1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz


78. King Kong - 1933

2017. január 26. 12:44 - moodPedro

poster6_1.jpgUSA (RKO), 100 perc, ff. angol

Rendező: Merian C. Cooper, Ernest B. Schoedsack

Producer: David O. Selznick, Merian C. Cooper, Ernest B. Schoedsack

"... - Mi ez egyáltalán?

- Állítólag valami gorilla...

- Nincs még elég majom New Yorkban? ..."

A közönség az előadás kezdésére vár, nem tudják pontosan, hogy mit fognak látni, hiszen egy különleges bemutatóra kaptak meghívást, valami olyasmire, amit még soha nem láthattak ezelőtt.ny0013-king-kong-theredlist.jpg

Felgördül a függöny, és egy hatalmas, a megszokottnál vagy tízszer nagyobb gorillát látnak egy szerkezethez erősítve. A kikötözött állat artikulálatlanul hörög, teste megfeszül, és hiába bizonygatja a szervező, hogy nem kell aggódni, az állat végül elszabadul, és New York utcáin tombol. Hogy hogyan és honnan került New Yorkba ez a hatalmas állat? Ehhez menjünk vissza a film elejéhez...

A film nagy része ugyanis nem New Yorkban, hanem egy Indonéziához közeli ismeretlen szigeten zajlik. Carl Denham hírhedt természet-filmes vezetésével egy stáb tart a szigetre a Venture nevű hajón. Egzotikus filmjéhez ezúttal a gyönyörű Ann Darrow-t (Fay Wray) is magával viszi. Szerepe szerint ő lesz az, aki majd megijed a félelmetesebbnél félelmetesebb állatoktól. Természetesen senki nem számít komolyabb rémségekre, ezért útközben a hajón gyakorolják, hogyan kell majd a rettegést eljátszania.

A rendezőn kívül senki nem tudja a pontos úti célt, egészen addig, míg a közelbe nem érnek. Ekkor közli mindenkivel, hogy van arrafelé egy sziget, mely nincsen rajta a térképeken. Bennszülöttek élnek a sziget egyik felén, melyet egy hatalmas ajtóval ellátott fal választ el a sziget másik felétől.  

Persze nem akarom a teljes történetet ellőni... A bennszülöttekről még annyit, hogy időnként egy fiatal lányt áldoznak a fal túloldalán élő Kong-nak... ezek szerint a majom fejlett esztétikai érzékkel rendelkezik... nem elégszik meg akárkivel..

kapuw032-king-kong-theredlist.jpg

...és végül kiderül, hogy az óriás majmon kívül még milyen rettenetes szerzeményeket rejt a túloldalon levő dzsungel.

Mai szemmel nézve inkább aranyos, kedves mesefilm, mint valami félelmetes horror. Érdekes módon a King Kong feltűnése előtti részek - a 43. percben látjuk meg először - izgalmasabbak, mint amikor a különböző állatok előtűnnek. Nyilván ennek egyszerű a magyarázata: amíg csak sejtjük, hogy valami félelmetes várható, addig a tudatunk behelyettesít valami tényleg iszonyatosat, majd amikor megkapjuk a - jelen esetben - ma inkább gyurmafilmekbe illő "szörnyeket" akkor elillan a feszültség.

Pedig ez a film korszakalkotó volt a maga idejében, legalábbis ami a technikai trükköket illeti. 

A stop-motion technika, mellyel az állatokat mozgatták nem volt új. Lényege, hogy képkockánként, mozdulatról mozdulatra lefotózzák a figurákat, és az így kapott képeket egymás után fűzve mozgónak látszó jelenetet kapunk. Nagy sok türelem és szakértelem kell ahhoz, hogy a mozgás valóban életszerű legyen. 

De ez csak az alap. Különböző egyéb trükkök voltak szükségesek ahhoz, hogy az élő szereplőket is bele tudják helyezni ezekbe a jelenetekbe. Ha élvezni szeretnénk ezt a filmet, akkor el kell néznünk neki a technikai problémákat, melyről a korabeli sajtó is írja, hogy láthatóan léteznek, de könnyen hozzá lehet szokni néhány perc után.

Talán az egyik legzavaróbb hiba, hogy King Kong szőre minden képkockán máshogy áll, ezért folyamatában nézve olyan, mintha valami orkán miatt állandóan borzolódna az a szőr. Ennek magyarázatát könnyen megértjük, ha megnézzük, hogy milyen modellel dolgoztak a film készítői. Ezt az eredeti vázat egyébként kb 200.000 dollárért vette meg valaki egy 2009-es Londoni aukción.


