1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

269. Johnny Guitar - 1954

2019. március 12. 22:19 - moodPedro

mv5bzdiwnjqxotmtnzg2mc00nzdilthkotytzwzjntvlyzk4mwm2xkeyxkfqcgdeqxvynzkwmjq5nzm_v1_sy1000_cr0_0_665_1000_al.jpgUSA (Republic Pictures), 91 perc, Trucolor, angol

Rendező: Nicholas Ray

Producer: Herbert J. Yates

A balra látható plakát is sejteti, hogy mire kell felkészülnie annak, aki végignézni szándékozik ezt a filmet. Ha ehhez még hozzáadom, hogy a listán haladva 1954-ig még nem találkoztam olyan színes western-el ami legalább kicsit is nézhetőnek bizonyult... akkor talán érthető, hogy a papíroson, melyre filmnézés közben írom a gondolataimat, hogy a poszt írásakor könnyebben emlékezzek az átélt élményekre - az első mondat, amit felírtam, az volt, hogy "félek, hogy fájdalmas lesz ez a film..." ... de akkor még nem sejthettem , hogy igazából mi vár rám...

Az egész blogírást az 1001 filmről nem azzal a szándékkal kezdtem, hogy bármilyen formában is kritikákat írjak a könyv filmjein végighaladva. Mindig is az volt az elképzelésem, hogy leírom gondolataimat a filmekkel kapcsolatban, és összeszedek minden érdekességet ami fellelhető róluk. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha egy-egy film listára kerülését teljesen indokolatlannak tartom, akkor hangot adjak a frusztrációmnak, mivel - fogadalmamhoz ragaszkodva - ezeket is türelmesen végigülöm és végignézem.

A film története szerint a főszereplő Vienna (Joan Crawford) egy ötven körüli egyedülálló kaszinótulajdonos hölgy. Létesítményét senki nem látogatja, de a krupiék csak azért is pörgetik a rulettet, mert Vienna szereti hallani a rulettgolyó pattogását. Viennát nem különösebben zavarja, hogy egyetlen vendége sincsen, hosszú távú befektetésként tekint a helyre, hiszen várható, hogy hamarosan a városhoz ér a vasút, és akkor bizony föl fog majd pörögni az üzlet. (Milyen ismerős ez a gondolat a Volt egyszer egy Vadnyugatból)

mv5bmjdhmtuzzditnty1ms00nzgzlthjowitnti0ywy3ytdmzdk5xkeyxkfqcgdeqxvymte2nza0ng_v1_sy1000_cr0_0_709_1000_al.jpgVienna szerelmes egy Johnny Guitar becenevű férfiba, akivel van valami titokzatos közös múltjuk is. 

A filmben Vienna mellett van egy másik csúnya középkorú nő is: Emma (Mercedes McCambridge). Mindig feketében jár, kizárólag teátrális gesztusokkal tud kommunikálni. Féltékeny Viennára, mivel abba a Dancig Kid (Táncos Kölyök) nevű férfiba szerelmes, aki viszont Viennáért epedezik. (az alábbi képen látható a két konkurens hölgy)

A filmmel kapcsolatos visszaemlékezések alapján úgy tűnik, hogy Joan Crawford közutálatnak örvendett a stáb körében, de legendásnak tűnnek a két női főszereplő közötti állandó konfliktusok, pengeváltások is. johnnyguitar8.jpg

Ha döntenem kellene, hogy melyiküket volt kellemetlenebb nézni, nehezen tudnék dönteni... bármelyiküket nézem, egyetlen kérdés visszhangzik bennem: Ez most komoly???

giphy.gif

Egy szerelmi négyszög vázolódik föl tehát mindjárt a film elején. Ezzel még nem is lenne bajom, de a forgatókönyv valahogy olyan esetlenül került összerakásra, a film fényképezése olyan fantáziátlan, a főszereplők McCambridge-el az élen olyan ellenszenvesek, hogy rossz nézni...

A Republic Pictures - a film gyártója - főleg westerneket, B filmeket és mozis sorozatokat (Serials) csinált. Volt saját színes film-formátuma, nem a rendkívül elterjedt Technicolort használta ekkoriban, hanem a Trucolor 3 színes változatát. Ahogy a fenti képeken is látható, a színek kissé túlzóak, a korabeli nézők sem voltak tőle kifejezetten elragadtatva. Hamarosan fel is hagynak vele. A Trucolor kicsit hasonlít azokra a fekete-fehér fényképekre, amiket utólag kiszíneztek. A Trucolor másik hibája, hogy idővel hajlamos kifakulni, azaz néhány év alatt nagyon leromlik a minősége.

