ezek a különleges tónusú színes részek. Mindazonáltal a legnagyobb különbség az volt, hogy míg az első részben egy céltudatos, karizmatikus vezetőt láttunk, addig ebben a második részben már egy tépelődő, bizonytalan, zavaros ember van előttünk, sőt bizonyos jelenetekben még váratlan, homoszexualitást sugalló gesztusokat is látunk tőle.  (Érzelmesen, hosszasan simogatja férfiak fejét.) Valószínűleg ez sem nagyon tetszett a nagyvezérnek.

Ez a második rész főként az ellenségekkel való teljes leszámolásról szól. Több helyen olvasható, hogy a film betiltásának az volt az oka, hogy Sztálin rossz néven vette az ő leszámolásaival való párhuzamot. Ebben a párhuzamban egyébként lehetett is valami, mivel a film egyik szereplője szerint Eisenstein azt mondta neki, hogy "Látod, Sztálin sokkal több embert pusztított el, mégsem bánta meg bűneit. Nézze csak meg ezt a filmet, - akkor talán ő is vezekelni akar " - vajon komolyan gondolhatta, hogy egy Sztálin kaliberű bomlott elmét majd pont az ő filmje tesz helyre? 

Mindenesetre én nem hinném, hogy Sztálin magára ismert volna, illetve ha igen, akkor sem vette ezt olyan kritikának, ahogy ezt leegyszerűsítve látják. Eisensteint ugyanis ezúttal sem tartóztatták le, holott ehhez nem is kellett akkoriban különösebb indok. Eisenstein mentorát és példaképét a színházi rendező Meyerholdot nem tudni miért, de kémkedés ürügyén néhány évvel azelőtt kivégezték, előtte hónapokig kínozták, feleségét otthonában halálra késelték. Szóval, ha Sztálin személyes kritikának vette volna ezt a második részt, akkor feltehetően nem ül le Eisensteinnel 1947 Február 24-én, hogy beszélgessenek arról, hogyan lehetne úgy átdolgozni a filmet, hogy az elfogadható legyen Sztálin számára, ahogy már a nyilvánosság előtt is be lehet majd mutatni.  Ezért gondolom, hogy Sztálinnak az volt a fő problémája a filmmel, hogy Iván itt már messze nem az a 'szuperhős' volt, akinek ő látni akarta, hanem egy tépelődő, zavarodott alak. Eisenstein azonban  már nem nagyon foglalkozott a filmmel, és egy év múlva meg is halt. 

Csak évekkel Sztálin és Eisenstein halála után, 1958-ban mutatták be ezt a második részt. 

6 komment

49. Föld (Земля) -1930

2016. szeptember 29. 04:04 - moodPedro

mv5bmtcxndi1mta3nf5bml5banbnxkftztgwnzk4odqwmje_v1.jpgSzovjetunió (VUFKU), 70 perc, ff, néma

Rendező: Alexandr Dovzsenko

A falu kollektívája megkapja első traktorát, megindult a gépesítés, a "kulákok" órái meg vannak számlálva...

Az egész falu izgatottan várja az új jövevény érkezését, fiatalok, öregek, férfiak és nők, mindannyian kíváncsian nézelődnek.

Ám a traktor hirtelen zötyögve megáll... ez kínos...

Mindenki töri a fejét, nagyon komoly arccal... telefon a pártközpontba (vagy a minisztériumba, mindegy...) ... hosszas egyeztetés, végül valaki felnyitja a traktor egyik tartályát, és kiderül, hogy nincs benne hűtővíz... ajaj...

Az emberek törik a feküket... nagyon komoly arccal állnak - látszik, hogy zakatol minden agytekervény...

Végül valaki megtalálja az egyetlen helyes megoldást: A falu férfiai kollektíven belevizelnek a traktorba. A premier plánban mutatott erőlködő arcok mintha azt sejtetnék, hogy viszonylag sokan szenvednek prosztata problémától a faluban...