Mint láthatjuk, minden mozdulathoz le kellett venni a külső szőrme borítást, meglazítani az adott mozdulathoz szükséges csavarokat, majd stabilizálás után visszakerült a szőrme borítás. Hiába fésülték meg minden egyes képnél a szőrmét, a levétel miatt egyszerűen nem tudták ugyanabba az állapotba hozni, mint amilyen az előző kockán volt.Az alábbi kis részleten jól látható miről beszélek:

 A kis modellen kívül a közeli jelenetekhez készültek óriási kéz és fej modellek is King Kongról.

Van a filmnek egy halovány romantikus vonala is, ami annyira kidolgozatlan marad, hogy talán külön nem is érdemes szólni róla, elég néhány fotó...

A King Kong 1933 harmadik legtöbb pénzt hozó filmje lett végül. Több folytatása illetve remake-je is készült.

Kilenc hónappal a film moziba kerülése után, még 1933-ban elkészült a Kong Fia (The Son of Kong) című folytatás, viszonylag mérsékeltebb sikerrel.

Az RKO stúdió a 60-as évek elején eladta a King Kong jogait a japán TOHO stúdiónak, akik két folytatást is készítettek: King Kong vs. Godzilla, illetve King Kong Kiszabadul címmel. 

Majd 1976-ban a Paramount csinált egy remake-et Jessica Lange-al, aki ezért Golden Globe-ot kapott. A Pokoli Torony rendezője, John Guillermin rendezte a filmet, mely közepes sikert ért el.

1986-ban ugyanez a rendező készített hozzá egy második részt King Kong Visszatér (King Kong Lives) címmel a Terminátoros Linda Hamiltonnal. Ezt a folytatást valami miatt hasonló ismeretlenség övezi, mint a Grease 2-t. Ennek oka talán az lehet, hogy ezt a második részt a 1976-os remake-kel ellentétben már nem a Paramount forgalmazta, hanem a rendező saját forgalmazó cége.

2005-ben újabb remake készült, immár a Universal jóvoltából. Ez a film már anyagilag is sikeres volt a stúdió számára, és négy Oscar jelölésből végül három díjat meg is nyert.

Ennek megfelelően a Warner készített egy előzményfilmet, melyet idén (2017) Márciusban fognak bemutatni Kong: Skull Island (Kong: Koponya-sziget) várható címmel.

Végül szokás szerint a Lobby Cardok és Poszterek:

Láttad a filmet? Írd meg a véleményedet hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Dailymotion - King Kong - 1933


teaser - King Kong by CinemaLibreWatchonline

1 komment

76. Krisztina Királynő (Queen Christina) - 1933

2017. január 17. 05:51 - moodPedro

posterqueen-christina_7cedaffa.jpgUSA (MGM), 99 perc, ff. angol

Rendező: Rouben Mamoulian

Producer: Walter Wanger

Testhez álló szerepet kap Greta Garbo ebben a filmben, több hasonlóság is felfedezhető az uralkodó és az őt alakító színésznő között.vintage-greta-garbo-portraits-1920s-1930s-12.jpg

Mindketten svédek voltak és egyformán szerették a nőket. Mindketten egy másik nő iránti beteljesületlen szerelemmel élték le életüket.  És kettejük életében egy harmadik párhuzam is található: Mindketten a csúcson, önként hagyták abba. Krisztina királynő a trónról mondott le, Garbo pedig a színészettől vonult vissza nagyon fiatalon, 36 évesen. 

A harmincéves háborúban járunk (1632-ben), amikor a lützeni csatában a svédek leverik ugyan a Habsburg csapatot, de a harcban elesik II. Gusztáv Adolf svéd uralkodó. Utódja lánya, a még gyermek Krisztina lesz, akinek fiatal felnőtt koráról szól a film.

Mint ahogy a legtöbb amerikai történelmi film esetén az lenni szokott, a forgatókönyvben a valóság csak laza iránymutató szerepet kapott.

A filmben Krisztina királynő rendszeresen férfi ruhában jár, és próbálják eljátszani azt, hogy ilyenkor mindenki férfinak nézi. Ez azonban meglehetősen hiteltelen marad, hiszen a valódi királynőtől eltérően - aki kifejezetten csúnyácska volt - Garbót nem könnyű, sőt megkockáztatom, lehetetlen férfinak nézni, öltözzön bárhogyan is. wimage-w1280.jpg

- Felséged nem halhat meg vénlányként!

