1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz


327. A Dicsőség Ösvényei (Paths of Glory) - 1957

2019. november 13. 23:46 - moodPedro

mv5bymiyndk3m2mtzte5zs00mweyltlmmzqtnwqxmjqwyjm1ytfkxkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1_sy1000_cr0_0_503_1000_al.jpgUSA (Bryna Productions), 87 perc, ff. angol

Rendező: Stanley Kubrick

Producer: Kirk Douglas, James B. Harris, Stanley Kubrick

A film igaz történeten alapul.

Az első világháború egyik legjellegzetesebb harcmodorát a lövészárok-hadviselés jelentette. 2-3 méter széles, és ugyanilyen mély árokrendszerekbe helyezkedtek el a gyalogosok, és innét lőtték az ellenfelet. Részben ez volt az oka a nyugati fronton kialakuló álló-háborúnak, mivel a rendkívül jól kiépített árokrendszerek miatt a csapatok szinte bebetonozták pozícióikat a frontot.

1915-ben egy francia század Souain mellett parancsot kapott, hogy foglalja el a német pozíciókat. A támadást több dolog is nehezítette. A tüzérségi támogatás célt tévesztett, így a német gépfegyverek zavartalanul lőtték a francia lövészárkokból kilépő támadókat. Az első hullám katonáinak nagy része odaveszett. A második hullám ezt látva egyszerűen nem merte elindítani a támadást a parancs ellenére sem. A franciák tábornoka látva ezt, tűzparancsot adott ki a saját lövészárka ellen. Bízva abban, hogy ez majd indulásra készteti a megrémült csapatot. A tüzérség azonban nem volt hajlandó a saját lövészárok ellen tüzelni. A kudarcba fulladt támadás miatt a tábornok fejeket akart venni. Kiadta a századosnak, hogy írjanak össze 24 nevet, akiket hadbíróság elé fognak állítani: 6 tizedest, és minden szakasz két legfiatalabb tagját.

mv5byjfhnje0odutodzmmy00zjaylwixzjatmtu3zjcznmq0otrjxkeyxkfqcgdeqxvymju4nzu2ota_v1.jpg

Háború lévén rögtönítélő bíróság döntött az ügyükben, ami azt jelentette, hogy gyors tárgyalás után döntött a háromtagú bírói tanács. Fellebbezésre nem volt lehetőség, és nagyon gyorsan, általában másnap végre is hajtották az esetleges halálos ítéletet. paths-of-glory-002-1000013283-1-940x529.jpgA konkrét ügyben mind a 24 embert sortűz általi halálra ítélték ellenséggel szemben mutatott gyávaság vádja miatt, ám az ítélet végrehajtását a 18 közlegény esetében felfüggesztették, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag véletlenszerűen lettek kiválasztva, a szakaszvezetők közül kettő esetében pedig azért mert a bíróság elfogadta a védekezésüket, hogy nem hallották a parancsot a támadásra. A négy másik tiszten viszont végrehajtották a halálbüntetést. maxresdefault_6.jpg

Hogy a dolog még szürreálisabb legyen, két órával a végrehajtás után a legfelsőbb francia hadvezetés soron kívül kényszermunkára változtatta az összes halálos ítéletet. Az egyik kivégzett szakaszvezető özvegye két évtizeden át harcolt, hogy végül 1934-ben rehabilitálják a négy katonát. Ez volt tehát a valóság. (a poszt illusztrációi minden esetben a filmből valók, nem a valós esettel kapcsolatosak)

Az özvegy megírta a történetet, ami alapján Humphrey Cobb megírta Path of Glory című regényét 1935-ben. Különösen nagy visszhangot érthető módon nem váltott ki, hiszen az amerikaiak nem arról híresek, hogy más országok állampolgárait ért sérelmek kapcsán könnyet hullajtsanak. Ugyanebben az évben Broadway előadás is készült a regényből, az pedig kifejezetten bukás volt.

