1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz


470. Bonnie és Clyde (Bonnie and Clyde) - 1967

2023. május 04. 00:27 - moodPedro

bonnie-and-clyde_769d94c9.jpgUSA (Warner Bros.-Seven Arts,  Tatira-Hiller), 111 perc, Technicolor, angol

Rendező: Arthur Penn

Producer: Warren Beatty

A Bonnie és Clyde néven elhíresült bűnöző párosról talán mindenki hallott már. Azt talán kevesebben tudják róluk (én például nem tudtam), hogy valójában nem csak kettejük párosa végezte az ámokfutást, hanem többen, tulajdonképpen bandába verődve portyázták végig USA több nagyvárosát, azok bankjait kirabolva. Clyde és testvére Buck vezetékneve után a Barrow banda elnevezés talán helytállóbb lenne, a filmben is hívják magukat így esetenként. A két Barrow testvér volt ugyanis a társaság legfőbb hangadója, így talán valóban nem volt túlzás magukról elnevezni a bandát.

A fivéreken (Clyde és Buck), és élettársaikon (Bonnie és Blanche) kívül időnként maguk közé vettek további személyeket is. A film itt eltér a valóságtól annyiban, hogy ezeket a személyeket C.W. Moss karakterébe egybegyúrta a forgatókönyvíró. Vele lett tehát öt fős a filmbeli Barrow banda.

Az alábbi promóképen balról jobbra: Buck (Gene Hackman), Blanche (Estelle Parsons), Clyde (Warren Beatty), Bonnie (Fay Dunaway) és C.W. Moss (Michael J. Pollard)

bonnie-and-clyde_svnyli.jpg

Eleinte a mi viszkis rablónkhoz hasonlóan szinte rajongtak értük az emberek, amolyan Robin Hood-ként tekintettek rájuk, akik csak a gazdag bankok pénzét veszik el. Akkor fordult csak valamelyest ellenük a közhangulat, amikor elkezdett nőni az általuk lelőtt rendőrök száma. Legalább kilenc rendőr halála írható  a számlájukra, és ezek között volt olyan gyilkosság is, mely feltehetően nem volt igazán szükségszerű a menekülésükhöz.

mv5bntc4nzqymja2nl5bml5banbnxkftztgwnjmwnte4mti_v1.jpg

1932-től 1934-ig tartó portyájuk Bonnie és Clyde 1934 Május 23-i véres kivégzésével ért véget, talán emiatt is lettek ők ketten a mitosz névadói. A filmbeli emlékezetes zárójelenethez képest a valóságban nem volt előre eltervezett a kíméletlen kivágzés. A rendőrök állítólag először megadásra akarták felszólítani a tőrbe csalt párost, de egy ideges zsaru véletlenül elkezdett tüzelni, és akkor már az egész osztag lőtt, gyakorlatilag szitává lőve a szerelmes rablópárt.

Ime a valódi Bonnie és Clyde. A két mosolygó fiatalról készült fotót nézegetve sosem mondanám meg, hogy bankrablással és az őket elfogni igyekvő zsaruk gyilkolászásával töltötték utolsó éveiket.

32226689_6ce29694a3ea28d4da9ad089dacd2cca_wm.jpgBonnie-ról több fotó is fennmaradt, melyen valamilyen lőfegyvert tart a kezében... azonban több visszaemlékezés egybehangzóan állítja, hogy ő maga valójában soha nem lőtt senkire.32226851_095e0301425244ee44b9f03a7faceba3_wm.jpg

Ez a kép pedig azt a Blanche-t ábrázolja, aki Buck felesége volt volt. Őt még 1933 nyarán elfogta a rendőrség, ugyanakkor, amikor Buckot halálosan megsebesítették. Blanche a lövöldözés miatt szértepült üvegszilánkok okozta sérülésekben elvesztette egyik szemére a látását.

1_nk9mwuyv1pr33xqdfc_neq.png

Blanche volt tehát az egyedüli valós bandatag (ha nem számítjuk azokat, akikből összegyűrták C.W Moss fiktív karakterét), aki 1967-ben meg tudta nézni magát a moziban, amikor ezt a filmet bemutatták.. Sőt... Warren Beatty producerként állítólag még a forgatókönyvet is egyeztette vele. Az a forgatókönyv azonban nem az volt, amiből a film végül elkészült. Blanche állítólag nagy büszkén vitte el a vetítésre akkori élettársát, hogy együtt nézzék meg az akkorra már mitikussá vált Bonnie&Clyde történetben betöltött szerepét. Hatalmas csalódás volt, amit láttak. Az állítólag valójában Bonnie-nál szebb (vagy legalábbis szexibb) Blanche a filmen csúnyácska hisztérikaként került ábrázolásra. Ennek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy a Fay Dunaway által alakított ultra-szexy 25 éves Bonnie mellett ne legyen, aki összezavarja a nézőket azzal, hogy elvonja a főszereplőről a figyelmet.

bonnie-and-clyde_349e81eb.jpg

Fay Dunaway-t én a Négy Muskétásban ismertem meg gyerekként... és talán negatív szerepe miatt sem szimpatizáltam vele túlságosan. El kell viszont ismerni, hogy ezt a szerepet mintha ráöntötték volna!