- Távol áll ez tőlem! Én agglegényként fogok meghalni!

Bár végül a filmbeli Krisztina királynő halálosan beleszeret egy férfiba, a valóságban az uralkodónőnek semmilyen férfival nem volt testi kapcsolata a krónikák beszámolója szerint. A film készítői ezt azonban nem merték bevállalni (1933-at írunk!), és valószínűleg még a pre-code időszak lazább szabályozásán sem tudott volna átmenni, ha ragaszkodnak a teljes igazságoz. Azért a nők iránti vonzalma érintőlegesen, egy mellékszálon így is említésre került, és még ez is felettébb bevállalós.

Fentem a fogam erre a filmre, leginkább Garbo miatt, hiszen ki ne hallott volna a csodálatos Greta Garboról?! Az elragadtató Marlene Dietrich után kíváncsi voltam, hogy a szintén Európából jött kortársa is ugyanannyira meg tud-e fogni? Egyelőre nem, de van még rá esélye, hisz több filmje is van még a listán.

De ha már Dietrich szóba került (persze direkt hoztam szóba), akkor talán érdemes elmondani, hogy ők ketten halálosan gyűlölték egymást. Nem amolyan rivális színésznők közötti ellenségeskedésről van szó, hanem igazi női gyűlöletről.

Garbonak és Dietrichnek ugyanis 1925-ben Berlinben volt egymással egy néhány hetes futó "viszonya". Nem tudni pontosan, hogy miért és hogyan lett ennek vége, csak annyit lehet sejteni, hogy Marlene valamivel a végletekig alázta Gretát. De annyira, hogy Amerikában egyikük társaságában sem lehetett kiejteni a másik nevét. És ez azért okozhatott nagy fejtörést minden fél részéről, mert bizony sok mindenkin "osztoztak" életük során. Mercedes de Acosta írónő, Dolores del Rio színésznő, és jelen film egyik fontos szereplője John Gilbert csak néhány név aki hosszabb-rövidebb időre romantikus kapcsolatba került mindkettejükkel. Dietrich 20 évvel viharos viszonyuk után megpróbálta rendezni kapcsolatukat, de egy hűvös beszélgetésnél többet nem sikerült kihoznia a dologból.

A nagy stúdiók közül az MGM kiemelkedett azzal, hogy filmjei jellemzően a többiekénél is nagyobb költségvetéssel, látványos díszlettekkel készültek. Persze hol van már az 1915-ös Intolerance minden képzeletet felülmúló grandiózus díszlete, de mint minden történelmi filmhez, ehhez is szükség volt jó néhány korabeli helyszín felépítésére. 

wforgqueen-christina_560c7574.jpg

Zárásul néhány korabeli film-plakát különböző országokból, és persze az elmaradhatatlan Lobby kártya sorozat:

 

Szólj hozzá!

75. Kacsaleves (Duck Soup) - 1933

2017. január 14. 07:32 - moodPedro

mv5bndbhodk5owutmmqzzi00nzg2ltk0ndmtymjknwu4mzljmtuxxkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1_sy1000_sx640_al.jpgUSA (Paramount), 69 perc, ff. angol

Rendező: Leo McCarey

Producer: Herman J. Mankiewitcz

Kacsaleves? Riasztóan hatott ez a cím, hozzá pedig még ez a fotó a valószínűtlen bajusszal szivarozó pofával... hát... vegyes érzelmekkel ültem neki a filmnek. 010-duck-soup-theredlist.jpg

Az egész egy tűzön rotyogó, vízzel teli bográcsban úszó néhány élő kacsával kezdődik. Ez az egyetlen jelenetecske a filmben, melynek köze van bármilyen kacsához. 

Az angol értelmező szótár szerint egyébként az amerikai szlengben a 20 század elején a duck soup valami könnyen végrehajtható dolgot jelentett. 

A plakáton is olvasható, hogy a filmet a Négy Marx testvér szereplésével hirdetik. Igazából öten voltak, de a legfiatalabb nagyon hamar levált a testvéreiről, nem szeretett színészkedni.

Ebben a filmben ugyan még négyen vannak, de csak a három legidősebb testvér az, akik életük végéig megmaradtak a szakmának.

A három legidősebb kialakított magának800px-marx_brothers_1931.jpg egy-egy határozott stílust, amit rendre hoztak filmjeikben. Körbelül úgy, mint ahogy Chaplin is ragaszkodott a "kis csavargó" karakteréhez.