A regény valahogy mégis felkeltette Stanley Kubrick érdeklődését, és elhatározta, hogy filmre viszi a sztorit. Kirk Douglas is elkezdett érdeklődni a téma iránt. Úgy gondolta, hogy ez senkit nem fog érdekelni (nagyrészt jól gondolta), de akkor is meg kell csinálni. Néhány ponton eltértek a valóságtól. A leglátványosabb eltérés, hogy itt nem 28, csak három embert választottak ki, zászlóaljanként egyet, és mindhármukon végrehajtották az ítéletet. Az első változatban a forgalmazók kérésére még happy ending volt, azaz a halálraítélteket az utolsó percben megmenti egy felülről érkező határozat, Kirk Douglas azonban addig győzködte Kubrick-ot, amíg az belement, hogy maradjon a szomorú befejezés. (Elég sok fotó fennmaradt, ahol a rendező és Douglas együtt látható)

Ekkoriban - hasonlóan a jelenlegi helyzethez - divattá vált külső helyszínen forgatni. A Hollywood-i költségek olyan magasak voltak, hogy olcsóbb volt eredeti helyszínen forgatni, mint Hollywoodi stúdiókban. Franciaország azonban nem adott engedélyt arra, hogy az eredeti helyszínen forgasson az amerikai stáb. Nyilvánvalóan nem kértek abból, hogy a francia hadsereg vezetését ilyen negatív színben mutassák meg.  Így németországi helyszíneken, München környékén forgatták a filmet. A katonákat alakító statisztéria nagy része német rendőrökből verődött össze. Valamennyire szükség is volt harc-képzett emberekre, hiszen a kitörési kísérlet jelenete szinte felveszi a versenyt a Ryan közlegény megmentése partraszállási jelentével.

hero_paths-of-glory-image-2017-2.jpg

Franciaországban így is csak valamikor a hetvenes évek közepén engedték először bemutatni a filmet.

Kirk Douglas nagyon hálás szerepet kapott, Dax ezredesét, a film szinte egyetlen teljesen pozitív hősét, aki feljebbvalóival is szembeszegülve küzd a négy vádlott életéért. Nem csak emiatt volt számára nagyon hálás ez a szerep. Az akkoriban is rendkívül alacsonynak számító 1 millió dolláros költségvetésből az ő fizetése 300.000 dollár volt, azaz közel a harmada. Igaz, nem kapott jutalékot a bevételekből. Kubrick "ingyen" dolgozott, ő viszont jutalékot kapott, ami ez esetben nem volt túl jó üzlet, mert ahogy Douglas is sejtette - bár bukásnak nem nevezhető - különösebben nagy üzleti siker sem lett végül a film. Ennek ellenére rengeteg kritikusi és szakmai elismerést kapott már akkoriban is, azóta pedig a filmtörténet legjobb filmjei között szokás emlegetni.

mv5bmdbhntezntktmzezns00mthiltgwn2utnmiwndmwyja5mdyzxkeyxkfqcgdeqxvyndmwndyzmdc_v1_sy1000_cr0_0_1416_1000_al.jpg

Említettem, hogy az eredeti pozitív kicsengésű befejezést végül lecserélték az eredeti regényben is található, a valósághoz jobban hű befejezésre. A film utolsó jelenete azonban minderre rátesz egy lapáttal. Csak a Douglas által játszott ezredes karaktere köti a filmhez, és szinte annak sincs jelentősége. Mégis méltó koronájaként illeszkedik hozzá... Egy német fogoly lányt rángatnak a szórakozó francia katonák elé a színpadra. Gúnyolják, megalázzák, és énekeltetik, a félő, pityergő lányt. Ám a röhögő tömeg szép lassan elcsendesedik... és ... de inkább érdemes megnézni.

Film a filmben, szinte teljesen független a film többi részétől. Érdekességként még megjegyzem, hogy az éneklő szőke hölgy miatt Kubrick elvált feleségétől, hozzáment, és élete végéig vele élt. Így a szereplők listáján már Christiane Kubrick néven található meg.

1 komment

326. Szállnak a Darvak (Летят журавли) - 1957

2019. november 11. 19:56 - moodPedro

mv5bnje5yjiwzjmtzta1oc00zjhkltk4ztitmdk0otbmowe5nji1l2ltywdll2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvynjmxmjkwmji_v1.jpgSzovjetunió (Moszfilm), 97 perc, ff., orosz

Rendező: Mihail Kalatozov

Producer: Mihail Kalatozov

Szállnak a darvak Moszkva felett... a "V" alakban szálló madárcsoport alakja az égen jól szimbolizálja a békét, és azt a boldogságot, ami a film felütésében a szerelmes Veronika és Borisz között látható. A szerelmesek boldogsága hamar megtörik, hiszen a film elején kitör a második világháború, ami a fiatalokat örökre elválasztja.

Sok remek filmplakátot találtam ehhez a filmhez, nehéz volt kiválasztani, hogy melyiket rakjam ide legfelülre. Nem feltétlenül a film eredeti (ez esetben szovjet) plakátját választom ki minden esetben. Leginkább az alapján szoktam dönteni, hogy melyik az, amelyik hangulatában legjobban visszaadja a film okozta élményt. Ez esetben a jugoszláv változatra esett a választásom, de szinte mindegyikben találtam valami izgalmasat, úgyhogy alább rögtön egy plakátgalériával folytatom.