A film sok tekintetben az öt évvel később mozikba kerülő Coppola-féle Keresztapa előfutára volt. Az biztos, hogy Bonnie és Clyde brutális kivégzése pillanatában olyan érzésem volt, mintha ugyanezt a jelenetet már Coppolánál láttam volna... (Sonny kivégzésekor).

Mindezek annak voltak köszönhetőek, hogy a prűd Hayes-kódexet, mely szinte mindent megtiltott, ami izgalmassá tehetett egy filmet, felváltotta a korhatáros rendszer, mely ma is használatban van. Így már lehetett erőszakot és meztelenséget is mutatni a mozivásznon, cserébe korlátozták az adott film megtekintésére beengedhetők korának alsó határát.

bonnie-and-clyde_ejplza.jpg

A Warner tulajdonosa, Jack C Warner nem rajongott ezért a projectért. Egyáltalán nem hitt a sikerben, valószínűleg ennek köszönhető, hogy Warren Beatty producerként megkaphatta a bevétel 40%-át. Jack C. Warner véleménye egyébként a későbbi hatalmas közönségsiker után sem különösebben változott meg a filmmel kapcsolatban.

Beatty úgy döntött, hogy a filmet Texasban, - tehát eredeti környezetben - forgatja. A helyszínek így kifejezetten autentikusak. Mellesleg ezzel elkerülhetőnek tűnt, hogy a Warner fejeseivel nap-mint nap összefusson, így azok nem kotyogtak bele a forgatásba...

Beatty először egyébként fekete-fehérben szerette volna forgatni ezt a filmet, de a stúdió nem egyezett bele.wb-seven-arts-icon.png Érdekes mellékszál, hogy a film készítése alatt Jack C. Warrner eladta céges tulajdonjogát a Seven Arts Inc,-nek, így amikor a film mozikba került a stúdiót már Warner Bros. - Seven Arts-nak hívták. A film elején még a régi Warner logo látható, de a felvásárlás miatt a stúdió az elkövetkező három évben ezt a logót használta.

Ezután újabb felvásárlásnak köszönhetően a stúdió visszakapta a legendás Warner nevet. és logót.

A Seven Arts-os felvásárlást követő vezetőváltás semennyit nem segített abban a tekintetben, hogy ezek az új fejesek is igen mostohán kezelték ezt a produkciót. Csak autósmozikba és B-filmes kis mozi-láncoknak adták el a filmet. Az első kritikák sem voltak túl fényesek...

Ekkor azonban egy kezdő filmkritikus - talán első ténylegesen megjelenő kritikáját írta - egy nagyon hosszú cikkben igencsak felmagasztalta ezt a filmet... És ezután csodák csodájára, elkezdtek megjelenni a pozitív kritikák ... és a stúdió kénytelen volt visszaküldeni a filmet a mozikba, de ekkor már az összes láncnak... És hatalmas siker lett belőle! Nem mellesleg 10 Oscar jelölést is begyűjtött... igaz ezek közül csak egyet sikerült díjra is váltani...

Ha már az Oscar-díjaknál tartunk... aki követi ezeket a fényes eseményeket, valószínűleg emlékszik arra a 2017-es fiaskóra, amikor ennek a filmek az 50. évfordulója kapcsán Fay Dunawayt és Warren Beatty-t hívták meg a legfőbb kategória, - a legjobb film - győztesének bejelentésére... és szegények a díj nyertesét borítékban átadó férfi figyelmetlensége miatt abba a kellemetlen helyzetbe kerültek, hogy nem a valódi nyertes nevét olvasták fel...

maxresdefault_11.jpg

 

1 komment

469. Hullámhossz (Wavelength) - 1967

2023. április 29. 16:30 - moodPedro

m4tyxfi2i2w70z5gqcobr7wg6s3.jpgUSA, 45 perc, 16mm-es színes

Rendező: Michael Snow

Producer: Michael Snow

Ahhoz képest, hogy ez a film tulajdonképpen egyetlen beállításból áll (de több snittből), és cselekménye tulajdonképpen elhanyagolható, nem volt olyan borzasztóan megterhelő 45 perces hosszának végigszenvedése, mint néhány ehhez hasonló - elnézően - "kísérletinek" nevezett avantgárd film megtekintése volt - lásd: Kutya, Csillag Ember (1962) vagy Blonde Cobra (1963). Hogy miért nem? Mert a film készítője - lehet, hogy akaratlanul - végig abban a hitben ringatott, hogy a legvégén jön valami nagy csattanó...