A képen legfelül Chico, aki általában az olaszos figurát hozta, a friss bevándorlót, akinek angolja még messze nem tökéletes.

Alatta a szőke parókás Harpo, aki egy film kivételével soha nem szólalt meg. Viszont majdnem minden filmjükben játszott a hárfán. (Ebben pont nem).

Harmadik felülről az előbb említett bajusszal és hatalmas festett szemöldökkel rendelkező Groucho

Legalul pedig Zeppo. Neki nincs sajátos karaktere. Kicsit talán kilóg a többiek közül. Nem véletlen, hogy végül ő is elhagyta a csapatot.

Ami még érdekes velük kapcsolatban, hogy hiába annyira különbözőek az egyes karakterek, ha ezeket levetik, szinte megkülönböztethetetlenné válnak. A film egyik legjobban sikerült jelenete pont erre van kihegyezve: amikor egymás tükörképeit játsszák el, mintha egyikük egy tükör előtt állna, és abban látná magát.

A film egy végeláthatatlan komédia, egy percig sem lehet komolyan venni. Annyira tömény a humora, hogy egy idő után kifejezetten fárasztóvá válik, ráadásul erős figyelmet igényel, ha nem akarunk lemaradni a poénokról, főleg mivel rengeteg a szóvicc. Nem állítom, hogy perfekt angol vagyok, de angol felirattal általában nem szokott problémát okozni egy film megértése. De itt sokszor bajban voltam.

- Do you have a licence? (Van jogosítványa?)

- No, but my dog has thousands. (Nem, de a kutyámnak van több ezer)

Itt szerencsére leesett, hogy a lice tetveket jelent angolul...

Ilyenekből van egy vagonnal... de elemzések szerint a poénok jó része korabeli események, pletykák, stb. ismeretét is igénylik, tehát esélyünk sincs minden poén elcsípésére. Nem is csoda, hogy - ellentétben például Chaplinnel - Európát nem nagyon sikerült meghódítaniuk

Aztán persze - az előbb említett tükröshöz hasonlóan - van rengeteg non-verbális poén is, melyek leginkább a némafilmes korszak burleszk-filmjeire emlékeztettek. 

Nagyon röviden az egészen komolytalan sztori: Freedonia kis mini-állama csődbe jutott. Egy amerikai szponzor (hölgy) csak az esetben vállalja az állam gazdaságának megtámogatását, ha az ő pártfogoltja, Rufus T Firefly lesz az elnök. Rufus (a bajszos Groucho) hamisítatlan, buta diktátorként viselkedik, kormányüléseken esély sincs komoly dolgokról tárgyalni. Sylvania (egy másik fiktív állam) nagykövetével kölcsönös buta sértegetéseik miatt még háborúba is keveredik.

A rendező McCary utálta a filmet. Meg sem akarta csinálni, a Marx testvérek akarták, hogy feltétlenül ő rendezze a filmet. A stúdió segítségével ezt végül sikerült is kierőszakolniuk. Mindenesetre a rendező állítólag a forgatás végén hálát adott az égnek, hogy nem bolondult meg a film készítése során. Elmondása szerint borzasztóan megterhelő volt a Marx-ékkal dolgozni, elviselhetetlen embereknek írja le őket. Ebben szerepet játszhatott talán az is, hogy a fiúk nem vették túl szigorúan a forgatókönyvet, a film jó részét improvizációk teszik ki. Meg is látszik ez egyébként. Sok esetben éreztem úgy, hogy kifejezetten esetlegesen alakultak a dolgok. 

Ez volt a fiúk utolsó filmje a Paramountnál. Legközelebb már MGM-nél találkozunk majd velük, Thalberg irányításával vissza kellett venniük ebből az eszeveszett improvizálásból, és élő műsorok során, közönség előtt először le kellett próbálniuk az egyes poénokat. De erről majd részletesebben az adott filmhez kapcsolódóan.

Láttad a filmet? Írd meg a véleményedet hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

 

1 komment

74. A Nő Okozta Vesztét (She Done Him Wrong) - 1933

2017. január 10. 09:13 - moodPedro

poster_she_done_him_wrong_03.jpgUSA (Paramount) - 66 perc, ff., angol

Rendező: Lowell Sherman

Producer: William LeBaron

Hiába kapott Oscar jelölést a legjobb film kategóriában, és volt 1933 ötödik legtöbb bevételt hozó filmje, erős meggyőződésem, hogy ennek a műnek a filmtörténeti jelentősége jóval meghaladja valódi jelentőségét... magyarul nem voltam elájulva tőle, de beszámolók alapján valószínű, hogy nagyban hozzájárult a következő évben bevezetésre kerülő, jelentősen megszigorított, un. Hayes-kódex létrejöttéhez, és ezzel  értelemszerűen a pre-code időszak végéhez.