A Filmvilág 1958-as számait lapozgatva tapasztaltam, hogy talán ez a film volt az, amiről a legtöbb elemző cikk készült. Ennek persze részben oka lehetett, hogy a nagy Szovjetunióval kapcsolatban illet jókat és sokat írni az ötvenes években, de jobban elmélyülve az írásokban, meglepő módon azt a képet kaptam, hogy eme színvonalas filmművészeti lap már akkor is elsősorban szakmai (művészeti) irányból közelítette meg a filmeket. Születtek persze "vörös tintával írt" pártvonalas írások is, de kis odafigyeléssel ezek könnyen kiszűrhetőek, mert jellemzően nem szólnak semmiről, és érdekes módon többnyire szerző feltüntetése nélkül jelentek meg, míg az értelmes írásoknál mindig látható a szerző aláírása. 

Sztálin 1953-ban meghalt. Mint ahogy a véres diktátorokra általában jellemző, nem nagyon tűrte meg maga körül a tehetséges embereket. Így - mint mindenben - a filmművészetben is erős kontraszelekció működött. Nem véletlen, hogy az 1001-es listára ezelőtt utoljára az 1944-es Rettegett Iván került fel. Érdekesség, hogy a puhuló diktatúrák sokkal megengedőbben bánnak a tehetségekkel. Hruscsov alatt (és ez a mi Kádár-rendszerünkre is igaz) ha valaki nem kritizálta nyíltan a rendszert, és tehetséges volt, akkor nyitott volt előtte az út a sikerhez.

mv5bmjqynze3mjutyja4zc00nmmyltkxzgety2y0zjiwmdfmmznlxkeyxkfqcgdeqxvynjy0njk3odk_v1_sx1314_cr0_0_1314_999_al.jpg

Hogy ez a film még véletlenül sem egy középszerű szovjet propagandafilm, azt már előzetesen szinte garantálta az, hogy nemcsak szovjet/orosz filmként egyedülálló módon megnyerte Cannes-ban a legjobb filmnek járó Arany Pálma díjat, de a Warner Bros révén még Amerikában is vetítették a mozik 1960-ban. Ekkoriban elképzelhetetlen volt, hogy egy Warner kaliberű gigastúdió révén bekerülhessen egy komcsi pártüzenetet sugalló film az amerikai mozikba.

Bár előfordul, hogy egy íróasztalon Lenin fej-szobrot látunk (Sztálin halála után újra divatba jött), a párt-propaganda ha elő is kerül, inkább nagyon enyhe gúny tárgya lesz. A frontra távozó, családtól búcsúzó Borisz így köszön el édesapjától: "Apa! Ne felejtsd el teljesíteni... sőt! túlteljesíteni a tervet!" ... ő is, és persze mindenki harsányan nevet. Érdekes lenyomata ez a kornak, amikor a Sztálini terror után (amelyben ennél sokkal kevesebbért is kivégeztek valakit) a Hruscsovi enyhülésbe belefért ilyen viccelődés a kommunista rendszerrel kapcsolatban. 

mv5bnmqxndi2ntetztrloc00nwm1lwe2mdctzjhkmzq5mzk5mgu4xkeyxkfqcgdeqxvynjy0njk3odk_v1.jpgFeltehetően azért volt otthon is népszerű ez a film, mert végre nem a "hős szovjet katonákat" láthatták benne, hanem az általuk is tapasztalt valóságban zajlottak az események. Többnyire a front mögött, a bombatámadások által fenyegetett városban zajlik a történet, de egy rövid időre a fronton is látogatást teszünk, amikor az ott harcoló Borisz sorsának leszünk szemtanúi. Nem kell nagyon odafigyelni, hogy szembetűnővé váljon: az ellenség ezúttal teljesen arctalan marad. Nemhogy ellenséges katonákat nem látunk, de ellenséges harckocsikat vagy repülőket sem. A halál mégis végig jelen van.

mv5bmguznwflmwmtmtuyms00yzfilthmytmtnmu1zdk1nzvlzwnixkeyxkfqcgdeqxvynjy0njk3odk_v1_sy1000_cr0_0_1303_1000_al.jpgNem is háborús film ez igazából, hanem háború idején játszódó szerelmes-film. A film főszereplője Tatjana Szamojlova érzékenyen alakítja a szerelmes Veronikát, aki vőlegénye (Borisz) bevonulása miatt magára maradt, és aki gyengesége miatt hagyja magát elcsábítani annak mostohatestvére által, azzal aki majd (ráunva a lányra) megcsalja őt egy "könnyűvérű nővel".  Míg ezalatt a fronton... na jó, mindent nem árulok el, hátha valaki végignézné a filmet. Érdemes! Mai szemmel is könnyen emészthető.the_cranes_are_flying.gif