A fent említett jelenet az egyik, mely elakadt a korabeli cenzorok hálójában (szép kis képzavar) - ezen kívül még a meggyilkolt férfi meztelenül őrjöngő jegyese is kiborította a bilit náluk.unzdrsm.png

Megszokhattuk, hogy szovjet film esetén - legalábbis ebben a Sztálini sötét időszakban - kikerülhetetlen a propaganda. Hol kevesebb (Dzsingisz Kán Amulettje), hol több, de nem ússzuk meg propaganda nélkül

A film tagadhatatlanul tartalmaz néhány szépen megkomponált természeti képet, és helyenként a már jól ismert szovjet montázs-elméletből is kapunk újabb ízelítőt, ám összességében véleményem szerint dramaturgiailag egyenetlen, különösebben izgalmas színészi teljesítmény nélküli mű, mely szinte semmilyen érzelmi hatást nem tudott bennem kiváltani.

w1siziisijexmzawmsjdlfsiccisimnvbnzlcnqilcitcmvzaxplidiwmdb4mjawmfx1mdazzsjdxq.jpg

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Még nem láttad? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Föld - 1930 - YOUTUBE

2 komment
Címkék: film szovjet ff néma

45. Ember a Felvevőgéppel (Человек с киноаппаратом) - 1929

2016. szeptember 18. 06:12 - moodPedro

pman-with-a-movie-camera-january-29.jpgSzovjetunió (VUFKU), 67 perc, ff, néma

Rendező: Dziga Vertov

Az operatőr beállítja a háromlábon álló kamerát... elindul a felvétel... a zenekar beáll, felkészül, elkezd játszani, végre megtörik a csend, megszólal a zene... (van olyan változat is, ahol a film elejétől szól a zene)

És ezután egy olyan kavalkád kezdődik, mely végignézéséhez nagy nyitottság kell. Az egyetlen elem, mely összeköti a teljesen független képeket, az az operatőr (akit a rendező bátyja alakít), aki időnként - a legváratlanabb helyeken - feltűnik kameráját cipelve vagy éppen felvétel közben. De ezen kívül semmi! Nincs történet, nincs főszereplő, még csak téma sincs igazán, bármi előkerülhet, amit a folyton vándorló operatőr éppen elkap. És ez a valami tényleg bármi lehet: közeledő vonat, városi forgalom, szülő nő - egész naturálisan bemutatva -, strandoló emberek... és teleírhatnám az oldalt, ha mindent fel szeretnék sorolni...mikhail_kaufman_on_train.jpg

Közvetlenül a Hitchcock film után (Zsarolás) kifejezett kihívás volt végignézni ezt a filmet. Azon gondolkoztam közben, hogy tényleg van valaki, aki mozijegyet váltana azért, hogy egy olyan mozgóképsort nézzen 68 percen keresztül, ami mentes a mozifilmek szinte minden tulajdonságától? 

Két "felhasználási módot" tudok elképzelni ennek a filmnek:

Először is, tökéletesen működne egy bárban, vagy bármilyen helyen, ahol a falon kivetítőn mehetne ennek a filmnek a végtelenítetten ismételt verziója, és akkor figyelek oda, amikor akarok... Ugyanis bármelyik ponton el lehet kezdeni nézni, és bármikor abba lehet hagyni, nincs jelentősége a kezdetnek és a végnek ennek a filmnek az esetében.

bb793195d68a8bb5c90260b696917e3e.jpgMásik felhasználási terület, ahol hatékonyan alkalmazható lenne: történelmi vagy filmtörténeti háttéranyagként. Utóbbiként főleg azért, mert látványosan használja (és kihasználja) az akkor ismert szinte összes filmes technikát, beleértve a lassítást, gyorsítást, több réteg egymásra montírozását, az osztott képernyőt, a stop-motion technikát, a visszafelé játszást, és még rengeteg mindent. chelovek-s-kinoapparatom-004.jpgA film elején egy nézőkhöz szóló szöveg felhívja a figyelmet arra, hogy ez egy "kísérleti film", felirattáblák nélkül, valós eseményeket ábrázol kitalált történet nélkül, és a célja egy nemzetközi filmes nyelv megalkotása. Műfajilag sem igen sorolható be. Legközelebb a dokumentumfilmhez áll, de több szempontból sem fogadnám el annak. Olvasatomban a doku valamit dokumentálni szeretne, jó esetben tudományos igényességgel. Itt azonban nehéz megfogni, hogy egyáltalán mi az a valami, amit ezzel dokumentálunk... nevezzük hát jobb híján kísérleti műfajnak...