Mae West nem csak színházi színésznő volt, de darabjait - amikben játszott - részben maga írta. Jelen film egy korábbi, 1928-as nagy sikerű darabjának, a "Diamond Lil"-nek megfilmesített változata. 

Hiába keresem Mae West vonzerejét, amivel a korabeli közönség rajongását kiváltotta, egyszerűen nem találom. Nem is annyira fiatal (itt 40), kicsit dundika, szerintem az arca sem túl szép... egyszóval nálam nem sikerül betalálnia. Szerepe szerint ebben a filmben szabad szájú, imádja az ékszereket, és a szexet, főleg a nála fiatalabb férfiakkal... hm...

A film férfi főszereplője Cary Grant, aki itt még harminc sincsen, karrierje elején. Lou (a színdarab Diamond Lili-je) aki a férfiakat általában csak céljai elérésére használja, ezúttal - talán életében először - beleszeret a fiatal misszióvezetőbe.

Mai szemmel nézve persze az sem teljesen egyértelmű, hogy vajon mi történik ebben a filmben, ami miatt rásütötték, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban a Hayes-kódex bevezetése előtt.

Semmi olyan, ami mai szemmel kiverné a biztosítékot. Még 16-os besorolást is aligha tudna kiérdemelni magának, ha ma tévébe kerülne. Van benne ugyan egy véletlen gyilkosság, de annak előadása kifejezetten ügyetlenül színpadias.

00mv5bytrlmwe2zmmtmwe1mc00zwviltlkzdqtmdcxzja4mjhlodywxkeyxkfqcgdeqxvyntk5nzq5ng_v1.jpgAzt is tudni lehet, hogy az eredeti színdarabból a legmeredekebbnek tartott részeket kihagyták az átdolgozás során, mégis több ország (Ausztrália, Ausztria és Finnország) cenzorai visszautasították a film bemutatását. 

Nos, Lou (Gyémánt Lili) egy éjszakai szórakozóhely vezetője. És ez a hely maga a fertő. Ugye nyilvánvaló, hogy mint ilyen, egyrészt kuplerájként is funkcionál, másrészt bűnözők fellegvára is a hely. És mindez úgy bemutatva, hogy a film nem ítéli el őket egyértelműen. Na, ez így nem mehet tovább. 1934 nyarától néhány évtizeden keresztül az USA-ban ilyen nem fog előfordulni.

Kicsit vígjáték, bár a poénok feltehetően elavultak (vagy csak én nem értettem őket), kicsit romantikus is próbál lenni (legalábbis a végén), van benne egy kis maffiózós vonal, Lou néhány színpadon előadott énekes száma miatt még a musical jelleget is rá lehet fogni... egyszóval sok mindent belepréseltek ebbe a 66 percbe.

 

 

Szólj hozzá!

73. Aranyásók 1933-ban (Gold Diggers of 1933) - 1933

2017. január 08. 23:16 - moodPedro

postergold-diggers-1933-03.jpgUSA (Warner Bros), 98 perc, ff., angol

Rendező: Mervyn LeRoy

Producer: Robert Lord, Jack L. Warner

Természetesen szó sincs itt a század eleji aranylázat meglovagolni próbáló szerencselovagokról. Az utóbbi időben már magyarban is fel-fel tűnik az "aranyásó" szó angol szlengben már régóta jelen levő jelentése, ami azokat a nőket takarja, akik alapvetőebusbyberkeley.jpgn anyagi jólét megszerzése érdekében lépnek párkapcsolatba egy férfival. (És akkor most nagyon finoman fogalmaztam)

A Warnernek nagyon bejöttek ezek a könnyed musicalek Busby Berkeley koreográfussal (jobbra a képen), zsinórban a harmadik ilyen film az 1001-es listán 1933-ból. Ezzel a filmmel most elbúcsúzunk tőle egy időre. Az Óz, a Csodák Csodája kapcsán találkozunk vele majd újra 1939-ben.

Az előző kettőhöz (42. Utca és Rivaldafény Parádé) hasonlóan ez is backstage musical. De míg azoknál úgy épült föl a film, hogy egy hosszú vígjátékos részt követően a film lezárása volt az egy vagy több számot tartalmazó pazar kivitelű zenés-táncos rész, addig itt a négy zenés szám a film teljes hosszán eloszlik.