Az említett egyetlen beállítás egy apartman totálja, amiről szép lassan, időnként kis mértékben zoom-ol Snow (a film készítője) a kép közepén látható falra függesztett fotóra. És én azt hittem, hogy azon a fotón, amire szép lassan közelítünk, majd látni fogunk valamit, ami mindenre magyarázatot ad... 

art-books_14_michael-snow-wavelength-still-2-contextual.jpg

A szobában többnyire nem történik semmi... Nagy néha van egy kis mozgolódás: egyszer egy szőrmebundás hölgy behozat egy szekrényt, majd kicsit később bejön egy barátnőjével iszogatni, zenét hallgatni, még később valaki bejön és meghal...(komolyan!) és ezután egy fiatal hölgy telefonon bejelenti a halálesetet... ezek a cselekmények teszik ki a film elenyészően kis részét. A szobában többnyire tényleg nem történik az égvilágon semmi!

A kép közepén látható rikítóan citromsárga széken kívül szinte minden egyenletesen szürkéskék tónusú...

Ahogy említettem, a 45 perc nagy részében az apartman teljesen üres. Nem egyértelmű, hogy a mi 45 percünk tulajdonképpen mennyi időt fed le... Lehet, hogy egy napot, lehet, hogy csak néhány órát, de akár az is lehet, hogy éveket... 

Hogy ne unatkozzunk annyira, a véletlenszerű időközönként megtörténő apró zoomolásokon kívül más ingerek is érnek minket: halljuk az utca zaját...(amíg valaki be nem csukja az ablakot) ... hallunk egy búgást, mely a film elején a még nem hallható mély tartományból eljut a film végére a már emberi fül számára nem hallható ultrahang tartományba... (útközben néha megterhelve az idegszálaimat néhény kellemetlen frekvenciával) ... a kép is folyamatosan változik, hol vibrál, hol csak átszíneződik mindenféle élénk színbe... 

article00_1064x.jpg

Van, hogy Snow megkegyelmez nekünk, és megszólal egy kis Beatles  ....

Csak 12 perc után kezdtem először unni a dolgot egy kicsit, ami nagy szó egy avantgárd filmtől... általában 1-2 perc elég, mire elkezdek fészkelődni tőlük...  Érdekességképpen megjegyzem, hogy ez a negyedóra körüli "türelmi zóna" valószínűleg mások esetében is megjelenhetett, mert Snow 2003-ban (tehát 36 évvel az eredeti alkotás létrehozása után!) készített egy erősen átdolgozott változatot, mely ekkor már csak 15 perces. Az lett a címe, hogy "Wavelength, azoknak, akiknek nincs idejük"... megjegyzem: nekem időm volt, de türelmem kevésbé... bár így is tisztességgel végigültem a 45 percet!

Itt látható egyébként az a kép, amire a kamera folyamatosan közelít, és amivel kapcsolatban végig abban reménykedtem, hogy majd egy nagy AHA élményt okoz a legvégén, amikor majd pontosan látni fogom, hogy mit is ábrázol... 

wavelength-photosonwall.gif

A nagy AHA élmény természetesen elmaradt, de ettől függetlenül nem árulom el, hogy pontosan mi látható a képen... hátha valaki veszi a fáradtságot, és végignézi...

Az apartman állítólag Snow saját New Yorki lakása a Chambers Streeten. A filmet 16mm-es színes filmre forgatta. A 16mm egyébként a filmtekercs szélességét jelenti. A hagyományos mozifilmeket 35mm-es filmre forgatták, a legolcsóbb amatőrfilmes kamera pedig 8mm-es filmre rögzített. Ebből érzékelhető talán, hogy a 16 mm valahol félúton volt a teljesen amatőr és a profi között, de még mindig közelebb az amatőrhöz.

Általában ezt a 16mm-es formátumot használták azok a "kísérleti" filmesek, akik természetes módon nem voltak anyagilag eleresztve, de nem is akarták full-gagyiban nyomni. Lehetett állványról, de kézből is használni ezeket a kamerákat.

wavelength.jpg

1 komment
Címkék: film színes USA

468. A Játéknak Vége (Point Blank) - 1967

2023. április 27. 01:09 - moodPedro

mv5bywm5zdaymdctngqxmc00othklwjmzjitmdqwmmfky2iwzdewxkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1.jpgUSA (MGM), 92 perc, Metrocolor, angol

Rendező: John Boorman

Producer: Judd Bernard, Robert Chartoff

Lefogadnám, hogy Lee Marvint (majdnem) mindenki a Piszkos Tizenkettőben látta először, vagy legalábbis ott égett bele az emlékezetébe a Marvin által elsőrangúan alakított Reisman őrnagy szinte hófehér hajú, szigorúan kemény karaktere. (Itt jegyzem meg, hogy ama film, - számomra érthetetlenül - nem került fel erre az 1001-es listára... lenne ötletem, hogy mely címek helyett férhetne el simán.)

Egy 1964-es Donald E Westlake regény - The Hunter -  adaptációja ez a film. A könyvben eredetileg Parker volt a főhős neve, de számomra érthetetlen okból a szerző csak akkor engedélyezte ennek a névnek a használatát, ha sorozat készül a karakterrel. Így tehát a film alkotói kénytelenek voltak Parkerről a valamennyire hasonló hangzású Walkerre változtatni a nevet.