A film talán legnagyobb erőssége a képi világa. Szergej Uruszevszkij operatőr helyenként zseniális felvételeket alkotott. 

tumblr_o037268yvr1sf2a1uo2_500.gif

Szép kompozíciói is akadnak bőven az operatőrnek, de legemlékezetesebb jelenetei mégis a kézi kamerával készült mozgásban levő felvételek, amelyekben valamelyik szereplő mozgását követi látványos pontossággal, közelről.

tumblr_o037268yvr1sf2a1uo4_500.gif

Túl sok orosz film ezután sem lesz a listán - évtizedenként egy-kettő... pedig ez elég biztató volt...mv5bywvlyje5m2itnza5my00nzu1lwi4mgmtotrmyjvlytllywvll2ltywdll2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvynjmxmjkwmji_v1.jpg

Szólj hozzá!
Címkék: film szovjet ff

322. A Legyőzhetetlen (অপরাজিত) - 1957

2019. október 16. 20:32 - moodPedro

tumblr_pjdsluopjt1t5e3l3o1_500.jpgIndia (Epic), 111 perc, ff. bengáli

Rendező: Szatjadzsit Raj

Producer: Szatjadzsit Raj

Ez a film Raj indiai rendező Apu-trilógiájának második része. Egyébként inkább Opu-nak kell ejteni, jó kérdés, hogy akkor miért írja mindenki Apu-nak... Az nem magyarázat, hogy bengáliul Apu-nak írandó, mert bengáliul अपु lenne. Arról van szó, hogy angolul mindenhol Apu-ként hivatkoznak rá, és a magyar elemzések is mindenhol ezt az angolos átirást használják... így akkor maradok én is ennél.

Az Út Éneke (a trilógia első része) váratlanul lenyűgözött engem. Annak a filmnek nem Apu állt a középpontjában, hanem nővére (Durga), aki meghalt a végén. Eme második filmnek Apu és édesanyja ketten lesznek központi szereplői. Majd a harmadik filmnek (Apu Világa) már kifejezetten a felnőtté vált fiú lesz a központi figurája.

Raj egyébként egyáltalán nem trilógiában gondolkozott, amikor Az Út Énekét készítette. És eme második film után sem gondolta azonnal, hogy egy harmadik részbe is bele fog vágni.

mv5bymq4odu2odaty2vkyi00mjbllwi4ntmtm2u3zjgzztvjngrlxkeyxkfqcgdeqxvymta2odmzmdu_v1_sy1000_cr0_0_1429_1000_al.jpg

 Apu családja az első részben még vidéken élt. Azóta városba költöztek, Benares-be (Váránaszi). A film fekete-fehér nyersanyagra forgott, és egy rövid időszak alatt sajnáltam csak, hogy nem színesre készült: amikor Benares-i Gangesz parton zajlott a történet, akkor bizony szívesen megnéztem volna, hogy milyen volt a környék akkoriban, színesben. Ezek az építészeti különlegességek a maguk kaotikus, szinte áttekinthetetlenül izgalmas, egy gazdagabb kor maradványait idéző pompájukkal szerintem színesben mutatja meg legigazibb önmagát. Az alábbi partszakasz gyakran feltűnik a film első felében.

Itt végzik rituális fürdőjüket hajnalban a helybeliek. Kelet felé néz a helyszín, így a hajnali felvételeken, ahol a felkelő nap megvilágítja az épületeket,  teljesen más fényviszonyok vannak, mint a délutániakban, ahol az épületek háta mögül csak szórt fény jut a partra. Raj forgatási naplójában leírja, hogy emiatt itt a parton mindent abban a napszakban kellett leforgatni, amiben a cselekmény történik. Ellentétben például a Kalkuttai jelenetekekel, ami a város szűk kis utcáiban zajlott, és nem volt túl nagy jelentősége, hogy a nap melyik szakában forgatják.

varanasi-india-1163x792_jpg_optimal.jpg

Akárhányszor próbálom megfogalmazni, hogy miért tetszenek ezek az Apu filmek annyira, hiába töröm a fejemet, nem tudom megfogalmazni. Túl sok minden nem történik bennük. Bár Apu ebben a filmben elveszti szüleit, ennél  több dolog alig történik vele. Látjuk, hogy zajlanak mindennapjai.