És még valami: aki szeretne ilyen kísérleti film létrehozásában részt venni, az vegyen részt az Ember a Felvevőgéppel - Global Remake (kb. világkörüli újraforgatás) projectben. Itt mindenki választhat magának egy jelenetet (egy jelenet kb 1 perc a filmből), amit megcsinálhat, vagy csinálhat valami hasonlót. Pld a strandoló emberek helyett leforgatja a saját strandolós jelenetet. Az anyagot fel lehet tölteni a project homepage-re, és akkor beillesztik a többi beküldött anyag közé. Az éppen aktuális termés megtekinthető ugyanott: MAN WITH THE MOVING CAMERA - Global Remake

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Még nem láttad? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

 

2 komment

43. Dzsingisz Kán Amulettje (Потомок Чингис-Хана) - 1928

2016. szeptember 09. 21:20 - moodPedro

poster1928_potomok_chingis-khana_tempestad_sobre_asia_rus_02.jpgSzovjetunió (Mezsrabpomfilm), 126 perc, ff. néma

Rendező: Vszelovod Pudovkin

3in1 - azaz - három az egyben... mint ahogy a mosogatószer reklámjában halljuk. Ebben az esetben arról van szó, hogy minimum 3 műfaj keveredését kapjuk: Egy kis kalandfilm, egy kis dokumentumfilm és egy kis propagandafilm. Egyik komponens sem uralkodik igazán a másik kettő fölött.

A kalandfilm rész: Egy mongol vadász aki a Mongóliát megszálló gonosz Britek ellen partizánként harcol, fogságába esik 1918-ban, és egy szerencsés véletlennek köszönhetően azt hiszik róla, hogy Dzsingisz Kán egyenes ági leszármazottja. Ezért fondorlatos módon megteszik a leigázott Mongólia báb-királyának. 

A Propaganda-rész: Annyira hazug, hogy szinte nekem kellemetlen: A britek, akiket a film megszállónak ábrázol nem voltak Mongóliában. Valójában ekkoriban a Kínaiak, majd a Szovjetek viselkedtek gyarmatosítóként Mongóliában. Egészen 1990-ig kommunista uralom volt az országban.

Dokumentarista-részek: Az eseményeket sok helyen szakítják meg - viszonylag hosszabb - korabeli Mongol szokásokat, viseleteket bemutató részek. A mongol álarcok és vallási ünnepségek megtekintése különösen érdekes lehet azoknak, akik nyitottak ilyenfajta korlenyomatokra. A film teljes egészében Mongóliában forgott, ebben a tekintetben tehát feltétlenül autentikus.

Mivel a film rendezőjén - Pudovkin-on kívül - eddig csak Eisensteinnel foglalkoztunk a szovjetek közül, adja magát az összehasonlítás lehetősége. Eszközeikben nem állnak túlságosan távol egymástól, a montázs/vágás erejét hasonló tehetséggel képesek használni. Ebben a filmben ez legerősebben talán a záró képsorban érhető tetten. Eisensteinnel ellentétben azonban, akinél - gyakorlatilag - nem voltak főszereplők (hacsak a hős szovjet népet nem tekintjük annak), Pudovkin-nál a szó klasszikus értelmében is van főszereplő és mellékszereplő. Olvasom róla, hogy D.W. Griffith volt a példaképe. 

A főszereplő mongol vadászt egyébként Valerij Inkisinov, a rendező egykori osztálytársa alakítja. Különösebb említésre méltó dolgot nem tudok vele kapcsolatban mondani, mert semmi érdekeset nem mutatott. A "gonosz" kapitalista vezetők viszont kellemesen élvezhető módon alakították a gátlástalan stratégákat. Az egyetlen Európai női szereplő nagyon kellemes, mondhatni cuki...

