1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

324. Híd a Kwai Folyón (The Bridge on the River Kwai) - 1957

2019. október 21. 00:27 - moodPedro

mv5bmjdindcwogmtztyznc00nddllwfiztytn2i2mgfhzjblyme1xkeyxkfqcgdeqxvymja0mzywmdy_v1_sy1000_cr0_0_731_1000_al.jpgNagy-Britannia (Horizon Pictures), 162 perc, Technicolor, angol

Rendező: David Lean

Producer: Sam Spiegel

A lista előző filmjéről, az Újra szól a hatlövetű című westernről írtam, hogy gyerekkoromban valószínűleg tetszett volna, felnőtt fejjel viszont már egy percig sem tudtam komolyan venni.

Ezt a filmet viszont láttam gyerekkoromban, akkor nagyon nem tetszett. Persze Alec Guinness-től azt vártam dőre gyermekként, hogy majd ebben is valami Ben Kenobi jellegű figurát fog hozni, és nyilván nagyon csalódott voltam, hogy egész mást látok. Felnőtt fejjel viszont leesett az állam, hogy ilyen remek filmet hoztak össze az ötvenes évek vége felé.

Még mondtam is magamban, hogy lám, Amerikában is maradt még épkézláb forgatókönyvíró, akit nem tett indexre McCarthy és csapatának kommunistaellenes bizottsága. Mekkora volt a meglepetés, amikor rájöttem, hogy nem is amerikai filmet nézek, hanem az angol Horizon Pictures filmjét, David Lean angol rendezővel. De ez még mindig semmi. A forgatókönyvért Oscar díjat kapott a francia Pierre Boulle, aki igazából csak a film alapjául szolgáló regényt írta. A forgatókönyvet nem ő írta, nem is tudott angolul. Hát akkor miért nem a valódi forgatókönyvírók kapták az arany szobrot? .... Hát igen... mert őket viszont listázta a McCarthy-féle bizottság. Angliáig nem ért el a kezük, angol filmben dolgozhattak forgatókönyvíróként, de nehogy már Oscart kaphassanak... így inkább a francia regényíró kapta a díjat... Összesen egyébként hét szobrot nyert el a film: legjobb film, rendező, férfi főszereplő, forgatókönyv, zene, vágó, operatőr.

Ahogy elnéztem az ötvenes évek filmtermését, talán az amerikaiak jobban tették volna, ha hagyják dolgozni a forgatókönyvíróikat... 

Ebből amit talán mindenki ismer, az ez az induló, amit a katonák fütyülnek menetelés közben:

Emlékeimben úgy élt ez a film, hogy a foglyok szinte az egész film folyamán ezt az indulót fütyülik a híd építése közben. Milyen csalókák ezek a régi emlékek... hiszen valójában csak kétszer: egyszer a film elején, egyszer pedig a vége felé hangzik el ez a dallam.
647.jpg

Két szálon zajlanak a történések. Az egyik szálban a japán fogságba került brit ezred próbál felépíteni egy hidat a Kwai folyó fölött, egy másik szálon pedig egy négyfős brit különítmény elindul, hogy fölrobbantsa ezt a hidat. Természetesen a film végére a szálak összeérnek...

A film első felében a hídépítők szála szinte kizárólagos szerepet kap. Az Alec Guinness által játszott Nicholson ezredes felsőbb utasításra adta meg magát az ellenfélnek, akik most Sziámba (mai Thaiföldre) vezénylik a foglyokat, hogy ott felépítsenek egy vasúti hidat a Kwai folyó fölött. Az ütemterv elég szoros, így a japánok a tiszteket is munkára akarják fogni. Ezt viszont tiltja a genfi egyezmény. Nicholson ezredes szemmel láthatóan sértésnek veszi, hogy a fogolytábor japán ezredese nem akarja komolyan venni ezt az egyezményt. Őszintén szólva... én soha nem értettem, hogy ki veszi komolyan ezeket... tulajdonképpen háborúzni szabad, de tiszteket dolgoztatni már nem? Micsoda hülyeség ez? Egy agresszor országtól, aki megtámad egy másikat, ki az a bolond, aki komolyan elvárja, hogy betart a foglyokkal való emberséges bánásmódról szóló megállapodást?

A film egy jelentős része azzal megy el, hogy a japán és a brit ezredes mint két kamion megy szembe egymással, és lessük, hogy vajon ki tér ki előbb. A brit ragaszkodik az igazához. Néhány komikus jelenet is adódik abból, ahogy az ezredes angol lordokat meghazudtoló pökhendiséggel oktatja ki a japán ezredest saját és tisztjei jogairól. Látható, hogy akár meg is hal, de nem enged saját igazából. Nélküle az altisztek sem veszik fel a munkát, irányítás nélkül pedig az ezred többi katonája sem dolgozik értékelhető eredménnyel. Amit reggel felépítenek, estére ledől. Látható, hogy ebből így nem lesz híd. A határidő viszont egyre csak közeleg. Ha a híd nem készül el időben, akkor a japán ezredesnek le kell mondani az életéről. 

the-bridge-on-the-river-kwai_kwwngo.jpg

Végül a tábor parancsnoka meghátrál, és mindenben enged Nicholson ezredesnek, aki cserébe teljes erőbedobással a híd építése mellé áll. Annyira, hogy a hibás tervek helyett saját hídmérnökének terveit ajánlja a japánok figyelmébe. Nem kérdés, hogy Nicholson tökéletes hidat szeretne építeni, már-már küldetésének érzi a híd határidőre való felépítését. Az utolsó hetekben odáig megy, hogy a tiszteket is bevonja a munkába. Mi tagadás, gyönyörű szerkezetet sikerül összeeszkábálni...