A Warner annyira megbízott Berkeley-ben, hogy a zenés jelenetek forgatását teljes egészében rá bízta. Azaz két majdnem független stáb dolgozott a filmen. A szöveges jeleneteket a tényleges rendezőként megnevezett Mervin LeRoy és stábja forgatta, míg a négy énekes-táncos jelenetet egy másik, a koreográfus Berkeley keze alá rendelt stáb készítette. 

A szereplők nagy része már jó ismerősünk az imént említett másik két musicalből. Joan Blondell, Ginger Rogers, Ruby Keeler mindannyian a Warner szerződtetett sztárjai voltak ekkor, de a férfi szereplők nagy része is feltűnt már legalább az egyik említett filmben.

00_gold-diggers-of-1933-group-picture.jpg

A kerettörténet talán ebben a filmben a legszórakoztatóbb, bár mindhárom filmnél gyakran volt olyan érzésem, hogy a parádés kivitelű zenés jeleneteken túli részek csak azért kerültek be, hogy valamivel kitöltsék a maradék időt.

A Nagy Gazdasági Világválság mélypontján vagyunk, épp a New Deal kihirdetése előtt. A táncoslányok is mind állást keresnek. De addig is míg találnak, meg kell élniük valamiből. Mint a címből kiderül, a lányok egy része az erre alkalmas férfiak megkopasztásából próbálja túlélni ezt a nehéz időszakot.

Közben folynak a próbák az újrainduló produkciókhoz, ennek köszönhetően látunk ezúttal négy remek számot. A Rivaldafény Parádé három betétdala közül volt egy kiemelkedő (a vizes jelenet), mely elnyomta a másik kettő fényét. Ezúttal azonban négy közel egyenrangú produkciót látunk. Bár így is van köztük egy kakukktojás, de erre majd visszatérek.

1. - We're in the Money - A nyitódalt Ginger Rogers énekli, aki ekkortájt állítólag a film rendezőjének, Mervin LeRoy-nak volt a kedvese.

01_annex_rogers_ginger_gold_diggers_of_1933_01.jpg

 Ahogy a képeken is látszik, ehhez a dalhoz a teljes tánckart pénzbe öltöztették és a pénzről énekelnek.

Van a dalban egy rész, amikor elvesztettem a fonalat. Ginger Rogers első hallásra angolul énekelt, második hallásra azonban nem lehetett érteni belőle egy szót sem. Utána kellett néznem, hogy kiderüljön: úgynevezett Piglatinul énekelte az egyik versszakot. A piglatinnak persze semmi köze sem a malacokhoz, sem a latinhoz. Inkább amolyan gyermeki játék, mint nálunk a "fanyelv", azaz a "Teve tuvudsz ivigy beveszévélnivi?". Na valami ilyesmi angolban is van, és nagyon cuki amikor Ginger Rogers átvált erre egy versszak erejéig.

2. - Pettin' in the Park - A Parkban Csókolózva - Ruby Keller és Dick Powell.

02_powell_dick_gold_diggers_of_1933_01.jpgKedves kis dal, de ez is elsősorban látványvilága miatt maradt emlékezetes. A koreográfia második felében egy zuhé kapja el a lányokat, akik egy szürreális, emeletes öltözőbe menekülnek, ahol csak sziluettjüket látjuk, ahogyan leveszik vizes ruhájukat és átöltöznek. Mikor kijönnek, mindegyiken olyan pléh-ruha van, amit csak konzervnyitóval tudnak lehámozni róluk a fiúk. Megnézve jobb, mint elmondva...

Sajnos csak egy gyenge minőségű szabadon elérhető részlet található erről:

3. Shadow Waltz - Árnyékkeringő... Már a cím is nagyon izgalmasan hangzik! A harangszerűen kialakított gyönyörű ruhák forgás közben látványosan pörögnek. De Igazán akkor válik különlegessé a jelenet, amikor a lányok hegedűin sötétben felvilágít a neoncsík, és Berkeley szokása szerint a stúdió tetejéről mutatja meg a csoport koreográfiát.