Technikailag kifejezetten jól összerakott film, de sokkal élvezhetőbb lenne, ha ezt a filmet is sikerülne felújítani... Így önként vállalt "kötelező olvasmányként" sokszor juttatta eszembe ez a film, hogy már csak 5 némafilm van szórványosan a listán, és most már tényleg nyakunkon a hangosfilmek. 

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Még nem láttad? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

 

Szólj hozzá!
Címkék: film szovjet ff néma

34. Október (Октябрь) - 1927

2016. augusztus 05. 02:32 - moodPedro

stenberg-brothers-october-a-film-by-sergey-eisenstein-1927.jpgSzovjetunió (SZOVKINO), 93 perc, ff. néma

Rendező: Szergej Eisenstein, Grigorij Alexandrov

Eisenstein előző, Patyomkin Páncélos c. filmje az 1905-ös sikertelen orosz forradalom 20. évfordulójára készült. Jelen film pedig a sikeres "Nagy Októberi Szocialista Forradalom" 10. évfordulójára került közönség elé, és annak az eseményeit meséli el. Eisenstein tehát feltehetően nem érzett túl erős késztetést a propaganda-filmektől való eltávolodásra.

Pedig a Szovjetunióban ekkor már nagyjából kezdett láthatóvá válni, hogy nem úgy alakulnak a dolgok ahogy a lelkes forradalmárok azt elképzelték. Lenin meghalt 1924-ben, Sztálin ügyesen lavírozva ekkor már nagyrészt totális uralomra tört. Legnagyobb ellenfelét Trockij-t a film bemutatásának hónapjában száműzi a közép-ázsiai Alma-Atába, majd egy év múlva az országot is el kell hagynia. Furcsa ez a galamblelkűség Sztálintól, később ok nélkül is kivégeztetett bárkit, akire gyanakodott, sőt, idővel a kivégzőkből is kivégzettek váltak (ld. Jezsov). Mindenesetre Trockij még különböző országokban írogathatta Sztálin ellenes írásait, mígnem 1940-ben egy spanyol komcsi egy jégcsákánnyal végzett vele Mexikóban.

Az Októberrel kapcsolatban ennek annyi jelentősége van, hogy Trockij a film készítése alatt került végleg perifériára, emiatt kicsit újra kellett vágni, hiszen a korábbi vezető ideológus viszonylag sokat szerepelt az eredeti verzióban. Az ő jeleneteinek nagy részét tehát ki kellett dobni a végső változatból. Állítólag ezzel fél órával rövidült a film.

Ettől függetlenül sem a közönség, sem a "Párt" nem lelkesedett különösebben a filmért. (Ellentétben a Patyomkinnal)8427141313_af847d8c76_o.png

A Sztrájknál még újszerű és izgalmas volt Eisenstein különleges stílusa. A Patyomkin leginkább a nagyon ütős lépcsős jelenet miatt volt rám erős hatással. Az Októbernek van egy erős jelenete az elején, amikor a bolsevik puccskísérletet leveri az ideiglenes kormány. Jellegében hasonló a lépcsős jelenethez, itt is a lázadó nép eltiprása kerül ábrázolásra: ahogy a hidakat nyitják fel, a szétvert tömeg hídon maradt sérültjei és halottai zuhannak a mélybe. 1454076101-56ab70c5c06ec-005-october-theredlist.jpgEzen túl nagy odafigyelést igényel - és az események pontos ismeretét - hogy egyáltalán megértsük, mikor mi történik. Gyanítom, hogy a Trockij miatti rövidítés sem tett jót a filmek. Lenin végrendeletében megpróbált fellépni Sztálin ellen, lehet, hogy emiatt szerepel ő is nagyon keveset.

1454076103-56ab70c72f961-006-october-theredlist.jpg

A filmet ezúttal Eisenstein nem egyedül rendezte. Alexandov-val már dolgozott együtt a Sztrájk megírásakor, majd Alexandrov szerepelt a Patyomkin-ban, ezúttal pedig társrendezőként működött közre. 

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Még nem láttad? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

YOUTUBE - Október (1927)

1 komment