Ugyanennek a könyvnek készült egy későbbi feldolgozása is 1999-ben Payback (Visszavágó) címmel, Mel Gibson főszereplésével, ott pedig Porterre változtatták a főszereplő nevét. Állítólag egyébként eme későbbi változat hűségesebb az eredeti könyvhöz, mint a most tárgyalt 1967-es film.

point-blank_ypzrkb.jpg

A San Francisco közelében található Alcatraz nevű sziget-börtönt 1963-ban bezárták. Ebben az üres, elhagyatott börtönben kezdődik történetünk. Egy ismeretlenek által végrehajtott titkos készpénz átadásra csap le két férfi és egy nő. Közülük egyik a film főszereplője Walker, aki feleségével Lynnel (Sharon Acker) és barátjával Mal Reese-el (John Vernon) hajtja végre a rablást.

A börtönök egyébként is nagyon nyomasztóak, de egy teljesen üres, kongóan visszhangos börtön borzongatóan félelmetes is.  Ez az üres Alcatraz legalábbis ilyen. És érdemes megjegyezni, hogy ezeket a jeleneteket bizony valódi helyszínen, a már említett kiürített Alcatrazban forgatták, napi 2000 dollár bérleti díjért.

Nos, a rablás sikerül, ámde amolyan noir-os fordulattal, a barát lelövi főhősünket, és a hűtlen feleség eme áruló barát karjában távozik, abban a hitben, hogy halálos lövedékeket hagytak Walkerben.

Főhősünk nem hal meg, hanem felépül. Valahogy elmenekül a börtönszigetről, és ettől fogva egyetlen cél lebeg a szeme előtt: visszaszerezni a tőle elrabolt 93.000 dollárt. Itt most tekintsünk el attól a filozofikus problémafelvetéstől, hogy ez a 93.000 dollárt voltaképpen ők maguk is rabolták, így pedig nehéz lenne erkölcsi alapon jogot formálni az összegre.

Nagyjából egy év telik el a fent említett balhé után, amikor egy ismeretlen jóakaró segítségével Walkernek először hűtlen felesége nyomát sikerül fellelni... A nő elmondása szerint az eset óta lelkiismeret furdalástól szenved, öngyilkos gondolatai vannak, de képtelen végezni magával. Mond néhány használható nyomot az áruló barát elérhetőségével kapcsolatban, és legnagyobb meglepetésünkre másnap reggel megmérgezve talál Walker az ágyában a nőre....

Sosem tudjuk meg, hogy a nő végül öngyilkos lett-e vagy valaki megmérgezte.... és ez csak egy a sok megválaszolatlan kérdés közül....

Walker elkezdi felgöngyölíteni a szálakat. Ehhez igénybe veszi immár elhunyt felesége nővérének, Chrisnek (Angie Dickinson) a segítségét is, aki hugához hasonlóan szintén összemelegedett az áruló baráttal, és hugához hasonlóan szintén gyűlöli a férfit, ezért segít annak likvidálásában.

És csak menet közben derül ki, hogy itt sokkal többről van szó, mint egy barát árulásáról. Itt egy titkos szervezet teljesen átláthatatlan szövevénye hálózza be ezt a bűnügyet. Walker azonban senkitől sem riad vissza, elszántan törtet, amíg a szervezet minden vezetőjét ki nem végzi ahhoz, hogy visszakaphassa a saját jogos tulajdonának tekintett 93.000 dollárt...

Illetve, ha - enyhe spoiler - rendkívül figyelmesek vagyunk, akkor talán felfedezhetjük, hogy Walker konkrétan senkit nem öl meg. (De ott van a halálukkor) Egyes magyarázatok szerint Walker valójában haldoklik Alcatrazban, és minden, amit látunk csak az ő lázálmában létezik...

Végig furcsán hátborzongató ez a film. Részben a furcsa zene miatt, részben a furcsa, pár másodperces falshback-ek miatt, melyek úgy vegyülnek bele a történetbe, hogy szinte nem is tudatosulnak, csak pár másodpercre összezavarja a figyelmünket. 

Szokás ezt a filmet az első neo-noir-nak tekinteni. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a szerepkők motivációi viszonylag limitáltak az átlagos noir-hoz képest. Érzelmekről gyakorlatilag nem beszélhetünk. Bosszún és nyereségvágyon kívül semelyik szereplőt nem mozgatja semmi. 

point-blank_qqgzz4.jpg

Lee Marvinnak állítólag kimondottan nagy szerepe volt a film elkészítésében. Sokszor adott ötleteket a rendezőnek úgy, hogy nem a forgatókönyv szerint játszotta a jeleneteket. Például amikor volt felesége bevallja, hogy mi miért történt a furcsán alakult rablás körül, akkor az eredeti terv szerint Walker kérdéseire válaszolt volna töredelmesen a feleség. Marvin viszont úgy érezte, hogy izgalmasabb a jelenet, ha ő csak némán ül, és hidegen szigorú tekintetével, gyakorlatilag szótlanul vallatja a nőt.

