1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

257. Tokiói Történet (東京物語) - 1953

2019. február 08. 00:04 - moodPedro

mv5botviyjzlyzmtztjlyi00zdc5lwfkyzqty2y0mdzmmtu2mjbmxkeyxkfqcgdeqxvynjkxotm4ody_v1.jpgJapán Shochiku), 136 perc, ff., japán

Rendező: Yasujiro Ozu

Producer: Takeshi Yamamoto

Nagyon japán ez a film, pontosabban nagyon távol-keleti. És azt is megkockáztatom, hogy nagyon kevés embernek merném ajánlani, hogy nézze meg ezt a filmet. Nem túl valószínű, hogy valaha is megnéztem volna, ha nincsen rajta az 1001-es listán. Lassúsága és eseménytelensége miatt - pláne a 21. században - feltehetően csak hardcore film-őrültek vágnak bele egy ilyen kaliberű film megtekintésébe, és még közülük sem biztos, hogy mindenki eljut a végéig. Én eljutottam, és nagyon komoly hatással volt rám ez a film.

Egy idősödő vidéki házaspár felkerekedik, hogy elutazzon a fővárosba - ahol még soha életükben nem jártak -, hogy meglátogassák két ott élő, rég nem látott gyermeküket. Mint kiderül, a gyerekeknek inkább terhükre vannak, hogy megszabaduljanak az öregektől, inkább befizetik őket egy "wellness hétvégére" - azaz az Atami gyógyfürdőbe -  csak ne legyenek láb alatt.

 Csak a harmadik - már nem élő - fiuk özvegye (Noriko) a kedvesebb velük. Másik két gyermekük Negyedik gyerekük Oszakában lakik, vele csak a film végén találkozunk, az ötödik, a legkisebb lány pedig velük lakik vidéken.

A szülők egyre kellemetlenebbül érzik magukat, és úgy döntenek, hogy idő előtt hazautaznak. Az asszony a hazafele tartó úton rosszul lesz, és hamarosan meghal.mv5byjnjzgm5nmmtndbinc00mzi0lwiyntetzge1mdvkyjjmotg2l2ltywdll2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvymjg1njgwmzg_v1_sy1000_cr0_0_1341_1000_al.jpg

Mozgalmasnak nem mondható a történet, a drámai események az utolsó fél órába összpontosulnak. 

Akit egy másik filmre emlékeztet a történet, de nem tudja pontosan, hogy melyikre, annak segítek: Az Adj Esélyt a Holnapnak című film ihlette meg - legalábbis részben - a forgatókönyvírót annyira, hogy megírja ezt a történetet. 

Ezt a filmet csak akkor érdemes végignézni, ha képesek vagyunk ellazulni, és átadni magunkat a nyugod szemlélődésnek. A kamera első ránézésre furcsa perspektívát mutat: kicsivel a föld fölött kerül elhelyezésre szinte az összes jelenetben. Ami érthető, hiszen a japánok - legalábbis az 50-es években még - kizárólag a földön (illetve a tatamin) ültek, térdeltek, szék sehol nincsen. Így ésszerű volt levinni a kamerát a földre, a film nagy részében földön ülő emberek furcsán mesterkélt hangsúlyozással, körülményesen udvariaskodó beszélgetését látjuk. Érdekes a kontraszt az akkori fiatalokkal, akik már elhagyták ezt az udvariaskodó beszédmódot, rajtuk nyoma sincs a hagyományokhoz való ragaszkodásnak.

A nyugodt szemlélődést a mindenben autentikus japán környezetre - idegenként való - rácsodálkozás is elősegíti.girl-with-uchiwa.jpg A középső és az idősebb generáció még tradicionális japán ruhákat hord.Bambuszból és papiruszból készült hagyományos legyezőt (uchiwa) használnak szinte megállás nélkül a nyári éjszakába is nyúló fülledt forróságban. Légkondi ekkoriban még természetesen nem volt.

Az öltözéken és a furcsa beszédmódon túl érdekes megfigyelni a sajátos japán építészetet. A szinte végig statikus - de jól elhelyezett - kamera nagyon érdekes - szinte három dimenziós képeket mutat az épületek belsejében. 