És ez talán ami közelebb visz a megoldáshoz. Nemcsak a nyugat-Bengáli mindennapokba kapunk betekintést, hanem szinte úgy érezzük, mintha mi is ott lennénk a Benares-ben, majd a kis faluban, ahova megintcsak elköltöznek, illetve Kalkuttában, ahol Apu iskolába jár. 

mv5bmtq0ndk2njm0ml5bml5banbnxkftztgwndyzmti1nte_v1_sy1000_cr0_0_1385_1000_al.jpg

Mindegy, hogy városban vagy falun járunk, mindenhol ugyanaz az érzése az embernek. Egykor gyönyörű, szinte fényűző épületek tanúskodnak arról, hogy itt hatalmas gazdagság lehetett valamikor, ám mára ebből szinte semmi nem maradt. Mindenhol romos, csupa penész épületek, mindenhol sár és törmelékek.

Érdekes nézni ezeket az indiai ruhákat is. Néha mintha csak valami hosszú lepedőbe lennének beletekeredve. Gondolom ebben a meleg párás klímában ez lehet a legkellemesebb viselet.

mv5bytuzytgwntytywvkny00mjzkltgzmzitody0owvjmzqxmgqzxkeyxkfqcgdeqxvymta2odmzmdu_v1_sx1777_cr0_0_1777_999_al.jpg

Elképesztően szép ez a film. Elsősorban vizuális értelemben. Nem nagyon találok magyarázatot arra, hogy miért pont egy indiai film tudott ilyen látványos képi világot produkálni az ötvenes évek végén. 

Bele-bele nézegettem újra Az Út Énekébe, és azt kell mondanom, hogy ez a rész nem ütött bennem ugyanakkorát, mint ama első rész. Kíváncsian várom Apu felnőttkoráról szóló harmadik részt is.

mv5bmtg1mzazmdg0ov5bml5banbnxkftztgwmjyzmti1nte_v1_sy1000_cr0_0_1382_1000_al.jpg

És végezetül nézzük, hogy is kell kiolvasni a film címét bengáliul:

 অপরাজিত

szótagolva: অ  - প  -  রা  -  জি  - ত        ---     A - Po- Ra- Dzsi - To

Két írásjegyre szeretném felhívni a figyelmet, melyek módosítottak (a többi egyszerű, módosítatlan):

রা (rá) a   (ro) betű módosított változata. Azzal, hogy egy kis vonalkát mögé helyezünk, ro-ból ra -vá változik

A másik ilyen a জি (dzsi) , itt pedig a  (dzso) betű elé kerül egy ি módosító, amivel dzso-ból dzsi-vé válik a hang. 

Mégegyszer tehát: Aporadzsito az eredeti cím, ami azt jelenti: Legyőzhetetlen.

Érdekes, hogy sok országban meghagyták a film angolba átírt eredeti cím-változatát. Így például Dániában, Spanyolországban, az USÁ-ban vagy éppen Angliában Aparajito címmel ment a film a mozikban.

144580_1.jpg

1 komment

321. A Hihetetlenül Zsugorodó Ember (The Incredible Shrinking Man) - 1957

2019. október 14. 17:49 - moodPedro

mv5bytgwzdbkmmitzjcxzs00yjewlwi5mdctody4mjq1ntazztkxxkeyxkfqcgdeqxvynje5mjuyotm_v1_sy1000_cr0_0_679_1000_al.jpgUSA (Universal), 78 perc, ff., angol

Rendező: Jack Arnold

Producer: Albert Zugsmith

A film hosszából (78 perc) már előre sejthető volt, hogy B-filmről lesz szó. Amolyan igazi Universal-os szörnyes, természetfölötti filmről, sokadrangú színészekkel és rendezővel. Bár meg kell hagyni, az alapötlet kifejezetten izgalmas. Ugyanezt az alapötletet dolgozza ki például a Drágám, a Kölykök Összementek)

Szörnyes filmként aposztrofáltam, bár itt most nem a megszokott fantázia szülte szörnyekről van szó, hanem teljesen normális állatokról, akik azért tűnnek csak félelmetesnek, mert a mi nézőpontunk kissé összezsugorodott, azaz összementünk hozzájuk képest.

A furcsaság kiváltó oka tulajdonképpen mellékes: mint utóbb kiderül, valami újfajta növényvédő szer kerül a férfi szervezetébe, amit azzal tetéz, hogy hajójukkal véletlenül egy rádioaktív ködön mennek keresztül (nem vicc!), ami megállíthatatlan folyamatot indít el a férfi szervezetében, mégpedig azt, hogy elkezd zsugorodni.