Különleges hangulatú, rendhagyó film.

mv5bnju4mjywy2etnmewzs00ymy0ltgznmmtzgeyn2uxodcwzjblxkeyxkfqcgdeqxvynta2ndc4oa_v1.jpg

 

Szólj hozzá!

467. Bilincs és Mosoly (Cool Hand Luke) - 1967

2023. április 11. 01:21 - moodPedro

mv5botrhzgi1ztatodq2my00zwe1lwfkzdytmdhkmteynja3ngy0xkeyxkfqcgdeqxvymjuxode0mdy_v1.jpgUSA (Jalem Productions), 126 perc, Technicolor, angol

Rendező: Stuart Rosenberg

Producer: Gordon Carroll, Carter De Haven Jr.

Jack Lemmon volt, akinek a neve elsőként felmerült, mint lehetséges főszereplő... Amikor a színész elolvasta a forgatókönyvet, állítólag rögtön úgy érezte, hogy ez inkább Paul Newmannek való szerep. Viszont ki sem akart maradni a dologból, így a saját produkciós cégével vállalta a film megvalósitását. Mi is volt a gyártó cég neve? Jalem Productions. Első hallásra valami arabos hangzású cégnek tűnhet... De ha jobban megnézzük, akkor tulajdonképpen Lemmon nevének betűi vannak elrejtve a mozaiknévben: JAck LEMmon.

A film alapjául szolgáló történetet egyébként egy bűnöző (Donn Pearce) írta, aki maga is egy olyan jellegű floriadai börtönben volt elítélt, mint ami a filmben látható.

Luke (Paul Newman) egy vélhetően szociopata személyiségzavarban szenvedő férfi. Ezt a diagnózist természetesen annak a hiányában húzom rá, hogy bármilyen ezirányú végzettségem lenne. Mindenesetre az, hogy főhősünk a társadalmi normákat  és törvényeket nem különösebben tiszteli, és a rá kiszabott büntetések szinte teljesen hatástalanok maradnak, erősen sejteti, hogy legalábbis valamilyen antiszociális személyiségzavarban szenvedhet.

A film első jelenetében az előbb említett Luke minden ok nélkül (hulla részegen) vagdossa le egy köztér parkoló-óráit az azokat tartó oszlopokról...

cool-hand-luke_3ys4gn.jpg

Tettére különösebb magyarázatot nem tud adni. Mindenestre a tény, hogy ehhez tökéletes célszerszám is rendelkezésére állt, azt sejteti, hogy nem csak az öntudatlan részegséggel magyarázható a rombolás, hanem feltehetően tervezett akció volt ez a részéről. Mivel szinte várta a helyszínre megérkező rendőri erőket, még az sem kizárható, hogy direkt le akarta magát sitteltetni.... ez mindenesetre tökéletesen sikerült neki. Két év letöltendőt kap.

mv5bmjeymdg2mdu2of5bml5banbnxkftztcwnzczotexna_v1.jpg

És mivel délen vagyunk, az erre a vidékre jellemző "chain gang" jellegű kényszermunkára ítélték. Az elítéltek jó része rablásért, gyilkosságért van itt, sokan először nem is értik, hogy mit keres itt Luke holmi rongálással...

A kényszermunka egyébként kicsit félrevezető elnevezés, mert dolgozni - bár ezt sokan nem tudják - a magyar börtönökben is főszabályként jelenleg is kötelező. A chain gang a munkavégzés jellegére utal. Ilyen esetekben az egész csapatot kivezénylik, és gyakorlatilag csoportosan mindenki kötelezően ugyanazt a fizikai munkát végzi. Itt például az út menti gazt kaszálják reggeltől estig. 

cool-hand-luke_2abc9f6e.jpg

Igen monoton munka, nem beszélve a déli gyilkos klíma pusztító mivoltáról: nem csak meleg van, de kíméletlenül párás meleg. Nem csak nappal, de még éjszaka is gyöngyözik a félmeztelen rabokon az izzadtság. Nem csoda, hogy elsősorban ezen a déli vidéken volt olyan divatos a rabszolgaság intézménye: kinek volt kedve önszántából a napon aszalódni?

mv5bmtczmdi1nti3mv5bml5banbnxkftztcwntczotexna_v1.jpg

Furcsa, belterjes közösség ez a déli börtönvilág. A rabok nagyjából ötvenen vannak, az örök olyan tizen lehetnek...beleértve a börtönparancsnokot, aki ezzel a mottóval fogadja az újoncokat: 

"Tőletek függ, hogy jó fiú leszek-e, vagy irgalmatlan vadállat."

Ez így elég világosan hangzik. Utóbb kiderül, hogy a nem ennyire egyértelmű a helyzet.

A legtöbb őr azért alapvetően normálisnak tűnik. Legtöbben szintén az igazgató filozófiáját követik: aki nem kekeckedik, rendesen dolgozik, és legfőképpen nem akar szökni, azt nem piszkálják különösebben. Sőt, hétvégenként kifejezetten lazulás van... ilyenkor lehet kiereszteni a gőzt...