Közben elindul a már említett néhány fős kommandó a híd felrobbantására. Hogy még nagyobbat szóljon a dolog, akkor szeretnék felrobbantani, amikor az első vonat éppen áthajt rajta.

Ejtőernyős bevetés... megpróbáltatások a dzsungelben... és az jár az ember eszében, hogy akkor most végül is kinek drukkoljunk? A hídépítő angoloknak, vagy a hidat felrobbantani igyekvő angoloknak? Nagyon nehéz dönteni, nekem nem is igazán sikerült...

Több, mint két és fél órás a film, és mondhatom, hogy nem nagyon volt benne unalmas üresjárat. Nagyon szépek a felvételek. Ez természetesen részben a Technicolor színes filmnek és a Cinemascope szélesvásznú formátumnak köszönhető, és persze nagy részben Jack Hildyard operatőrnek. A mai Sri Lanka dzsungele is remek hátteret adott a filmnek.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr1615236946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2019.10.21. 01:46:25

Angol-amerikai koprodukció. A két ország filmgyártása nagyon összefonódott a 2 vh után meg ugrásszerűen. Igaz, hogy a Horizon Pictures Angliában működött, de amerikaiak alapították, konkrétan John Huston rendező (Máltai sólyom, Sierra-Madre kincse) és egy amerikai producer. Ők csinálták az Afrika királynőjét is Humphrey Bogarttal és Katharine Hepburnnel a főszerepben, ami szintén angol-amerikai koprodukció ezáltal. Ezután lépett ki belőle Huston, és jött ez a film, ami szintén koprodukció hivatalosan, majd a későbbiekben az Arábiai Lawrence, ami szintén David Lean rendezett, és azt érdekes módon már csak brit filmnek tartják.

És nem, egyáltalán nem volt baj, hogy komcsik nem írhattak sőt a legjobb lett volna, ha egy sem él a földön, mert így 150 millió embernek, akik valamilyen módon a kommunizmus miatt haltak meg idő előtt, hosszabb élete lehetett volna...Legfeljebb pár filmnek más lett volna forgatókönyve. na, bumm.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2019.10.21. 01:55:29

helyesbítek, az Arábiai Lawrence sem lehet csak brit, mert akkor nem kaphatott volna Oscarokat, és nem lenne az AFI (Amerikai Film intézet) különböző listáin sem. Szóval amerikai vagy min amerikai-angol koprodukciós filmek ezek.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2019.10.21. 08:36:05

(@Time Goes By: Ne is mondd, nagy fejfájást tudnak okozni ezek a nemzetközi filmek. Pl. az 1951-es Othello az amerikai Welles szellemi terméke, de javarészt olasz stábbal forgatták, és mégis marokkói filmként került forgalomba, mert így előnyösebb volt...)

Na de ami a filmet illeti, alapvetően tetszett, de mégis bosszantott, mert úgy éreztem, lehetett volna még látványosabb és még elgondolkodtatóbb. Kíváncsi leszek, mit szólsz majd az Arábiai Lawrence-hez.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2019.10.21. 09:25:34

@Time Goes By: Hivatalosan nem kell amerikai gyártásúnak lenni egy filmnek ahhoz, hogy jelölni lehessen. Lásd Gettómilliomos (szintén brit).

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2019.10.21. 11:31:09

@moodPedro: helyesbítés 2: angol nyelvúnek kell lennie az Oscarhoz, de ezért is nehéz különbséget tenni a kettő között sokszor. A nem angol nyelvűek csak a legjobb idegennyelvű kategóriában indulhatnak. mindenesetre a Híd a Kwai folyón koprodukció, mert egy olyan amerikai produkciós cég készítette, ami Angliában működött ekkor, a stáb pedig vegyes volt. A film elsődleges sztárja pedig nem Alec Guinnes volt, hanem az amerikai William Hoolden (Alkon sugárút, Sabrina stb), az ő nevével adták el a filmet. David Leannek ez volt az első nagyobb szabású epikus filmje, az7 Arábiai LAwrence meg a Doctor Zsivágó is csak ezután jött. Tudom, hogy nem szereted az amcsikat, de azért ne tagadjuk már le, ha egy jó film, ezesetben a Híd Kwai folyón bizony sokkal inkább amerikai, semmint angol, de legalábbis maradjunk a koprodukciónál.

Ez a Véleményem 2019.10.22. 12:02:49

@Time Goes By: ó, ha azok a nacionalisták, imperialisták, kapitalisták volna. sok, sok millióan élhettek volna tovább, akárcsak a film szereplői.

ember100 2019.10.23. 00:20:30

@Time Goes By:
Helló !

Na de akkor mit szólsz a kapitalisták által megölt több milliárd emberhez ?
Mert ugye már 5.000 évvel ezelőtt is halomra tízezresével ölték az embereket tudod a sok kicsi sokra megy csak elég idő kell hozzá és az írott történelem is vagy 5.000 éves .

Nem vagy Te egy kicsit sötét ? :)