Először csak az tűnik fel, hogy mintha egyre nagyobbak lennének a ruhái, aztán mérhetően elkezd csökkenni a férfi magassága, súlya, és végül már egész látványos méreteket ölt csökkenése.

mv5bmjc2ztq0njutnjuyyi00zmi3lwjjnwutmdlimgi3mjy5otgwxkeyxkfqcgdeqxvynzc5njm0na_v1.jpgAz orvosok végül rájönnek a már fent említett kiváltó okra, de a gyógymódra nem. Így a csökkenés megállíthatatlanná válik, amíg el nem jut hősünk abba az állapotba, hogy már a közönséges házi macska, vagy egy madárpók is gigantikus rémként magasodik fölé. De ugyanúgy életveszélyessé válik egy amúgy ártalmatlan kis vízszivárgás, ami a megváltozott méretek miatt már valóságos árvízzel ér fel.

Nagyon sok látványos, kreatív megoldást láthatunk a film során. Persze van néhány olyan is, ami nagyon átlátszó. Nagyon tetszetősek a felnagyított méretben elkészített eszközök: gyufa, gombolyag, berendezési tárgyak. 

2015090800002537.jpg

A film kicsit hosszúra nyújtott végső szakaszában a férfi már egy gyufánál is kisebb méretűre zsugorodva harcol kitartóan az életéért. Ez a küzdelem a végére már kicsit unalmassá válik, bár hozzáteszem, hogy a korabeli közönség számára valószínűleg remek élmény lehetett. A mi szemünk már ennél sokkal intenzívebb és látványosabb megoldásokhoz edződött.rh7geuu3wxs11.jpg

Nyilván nem érdemes túlságosan komolyan venni ezt a filmet, ezért volt kicsit furcsa, amikor úgy tűnt, hogy a film veszi magát túlságosan komolyan. Olyan filozófiai magasságokban próbálkozott fogást találni, hogy a főhős végül azzal nyerte el lelki nyugalmát, hogy rájött: azzal, hogy végtelenül kicsivé zsugorodik idővel, része lesz a végtelenségnek, így tulajdonképpen a halhatatlanságot is elnyeri. hm... irigylem, hogy ez megnyugtatja...

1 komment
Címkék: film ff USA

320. Véres trón (蜘蛛巣城) - 1957

2019. október 14. 01:22 - moodPedro

mv5bnji1ntq1nditnzgyms00nmmylwfmotutywiwnwfmzwnkytfhxkeyxkfqcgdeqxvynde5mtu2mde_v1_sy1000_cr0_0_708_1000_al.jpgJapán (Toho), 109 perc, ff., japán

Rendező: Akira Kuroszava

Producer: Akira Kurosawa és Sojiro Motoki

Kuroszavát maguk a Japánok gyakran illetik azzal, hogy túlságosan európai filmeket csinál, nem igazi japán rendező. Ezt most még annyival tetézi is, hogy a történet nagyrészt Shakespeare Macbeth-jének Japánba átültetett változata. Annyira közel állt az angol drámaíró Kuroszava szívéhez, hogy az 1985-ös Ran című filmje is egy Shakespeare átdolgozás lesz majd (a Lear királyból).

Kuroszava már régóta játszott a Macbeth japánosításának gondolatával, de amikor megtudta, hogy Orson Welles is készít egy Macbeth feldolgozást (1948-ban), akkor úgy döntött, hogy egy kicsit pihenteti a projektet. Tíz évvel később viszont elérkezettnek látta az időt, hogy belevágjon.

Szégyenkezve be kell vallanom, hogy - úgy általában - nem nagyon tudok mit kezdeni Shakespeare-el. Mivel az egyik legelismertebb drámaíróról beszélünk, ezért nem is kérdés, hogy minden bizonnyal bennem van a hiba. Egyedül a Rómeó és Júlia az, amit szívesen megnézek a legkülönbözőbb feldolgozásokban is, de a cselekmény fordulatait még ebben a Shakespeare drámában is túlzottan erőltetettnek érzem. Ám a tini-szerelem mindent elsöprő erejének romantikája mégis mindent feledtetni tud.