Egy ilyen gőzkieresztésnek a film első harmadában tanúi is leszünk, amikor az egyik hétvégén ökölvívó mérközést tart Luke és egy Bivaly nevű hatalmas elítélt (George Kennedy). Őt is több filmben láttam már. Bivaly helyett én inkább egy nagy szelíd medvének nevezném. Sok filmben láttam már Kennedyt, és többnyire pozitív figurákat játszik, amolyan naív nagy laklikat... cool-hand-luke_d4546d0b.jpg

Bivaly először konfliktusba keveredik az újonccal, de végül legjobb barátok lesznek... már amennyire egy Luke-féle szociopata képes barátságra... 

A filmnek két különösen emlékezetes jelenete van. Az egyik a tojásevős fogadás. Luke kijelenti, hogy ő egy óra alatt képes 50 főtt tojást is megenni... 

A másik, amikor a fiúk munkavégzése mellett egy dögös szőke úgy dönt, hogy megörjíti a férfiakat, és a filmtörténelem egyik legszexibb autómosását hajtja végre... és tényleg nem semmi a látvány... az, hogy ilyen jelenet bekerülhetett ebbe a filmbe, mindenképpen a Hayes-kódex végét jelzi, annak hatálya alatt ilyesmi nem kerülhetett volna vászonra...

Ahogy említettem, a börtönőrök viszonylag normálisak. (Amíg a rabok együttműködőek). Van egy azonban, amelyik kicsit kilóg a sorból. Állandóan tükröződő napszemüveget visel, és soha nem szól egy szót sem...

mv5bntflzme3mtqtyzhiys00mjy1lwjjzgytm2zlmdk3zduyote3xkeyxkfqcgdeqxvymjuxode0mdy_v1.jpg

Érezni lehetett, hogy ez a szerep nagyon határozottan fel van építve, pontosan tudtam, hogy az nem lehet, hogy a film vége felé nem lesz komolyabb jelentősége ennek a börtönőrnek... és nem is tévedtem nagyot...

Állítólag az őt játszó színész olyan komolyan vette ezt a szövegmentes szerepet, hogy a jelenetek szüneteiben is mindig ugyanebben a napszemüvegben pózolt, és soha nem szólt senkihez egy szót sem...

Ahogy a szociopatákkal kapcsolatban megjegyeztem, a büntetésből nem tanulnak. Luke elszökik egyszer. Lábbilincset kap...

cool-hand-luke_d5mlea.jpg

... elszökik mégegyszer. Hosszas, lélekölő magánzárkát kap, hatalmas verést és dupla bilincset... és megigérik neki, hogy ha harmadszor is elszökik, akkor megölik...

A magánzárka egyébként nem olyan kellemes, mint ahogy én elképzeltem volna. Az én fejemben a magánzárka egy viszonylag hűvös, kisméretű cella valahol az alagsorban, ahol legalább senki nem piszkál. (Oké tudom, a magányos bezártság néhány nap alatt felörli a pszichét) Itt viszont egész másról van szó. Az alábbi képen látható kis fabódé a magánzárka, melyben még kinyújtott lábbal feküdni sincsen elég hely. És, ha belegondolunk, hogy milyen meleg van kint, akkor elviselhetetlen forróságot kell elképzelnünk egy ilyen szinte teljesen zárt kis faházban.... az elítélt le is veheti rabruháját, és egy hálóing szerű ruhadarabban tölti bent büntetését...

Hosszú ideig egyedül bezárva lenni állítólag lélekölő, ha hozzávesszük a forróság okozta fizikai kínt is, akkor brutális büntetésnek tűnik itt néhány óra is...
cool-hand-luke_xz2ury.jpg

Mondanom sem kell, hogy Luke-ot nem olyan fából faragták, hogy testi vagy lelki kínzással meg lehessen törni... ha ő úgy gondolja, hogy ebből elege van, akkor lépni fog....

Féltem ettől a filmtől, mert alapvetően távolságtartó vagyok az olyan filmekkel kapcsolatban, ahol a szereplők kizárólag férfiak. Szerencsére volt két női szereplő is, akik közül az egyik a már említett szexy autómosó lány...

De ettől függetlenül is szórakoztató volt ez a film. Newman minden kétséget kizáróan remek színész, ettől függetlenül valamiért nem tudom igazán megszeretni. Jók voltak a képek. Szinte engem is perzselt a déli nap égető sugara, amikor szegény elítéltek robotoltak a tűző napon...

1 komment
Címkék: ff USA Technicolor

462. A Hallgatag Ember (Hombre) - 1967

2023. február 28. 04:18 - moodPedro

mv5bnmfhndg5n2ytzti0yy00mzczlwjhzmutyte0nme2otc0nzu0xkeyxkfqcgdeqxvymjuxode0mdy_v1.jpgUSA (Hombre Productions), 111 perc., DeLuxe Color. angol

Rendező: Martin Ritt

Producer: Irving Ravetch, Martin Ritt

Martin Ritt két filmjével képviselteti magát ezen az 1001-es listán. A Hud - 1963 egy kifejezetten nyomasztó film volt, melyet szokás anti- vagy neo-westernnek is nevezni. Ezek ellen tiltakoztam annál a filmnél (mondván amaz egyáltalán nem volt western), itt viszont tökéletes besorolásnak érzem mindkettőt.