Végül az utolsó percben sikerült egy kellemes momentumot is találni a filmben. A záró képsorok alatti rövid dalocska bizony tetszett! Talán azért mert hangulatában annyira emlékeztet  Nancy Sinatra Summer Wine című dalára, amit szintén imádok.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr4214680170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2019.03.12. 23:00:11

nagyon vártam már ezt a posztot. :) csak hogy fokozzam kicsit a frusztráltságodat (amit valahol megértek :), itt egy cikk a filmről a Guardianból.
www.theguardian.com/film/1999/mar/25/derekmalcolmscenturyoffilm.derekmalcolm

Had idézzek belőle pár sort:

"This baroque and deliriously stylised Western, along with Fritz Lang's Rancho Notorious and Raoul Walsh's Pursued, proves it is possible to lift the genre into the realms of Freudian analysis, political polemic and even Greek tragedy"..".Of course the film is an acquired taste."

Tényleg, bármilyen hihetetlen de nagy hatású film. És nem csak a franciákról van szó, hanem ahogy te is említetted, pl. a Volt egyszer egy vadnyugat is szemezgetett ebből ennek a filmnek a forgatókönyvéből 14 évvel később.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2019.03.13. 08:35:51

Én se nagyon tudtam mit kezdeni a filmmel. az ilyen esetekben mindig azzal nyugtatom magam, hogy ha a film nem elég egyértelmű, az a film hibája is.

Bónuszként: www.youtube.com/watch?v=nZ377jKftTk

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2019.03.13. 08:54:34

Liberális Artúr: "az ilyen esetekben mindig azzal nyugtatom magam, hogy ha a film nem elég egyértelmű, az a film hibája is."

@Liberális Artúr: Én azzal nyugtattam magam, hogy vége.. nekem egyértelmű volt. Valahol olvastam, hogy a rendezőnek ez volt az első munkája stúdióváltása után, és annyira utálta ezt a projectet, annyira kellemetlen volt neki ez a munka, hogy reggelente néha meg kellett állni az autójával hányni... ha igaz, akkor az sok mindent megmagyaráz...

@Time Goes By: Gondolom téged sem ingatna meg a francia új-hullám iránti megvetésedben, ha belinkelnék néhány azt méltató cikket... :) Nyilván sok embernek tetszik, nem véletlen, hogy olyan jó az IMDB-s pontszáma is, ettől függetlenül én emberiesség elleni bűnnek tartom az elkészítését... még akkor is, ha Ray esetleg csak belekényszerült ebbe a filmbe...

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2019.03.13. 12:17:16

@moodPedro:
naaa, keep calm és ne essünk túlzásokba. Azt sose mondtam, hogy "megvetném" a francia új hullámot, csak not my cup of tea...mint ahogy Nicholas Ray legfőképpen a színészek, főleg Crawford cirkuszozása miatt utálta, és ha ezt emberiség elleni bűnnek nevezed, akkor mi lesz veled később, amikor ennél sokkal kevésbé konvencionális filmekkel is találkozol majd? ez csak az előszele volt.

Ha megnyugtat, nekem se jött be, de azt azért lehet érzékelni, hogy itt valami speciálisat láttál az eddigi amerikai filmekhez, főleg a westernekhez képest.
Ami a legnagyobb gondot okozza számomra a Johnny Guitar esetén, az az erős stilizáltság. Ez lehet nagyon látványos és művészi hatású, mint pl a 20-as évek német expresszionizmusában, ami neked is bejött, ha jól emlékszem, meg lehet nagyon mesterkéltnek ható, mint itt, amihez nagyban hozzájárultak az erős színek. És egy stilizált filmben minden, a szöveg és a színészi játék is ehhez igazodik, ennek alapján a színészek egyáltalán nem voltak rosszak, sőt...csak igazodtak a film stílusához.
Gondolom a feminista témája és a szinte karikatúraszerűen "kifordított" műfaji megközelítése sem jött be, ami nekem viszont igen, és amivel mindent nagyon stílusosan elmondott az akkori hollywoodról és az olyan nagyon maszkulin és alapjában véve egyszerű, kis túlzással élve ostoba műfajról, mint a western.
Van olyan, hogy egy film nem jön be, a Johnny Guitar esetében még meg is értem, csak ne húzd fel magad annyira, tartalékold az energiádat későbbre. :)