kumonosu-jo_b95a0e.jpg

Bár azzal kezdtem a mondandómat, hogy talán a Shakespeare-i történet miatt jogos lehetett "európaiaskodással"  vádolni Kuroszavát, a film stílusa nagyon is japános. Állítólag szakértők jól felismerhetőnek vélik a "nó" színház stílusjegyeit (mely a kabuki mellett egy másik jellegzetes színházi forma), én aki sem a kabukiban sem a nó-ban egyáltalán nem vagyok otthon, ezt elhiszem a nálam okosabbaknak. Kis utánaolvasás alapján tudom, hogy a kabuki-ra jellemzőek az igencsak eltúlzott, stilizált sminkek ( lásd Az Utolsó Krizantém Történetében), a nó-ra inkább a stilizált maszkok használata jellemző. Persze ez csak egy (és talán nem is a legfontosabb) különbség a két stílus között. (Japán művészetek közelebbi ismerőitől persze szívesen veszek ezzel kapcsolatban részletes elemzést kommentben)mv5bmtc3ode4nduyof5bml5banbnxkftztcwmte3njk5ng_v1_sy1000_cr0_0_1439_1000_al_1.jpg

A film a Fuji hegy tetején játszódik, egy mindig ködös és szélvihartól sújtott vidéken. Aki ismeri Macbeth történetét, annak szinte semmi újat nem fogok mondani. Egy daimjó (kb mint egy kiskirály, egy hűbérúr, a sógun után következő hatalmasság) magához rendeli két hadvezérét, hogy megjutalmazza őket, amiért megvédték egy ellenséges támadástól. A hadvezérek, útban a daimjó felé összetalálkoznak egy boszorkánnyal, aki jóslatokat mond nekik, többek között egyiküknek azt, hogy ő lesz az új daimjó. Egyikük sem veszi túlságosan komolyan ezeket a jóslatokat, ám amikor egyik-másik beteljesedik, egyikük merényletet követ el a daimjó ellen, így biztosítva be, hogy a jóslat csakugyan teljesüljön. Szép lassan minden jóslat beteljesedik, ám ha jobban megnézzük az eseményeket, rájövünk, hogy szinte mindegyik önbeteljesítő jóslat volt, azaz azért váltak valóra, mert akiről szólt, pont a jóslat miatt cselekedett úgy, hogy az beteljesüljön. Kb mint amikor megjósolja egy köztiszteletben álló ember, hogy hétfőn várhatóan nagyon felmegy a bitcoin ára, aminek hatására az emberek felvásárlásba kezdenek, és a nagy kereslet végül csakugyan felhajtja az árat.

kumonosu-jo_cfb86c.jpg

A külső jeleneteket valódi helyszínen, a Fuji hegyen forgatták le, ahol felépítettek egy történelmileg nagyrészt hiteles várat. Ehhez segítségükre volt a közelben állomásozó amerikai tengerészgyalogság. A várak belső felvételei már a Toho stúdiójában készültek.800px-making_of_throne_of_blood_scan10020-1.jpgA film egyik leglátványosabb jelenete amikor nyílzápor zúdul az új daimjóra. Figyeltem, hátha látszanak a damilok, amivel első feltételezésem szerint kirántják a falból az előre beszúrt nyílvesszőket hogy majd visszafelé játszva úgy tűnjön, hogy éppen akkor fúródnak a falba. Ezzel szemben a forgatásról szóló beszámolók szerint ezeket a nyílvesszőket valódi mesterlövészek teljesen élesben lőtték ki, félelmetes közelségben elhaladva a színész mellett. Én biztosan nem vállalnék ilyen szerepet...

fgxj.gifVégül nézzük az eredeti címet. Nem Véres Trón-t jelent!

蜘蛛巣城

蜘蛛: KÜ-MO - pók

: SZÜ - odu

az első három betű összeolvasva (közte a be nem írt "no" hangzóval : kü-mo-no-szü : pók-odu, azaz magyarul pókháló.

Végül a cím utolsó kanji-ja: 

城: DZSO - vár

Tehát az eredeti cím a daimjó főhadiszállásának otthont adó vár neve: Pókháló vár. - KÜ-MO-NO-SZÜ-DZSO

 

1 komment

319. Cabiria Éjszakái (Le Notte di Cabiria) - 1957

2019. október 03. 23:57 - moodPedro

mv5bmdqzmgm4mjmtmgy3ny00ogq5lwewmjmtmtc1zmyxotc2mgu1xkeyxkfqcgdeqxvymjgynjk3mze_v1.jpgOlaszország (De Laurentiis, Marceau), 110 perc, ff., olasz

Rendező: Federico Fellini

Producer: Dino de Laurentiis

Sokáig azt hittem, hogy Cabiria egy olyasmi olasz tájegység vagy régió, mint Calabria. Természetesen rosszul gondoltam. hiszen Cabiria egy olasz női név, melyet az 1914-es Cabiria című film kapcsán hozott létre Gabriele D’Annunzio, aki költőként részt vett ama némafilm feliratképeinek megalkotásában.