Anti-western, vagy még hétköznapibban mondhatnánk ellen-westernnek is, amennyiben a film ellene megy a megszokott klasszikus western kliséknek. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a főhős (Paul Newman) nem túl szimpatikus. Nem kifejezetten gonosz vagy ellenszenves, de maradjunk csak annyiban, hogy egy lelketlen, magának való pokróc. Talán főhős helyett itt is helytálló lehet az "ellen-" előtag használata, igazi anti-hőst alakít Newmanhombre_5iiomn.jpg

John Russelt (Paul Newman) gyerekkorában elrabolták az apacsok, és sajátjukként nevelték fel. (Állítólag ilyen a valóságban is történt, sőt, egy ilyen valós gyermekről készült képet láthatunk a film legvégén, mely a fiatal Russelt kívánja ábrázolni). Elég idősen rabolták el ahhoz, hogy eredeti identitását is megőrizze. Láthatóan tökéletesen megérteti magát a fehérekkel, sőt, amikor egy srác a városból fölmegy hozzájuk a hegyekbe, és értesíti arról, hogy megörökölte elhunyt apja vagyonát (egy aranyóra és egy fogadó), gond nélkül visszavedlik "cowboy"-ruhába...

hombre_nu5p9c.jpg

Ahhoz, hogy megkapja jussát, Arizonából Új-Mexikóba kell utaznia. Ehhez egy hatosfogatot vesz igénybe más utasok társaságában. És itt rögtön egy érdekes (ellen-)párhuzam villan fel, hiszen ki ne emlékezne a Hatosfogat - 1939 című filmre, ahol nagyon hasonló volt a kiinduló szituáció. Közel harminc év telt el, és az amerikai közélet változására nagyon jellemző, hogy akkoriban még portyázó indiánok ellen kellett védeni a kocsit, most pedig pont egy apacsnak (is) tekinthető férfi van az utasok között, akiket ezúttal mexikói haramiák fosztanak ki.

hombre_kbh8sz.jpg

Harminc év alatt a Hatosfogatban megjelenő arctalan, alapértelmezetten gonosz indiánokból támogatásra szoruló elesett emberek csoportja vált tehát. (És még csak a hatvanas évek vége felé járunk, akkoriban ez még igencsak haladónak gondolatnak számított!)

A fogat legidősebb utasa egy olyan indián-ügynök, aki az elnyomott, rezervátumokba szorított népet kihasználva hatalmas pénzeket tesz zsebre. Erre a nagy összegre próbálja rátenni a kezét a gátlástalan rablóbanda. Elveszik a pénzt, és a lovakat, hogy még véletlenül se tudják utolérni őket.

hombre_vkxzas.jpg

A banditák önteltségének köszönhetően hallgatag anti-hősünk visszaszerzi a pénzt, és lelő közülük néhányat. A maradék viszont túszként fogva tartja az indián-ügynök feleségét. Anti-hősünket ez természetesen egyáltalán nem hatja meg, részben talán azért, mert az említett feleség az út korábbi - nyugodtabb - szakaszában udvariasan megkérte őt, hogy ne bent üljön az utasokkal, mert számára kellemetlen, hogy egy indiánnal kell osztozkodnia a szűk helyiségen. Másrészről anti-hősünk úgy érzi, hogy az immár tulajdonosától elkerült összeg nála van a legjobb helyen, és azt legjobb szándéka szerint majd visszajutattja, annak jogos tulajdonosaihoz, a kisemmizett apacsokhoz.

"Ha csak olyanokon segítenénk, aki megérdemli, az egész világ pokolra jutna"

- hangzik el ez a valóban elgondolkodtató mondat a kocsi vezetőjének szájából, amikor felmerül a kérdés, hogy anti-hősünk vajon segíteni kíván-e a társaság már említett nem túl szimpatikus párjának...

mv5bnta5nzhmnmitzgm1oc00ymrjltg2ytgtzjuznzmzmzq4zdjmxkeyxkfqcgdeqxvyotiymdg0oq_v1.jpg

És itt jegyzem meg, hogy a film második felére a látványos road movie-ból egy statikus, róka-fogta csuka szituáció alakul ki: az utasoknál a pénz, de ló híján nem sok esélyük van kijutni a sivatagból a rablók által eltorlaszolt úton, a rablók viszont víz nélkül kikötözik az indiánügynök feleségét az arizonai tűző napon. Órái így nyilvánvalóan meg vannak  számlálva. Látszólag egyik fél sem kíván engedni: kérdés, hogy kinek fogy el előbb a türelme, az ereje....

hombre_ecpfvx.jpg

Láthatóan remek stílusérzéke volt a film forgatókönyv-írójának, hiszen a legfeszültebb pillanatban eme költői párbeszéddel ajándékoz meg minket. Ez a mélység legalábbis szokatlan lenne egy klasszikus westernben, de ahogy említettem, itt inkább ellen-westernről beszélhetünk:

- Isten látja ezt! Egész életünkben erre kell gondolnunk! Legalábis ezzel ijesztgettek gyerekkoromban.