A közismerten szűkös japán szobabelsők nagyon szabályos szerkezete megsokszorozódik azzal, hogy az állandó meleg miatt mindig nyitva hagyott ajtókon és ablakokon keresztül átlátunk a szomszéd szobába, azon keresztül a következőbe, vagy éppen ki az utcára, de akár még a szűk utcák túloldalán levő szomszéd lakásba is. Így a statikus beszélgetések hátterében gyakran az utcán sétáló járókelő vagy a szomszéd házban serénykedő szomszédasszony töri meg a mozdulatlanságot. 

A film nagyon hosszú, több, mint 2 órás. Sok film megtekintése után alakult ki az a tapasztalatom, hogy az ilyen lassan kibontakozó drámáknál 2 óra az az alsó határ, amikor szoros kötődés kezd kialakulni a szereplőkhöz. Valószínűleg ez a hosszúság is elősegítette azt az érzelmi hatást amit a film tett rám.

Az asszony halála után összegyűlik a család. A magára maradt férjet körülveszi a négy élő gyermeke, és a halott fiú özvegye. Mindenki a maga módján viselkedik.

A férj például irigylésre méltó bölcsességgel és emelt fejjel fogadja el a sorsot. Próbálja vesztesége közepette is megtalálni a szépséget az életben.

Ezúttal a poszt a végére hagytam a japán cím elemzését, melyről idegen írásmódú címek esetén képtelen vagyok lemondani:.

東京 - tou - kjou (magyarul Tokió)   

ebből : kelet (tou) -  : főváros (kjou)  - azaz a Keleti Főváros - ez tehát Tokió jelentése

物語 - mono-gatari : történet - erről már volt szó az Utolsó Krizantém Története kapcsán.

Így tehát az eredeti cím helyes kiejtése:  東京物語  -  tokjó monogatari

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr7714613838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2019.02.08. 07:59:51

Ez tartják az egyik legjobb filmnek - és a legjobbat most úgy kell érteni, hogy nem top 100, de még csak nem is top 10, hanem top 5 - Ozut pedig az egyik legjobb rendezőnek. Ezért sírtam az utolsó 1940-es évekbeli filmednél, hogy neked kimaradt az egyik 1949-es főműve. Kb. majdnem ugyanez van benne, felkészíthetett volna erre jobban.

De végülis így is hatott rád. Nekem annak idején nem jött be, mert az első filmjeim között volt, és még tapasztalatlan voltam.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2019.02.09. 01:47:08

@Liberális Artúr: Hát én ezekben a TOP-listákban nem hiszek. Főleg nem olyan szűkben, hogy 5 vagy 10... ugyanis szerintem nem létezik olyan, hogy legjobb film, mert nem lehet legjobb film, mint ahogy nem lehet világon legszebb nő sem... Nemcsak emberről emberre változik az ízlés, de még magamban is tapasztalom, hogy nem ugyanazok a nők tetszenek, mint mondjuk 10 vagy 20 évvel ezelőtt. Ráadásul biztos lenne egy csomó nő, akik közül nem tudnám kiválasztani, hogy ki legyen a legszebb, mert egyiknek mondjuk az arca szép, másiknak az alakja, harmadiknak a belseje... meg hangulatfüggő is... szóval... én nem látom értelmét toplisták készítésének - tudom, ezzel most látszólag a szemléleted ellen beszélek, mert te meg pont a listák alapján nézed a filmeket, de én azt mondom, hogy egy top 100-as lista filmjei feltehetően tényleg mind érdemesek megnézésre, - mint ahogy az én 1001-es listám is - de értelmetlennek látom TOP1-es cím kiadását...

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2019.02.09. 06:27:11

@moodPedro: Nem beszélsz ellenem, szerintem sincs sok értelme a helyezéseknek és a legtöbb toplistának. :) Elég rájuk nézni, és elsőre lehet látni, hogy csak felületes, kommersz írások. Abban is egyteértünk, hogy egy toplista minden tagja érdemes megnézésre és hogy nem feltétlenül jobb az egyik a másiknál.

Ahol esetleg eltérhet a gondolkodásunk, az ott van, hogy szerintem ha egy filmet jelentősen többen neveznek meg jónak, akkor az tényleg jobb vagy legalábbis jelentősebb, és az összesítő listák figyelembe szokták ezt venni. Vagyis mindenképpen nagyobb a presztízse.