Cabiria (Giulietta Masina) egy naiv utcalány ebben a filmben. Ezzel a szereppel kapcsolatban Fellini megjegyezte, hogy Cabiria alakját Masina agresszivitásáról, kissé sejtelmes jelleméről, titokzatosságáról mintázta. Sőt Massina (aki Fellini szerelme és felesége volt) inspirálója is volt a filmnek.

Fellini bevallotta azt is, hogy rendszerint nem színészt keresett egy adott szerepre, hanem a szerepet alakította a színész jelleméhez. Cabiria őszinte, szemtelen, mégis sérülékeny figurája tehát alapvetően Masina hatására jött létre. Ezt az - inkább - szerencsétlen figurát sokan Chaplin-féle csavargó figura női megtestesüléseként értékelik.

Ez a karakter, bár valóban többnyire szánalmat ébresztő, viccesnek soha nem mondható - ellentétben Chaplin figurájával, ahol a szánalom és a viccesség nagyon jól megfér egymással.

mv5bnmuxzdm3zjmtzdizzi00yzezltk3zgutzguynwe0zgi0zwu3xkeyxkfqcgdeqxvymjgynjk3mze_v1.jpgMasina valahogy nem igazán tud a szívembe férkőzni. Ez a szandálhoz fehér zoknit, ráadásul visszatűrt fehér zoknit hordó (lásd itt fent a poszteren), alacsony növésű utcalány - ha szánalmat tudott is kelteni, - valahogy nem tudtam megszeretni. Szinte semmi nőiességet nem érzek azokban a karakterekben, amiket Masina általában játszik. (Ezzel kapcsolatban nyilván sokan vitába szállnának velem.)

A film első jelenetében Cabiria és szerelme a folyóparton sétálgatnak. Egy váratlan pillanatban a férfi a folyóba löki a nőt, és ugyanezzel a mozdulattal kikapja kezéből táskáját. Magyarul a férfi tőrbe csalta és kirabolta a naiv hölgyet.

És amint látjuk majd a film során, szinte mindenki csak kihasználja. De ha jól megfigyeljük a helyzeteket amikbe Cabiria belekerül, azt is észrevehetjük, hogy azért jórészt magának köszönheti ezeket a kialakult helyzeteket. Naivitására és korlátoltságára jellemző, hogy ő pedig pont abba rúg bele, aki segíteni próbál neki.

mv5bmjaxnjawnzi3n15bml5banbnxkftztgwnzmwmtg3nte_v1_sx1420_cr0_0_1420_999_al.jpgÁllítólag ez volt Masina kedvenc szerepe. 

A stáblistát olvasgatva feltűnt néhány érdekes név. Például a zenét Nino Rota szerezte, vele először a Keresztapa című film zeneszerzőjeként találkoztam.

Aztán a forgatókönyv elkészítésében közreműködőként többek mellett Pasolini neve is olvasható. Állítólag ő otthonosan mozgott római alvilági körökben (ahol ez a film végül is játszódik) és ő volt felelős azért, hogy hiteles legyen a párbeszédek nyelvi stílusa. 

Ahogy egy korabeli kritikus is megjegyezte, ez a film, mint az olasz neorealista filmek nagy része, nem egy történetet mesél el, hanem egy adott témát jár inkább alaposan körül.

Ekkoriban széles körben vitatott téma volt, hogy Fellini tulajdonképpen neo-realista-e? Volt, aki annak tartotta, volt aki egyenesen a neorealizmus árulójaként tekintett rá. Érdekes izgalommal olvastam a Filmvilág című folyóirat 1958-as számaiban, hogy a hazánkban látogató Zavattini, aki jó néhány neorealista filmnek (Biciklitolvajok, A Sorompók lezárulnak, stb) volt a forgatókönyvírója, milyen szenvedélyesen támadta Fellinit a mozgalom elárulásának vádjával.

Ugyanennek a magazinnak egy későbbi lapszámában magának Fellininek a védekezését olvashatjuk, aki leírja, hogy ő bizony neorealistának tartja magát, megjegyezve azt, hogy ő maga Rossellinit tartja szigorúan véve az egyetlen igazi neorealistának. 

mv5bmtkxotc5ndk3ml5bml5banbnxkftztgwmdqznzewmze_v1_sy1000_cr0_0_1503_1000_al.jpg

 

2 komment