A neoncsövekbe kötött áram néha ugyan kicsit megrázta a lányokat, mégsem ez volt a legnagyobb veszély, amit túl kellett élniük. Az alábbi youtube klip kezdőfotóján látszik, hogy a jelenet során a táncos lányok egy fehér tekergő lépcsősoron táncoltak fölfelé. Éppen ezt a jelenetet vették, amikor hirtelen elkezdett mozogni a föld. Ez volt Amerika történetének negyedik legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése. Az egész stúdióban elszállt a világítás. Berkeley állítólag egy kézzel tudott megkapaszkodni a daru egyik elemében, amivel fentről vették a jelenetet, és közben kiabálva utasította a lányokat, hogy feküdjenek le a lépcsőre. Pár percbe tellett, míg a stúdió munkások összeszedték magukat, és ki tudták nyitni az ajtókat, hogy valami fény áradjon be az áram nélkül maradt stúdióba, és le tudjanak jönni a halálra rémült lányok a korlát nélküli lépcsőről. 1933-as Long Island-i földrengésként vonult be a történelembe ez a szerencsétlenség, és több, mint száz halálos áldozatot követelt. A végső felvételen természetesen az egészből semmit sem látunk.

 4 - Remember my forgotten man - Na ez a kakukktojás! A világháború testileg és/vagy lelkileg sérült veteránjairól szól ez a dal. Joan Blondell olyan gyönyörű átéléssel adja elő a számot, hogy csak második megnézéskor vettem észre, hogy tulajdonképpen nem is énekel, csak amolyan színészesen elmondja a szöveget. Van erre egyébként egy speciális technika, csak színészek használják, és ha igazán jól csinálják, akkor az embernek fel sem tűnik szinte, hogy az adott előadó esetleg nem tud énekelni. Később aztán úgy tűnik, mintha valóban énekelne, de igazából egy profi énekesnő hangját halljuk.

De nem is ez a leglényegesebb a dalban, hanem megint csak ez az ütős Berkeley-s koreográfia.

Vonulnak a katonák a háborúba... szerpentin és konfetti felhő, lányok ünneplik őket, mindenki büszke és vidám...

Majd vágás, és szerpentinfelhő helyett már valódi felhő van fölöttük, a katonák rendületlenül menetelnek, de talán már kisebb lelkesedéssel... újabb vágások... egyre több vérző fejű katonát látunk... majd újabb vágások, és már halottakat cipelnek a még élő, de rendületlenül menetelő katonák.... a dal pedig csak szól kétségbeesetten az elfelejtett férfiakról, akik életüket kockáztatták a fronton, hazajöttek, perifériára kerültek vagy éppen roncsok lettek, de már senki nem foglalkozik velük... 04_mv5bmtgymtg0ntaxnl5bml5banbnxkftztcwotmyotiynw_v1_sy1000_cr0_0_1284_1000_al.jpg

Egy igazán megrendítő szám került tehát a film végére. Kicsit csodálkoztam, hogy hogy került ilyen fajsúlyos tartalom ebbe az egyébként habkönnyű filmbe. Csodálkoztam ugyan, de nem éreztem egy pillanatig sem, hogy kifejezetten nem illene ide. Eredetileg nem a film végére szánták egyébként, de a stúdió vezetői - látva az elkészült anyagot -, ragaszkodtak hozzá, hogy ez a katarzist okozó rész csak a film végére kerülhet.

A film - hasonlóan az említett többi Busby Berkeley musicalhez - hatalmas siker volt, így jöttek a folytatások: Gold Diggers of 1935, Gold Diggers of 1937, sőt 1938-ban készült egy Gold Diggers in Paris is, természetesen mindegyik Berkeley irányításával.

Sajnos a teljes film ez esetben sem lelhető fel ingyenesen elérhető formában. Ahogy haladunk előre az időben, egyre gyakoribb lesz, hogy a jogtulajdonosok nem engedélyezik az ingyenes streaminget. Búcsúzóul néhány Lobby card és Flyer (szórólap):

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Szólj hozzá!

72. Rivaldafény Parádé (Footlight Parade) - 1933

2017. január 04. 20:49 - moodPedro

postermv5bmjm1mja5nty1nl5bml5banbnxkftztgwnpostertq1otg5mte_v1_sy1000_sx670_al.jpgUSA (Warner Bros.), 104 perc, ff., angol

Rendező: Lloyd Bacon

Producer: Robert Lord

A 42. utca sikerén felbuzdulva a táncos-zenés jelenetekért felelős Busby Berkeley azonnal újabb felkérést kapott a Warnertől, és egy szerkezetileg az előzőhöz nagyon hasonló, de bizonyos szempontból azt felülmúló újabb backstage musicalt hozott össze Lloyd Bacon rendezővel karöltve a stúdió számára.