- Ne féljen, Mr Mendez! Isten nincs.

- Akkor talán bennünk sincs?

- Sehol sincs.

- Akkor semmi sincs?

- Semmi.

- Biztos ebben? Semmi mennyei jutalom?

- Legalább magunknak ne hazudjunk! 

- No és pokol? Akkor pokol sincs?

- ... De igen... Pokol van...

Még, ha be is vallom, hogy maga a film nem került különösebben közel hozzám, ez a párbeszéd azóta is a fejemben zakatol. Önmagában emiatt érdemes volt megnézni a filmet. A korabeli nézők viszont -velem ellentétben - imádták, ami sejtésem szerint részben Newmannek és néhány további remek színésznek volt köszönhető, részben pedig a már említett, - akkoriban igen liberálisnak számító, és újszerű - indiánok mellett kiálló nézőpontja miatt.

mv5bm2jhnda2zgmtota4oc00zwzhlwixytetztu5mmvjmtnjowm4xkeyxkfqcgdeqxvymjiynje2na_v1.jpg

Természetesen nem árulom el, hogy mi lesz a szituáció megoldása - már, ha lesz egyáltalán megoldás ...

A film külső jeleneteit gyakorlatilag valós helyszíneken, az arizonai sivatagban forgatták. Ezzel kapcsolatban számomra örök kérdés, hogy ha egyértelműen fontos eleme a történetnek a sivatag gyilkos (!) forrósága, akkor vajon miért vannak a szereplők a tűző napon is nyakig begombolt ingben, zakóban/mellényben és nyakkendőben (!) ?

Nézzük meg az alábbi kép középső alakját: ing, nyakkendő, mellény és zakó....leizzadok, ha belegondolok... (a kalap nyilván indokolt lehet a nap miatt) És szinte minden westernben ezt látom...

A képre tovább nézve eszembe jut, hogy még nem beszéltem a film egyik valódi pozitív alakjáról, Jessieről (Diane CIlento), aki kedvességével és önzetlenségével ellensúlyozza anti-hősünk ridegségét a filmben. Őt nevezhetném a mellékszerepben levő főhősnek.

hombre_qozw63.jpg

 

 

 

Szólj hozzá!

461. Jelentés (Report) - 1967

2023. február 17. 03:44 - moodPedro

report_s-777099143-large.jpgUSA (Canyon), 13 perc, ff., angol

Rendező: Bruce Conner

Producer: Bruce Conner

Íme egy újabb underground/avantgarde film, melynek létjogosultságát ezen az 1001-es listán kénytelen vagyok megkérdőjelezni. 

Egyetlen pozitívuma az alkotásnak, hogy csak 13 perc hosszú, azaz viszonylag könnyen elviselhető...

A John F Kennedy elleni merénylet mélyen megrázta Amerikát, nem csoda, hogy több film is feldolgozza ezt a tragikus eseményt. Bruce Conner állítólag egy amatőr super8-as kamerával vett fel a tévéjéből jeleneteket, részben az említett gyilkosság élő közvetítéséből, részben sok másból. (Ilyesmit egyébként én is csináltam, pld az 1993-as moszkvai krízis élő közvetítéseiből vettem fel sok mindent, igaz én már VHS-sel tettem mindezt)

frame-000113_tiff.jpg

A rövidfilm közvetlenül a halálos lövés előtt pár másodperccel indít, amikor a Kennedyéket szállító nyitott autó elgördül a kamera előtt. Majd a lövés pillanatában elsötétül a képernyő, felvillan pár képkockára a FINISH felirat, majd két percen keresztül fehér villódzó képet látunk, miközben a tévériporter közvetíti a döbbenetes pillanatokat. Mint ahogy sejthető, az első percekben még nem lehetett tudni, hogy pontosan mi is történt.

A percekig látható fehér villódzó kép már önmagában kiverte nálam a biztosítékot, nem sokon múlt, hogy előhozza a remélhetőleg nem létező epilepsziámat.

Ezután a rendező tovább terhelte idegrendszeremet azzal a fogással, (melyet mindig is roppant idegesítőnek tartottam), hogs pár képkockányi képsorokat játszik újra meg újra ismételve.

Aztán a nyolcadik perctől kicsit élvezhetőbbé válik az utolsó öt perc: Megy tovább az élő adás riporterének hangos beszámolója, de immár mindenféle képsor keveredik főlé: egy bikaviadal, tévé reklámok, atomrobbanás, tüntetés, stb...

Ahogy többször megjegyeztem az avantgarde kapcsán: az ilyen alkotásokat nem sorolom szűken a művészet kategóriájába, egyszerűen többnek érzem a véletlenszerűséget a végeredmény létrejöttében, mint a művészi alkotóerőt. Mi hát, ha nem műalkotás? Átverés, kérem szépen.frame-000032_tiff.jpg

Szólj hozzá!
Címkék: film ff USA
süti beállítások módosítása