Egy sztárokkal tűzdelt, hosszú és könnyed felvezetés után újra egy látványosan koreografált, igazi Berkeley-s lezárást kapunk. A felvezetés egy árnyalatnyit gyengébb a 42. utcánál, de a film egyik fő attrakciójának számító vizes jelenet miatt nyugodtan kijelenthetem, hogy sikerült szintet lépni az előző filmhez képest. 

Na de kezdjük az elején...

James Cagney bizarr búcsújelenetét a Közellenségben nehéz feledni, most egy túlhajszolt Broadway rendezőt játszik, aki azt a megbízást kapja, hogy rendezzen mozielőadások elé kis felvezető zenés színpadi számokat. Ha egy éjszaka három helyen három különböző számot sikerrel színpadra tud vinni, akkor megkapja a szerződést.

footlight_parade_1933_5.png

Nem csak szerkezetileg hasonlít ez a film a 42. utcára, de sok szereplővel újra találkozhatunk ebben a filmben, például Ruby Keeler újra a tánckar egyik kiemelt tagja.

Mellette a szőke Joan Blondell kap fontos - de nem táncos - szerepet a rendező asszisztenseként. Róla érdekességképpen jegyzem meg, hogy jó pár év múlva a Grease egyik mellékszereplőjeként látjuk majd újra (lásd a színes képen gyors-éttermi felszolgálóként).

Az az igazság, hogy a filmnek ez az első fele, annyira nem erős, hogy önmagában megálljon a lábán. Az egész azt szolgálja, hogy előkészítse a terepet a film második részének (utolsó bő fél órájának), ahol láthatjuk a három színpadra állított mozis felvezető előadást (prolouge-oknak hívják a filmben), amik Berkeley-nek köszönhetően remekül sikerültek.  

Nézzük csak a film egyik lobby card sorozatát, és mindjárt látjuk, hogy mi az, ami miatt írtam, hogy sikerült szintet lépni a 42. utcához képest.

Ahogy látható a képeken, a három prolouge közül az egyik egy vizes szám. By a Waterfall (Egy vízesésnél). Nem akármilyen díszlettel, rendkívül ötletes koreográfiával. Egy vízesés mellett elalvó férfi álmában a vízesés először egy káprázatos vizes csúszdaparkká változik, ahol gyönyörű nimfák úszkálnak, csúszdáznak..

10903454_356115831242123_878395913_n.jpgAz álomban továbbhaladva kicsit a szürreális filmekhez hasonlóan a csúszdás vízesés már medencévé változik, ahol a lányok izgalmas koreográfiákkal folytatják. 

A látványos, váratlan megoldások mutatják, hogy Berkeley kreativitása szinte határtalan volt. Külön kiemelem azt a részt, amikor a világítással is varázsol kicsit: Az úszó lányokról leveszi a fényt, és a vizet alulról világítja meg, amivel olyan hatást kelt, hogy az úszó lányoknak csak a körvonala látszik, és körülöttük fénylik a víz. Aztán amikor a medencét a stúdió tetőszerkezetéről filmezi, és az úszó lányok csoportja különböző alakzatokat vesz fel... elmesélve talán egyszerűnek és viszonylag izgalom-mentesnek tűnik, mégis váratlan és kifejezetten látványos.

Legvégül a medence helyét egy torta alakú forgó szökőkút veszi át az álomban.

footlight_parade_03.jpg

A By the Waterfall mellett a másik két prolouge is látványos. De hiába a jó zene és az izgalmas díszletek, sem a Honeymoon Hotel, sem a Shanghai Lil nem tud versenybe szállni ezzel az ütős vizes koreográfiával.

A Warner ebben az évben három sikeres musical-t jelentetett meg (ezek most egymás után 71. 72. és 73. filmként láthatóak az 1001-es listán). Mindhárom hatalmas siker volt. Nagyrészt a látványos koreográfiáknak, és valószínűleg kicsit a sztároknak és a könnyed-romantikus hangvételnek is köszönhetően. Ehhez a filmhez már kétoldalas, jó minőségben kivitelezett 12 változatban készült kartonra nyomott szórólap is dukált. Az egyik oldal kékes monokróm volt a tartalommal és a moziba kerülés dátumával, a másik oldal pedig színes, rajtuk egy kivételtől eltekintve kizárólag a fürdőruhás vizes-táncos lányok szerepeltek. Mondtam már, hogy a vizes koreográfia vitte a hátán a filmet?

 

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Sajnos ehhez a filmhez nem találtam működő streaming linket. Ha tudsz ilyet, kérlek jelezd, és felteszem ide!

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása