1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

256. Most és Mindörökké (From Here to Eternity) - 1953

2019. február 06. 02:40 - moodPedro

postermv5bzme0zwrlntmtzdi1ns00zwy3lwizmdytmmninzmwowu2yju4l2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvynjqzndi3nzy_v1.jpgUSA (Columbia), 118 perc, ff., angol

Rendező: Fred Zinnemann

Producer: Buddy Adler

James Jones azonos című regényéből készített filmet a Columbia, melyet eredeti helyszínen - az akkor még Hawaii Köztársaságként - az USA gyarmataként létező szigeteken forgattak. (1959-ben lett Hawaii az USA 50. állama)

Egy katonai bázison vagyunk, 1941-ben - és a katonák ekkor még nem is sejtik, hogy hamarosan olyan csapást már rájuk Japán, melyhez fogható csapást legközelebb csak 60 év múlva a New York-i ikertornyok leomlásakor szenvednek el az amerikaiak. De ne szaladjunk ennyire előre, mert a Pearl Harbor-i támadás a film utolsó tíz percében van csak, addig egy katonai szereplőkkel felvonultatott melodrámát látunk, sok-sok ismert színésszel.

Nézzük, hogy kikkel is: A szereplők közül a legnagyobb sztár talán vitathatatlanul Montgomery Clift volt ekkoriban.

from-here-to-eternity_gqceba.jpgŐ a method acting elkötelezett híve volt. Nincs igazán jó magyar szó erre a "stílusra" - mi Sztanyiszlavszkij-rendszerként szoktunk utalni rá, bár az meg inkább ennek az elődje, arra alapul az amerikai method acting. Mindkettőnek alapelve, hogy a színész tulajdonképpen átlényegül a szerepbe. Nem eljátssza csak, hanem átéli azt, ugyanazokat az érzéseket próbálja érezni, mint amit az adott szereplő érezne az adott helyzetben. A Clift által játszott katona például kürtös, ökölvívó, Hawaii-mintás ingben járt éjszakai mulatókba a kimenői alkalmával, és meglehetősen lerészegedett olykor-olykor. A szerephez megtanult tehát elfogadható szinten kürtön játszani, bokszolni tanult, és a részeg jeleneteihez annyit ivott, hogy néha nem tudta végigmondani a szövegét. Jellemzően annyira belemerült a szerepbe, hogy jóval a film elkészülte után is rendszeresen látták Hollywoodban kocsmák környékén Hawaii ingben részegen énekelni, kezében egy kürttel.

mv5bmzy3mzc2mzg3mv5bml5banbnxkftztcwmtmxmdi5oq_v1_sy1000_cr0_0_1414_1000_al.jpg

Aztán itt van Burt Lancaster...aki mellett rögtön megemlítem Deborah Kerrt is... nem csak azért mert a forgatás alatt állítólag szerepükhöz hasonlóan nagyon összemelegedtek, hanem azért is, mert kettejük tengerpartos "összeölelkezése" a film emblematikus jelenetévé, és egyben Hays-kódex koporsójába ütött első szögek egyikévé is vált. Ilyen szenvedélyes csókolózás a földön összeölelkezve, ráadásul egy férfi és a felettesének felesége között az utóbbi közel húsz év Hollywood-i filmtermésében nemigen fordulhatott elő.

A jelenettel kapcsolatban találtam egy aranyos youtube-videót, melyben egy lelkes turista mutatja a jelenet helyszínéül szolgáló Halona Beach-et. Ő úgy említi, mint a "From Hear to Eternity" nevű strandot. Azt ugyan nem tudja megmondani, hogy a "from here to eternity" strand melyik filmben szerepel, de esküszik rá, hogy valamelyik nagyon híresben... és javasolja, hogy guglizzuk ki.... haha nem tudom, hogy viccnek szánta-e vagy tényleg nem tudja, hogy melyik filmben szerepelt a "From here to eternity beach"... megjegyzem, kicsit csalóka a dolog valóban, mert ugyanez a strand állítólag szerepelt az "Első 50 randi"-ban is... Na de akkor is...01-gallery-halona-cove-with-people.jpgLegnagyobb meglepetést számomra Frank Sinatra szereplése okozta. Nem tudtam róla, hogy ilyen "komolyabb" filmekben is szerepelt. Ekkoriban épp senki sem akart szóba állni vele, és egy széles körben elterjedt pletyka szerint úgy kapta meg ezt a szerepet, mint ahogy a Keresztapában az a bizonyos "lófej az ágyban" jelenet mutatja - azaz a maffia hathatós segítségével - de feltehetően ebből semmi sem igaz... tény, hogy mindössze 8000 dolláros fizetésért - szinte kikönyörögte, hogy megkaphassa ezt a szerepet, még a castingra is a maga fizette repülőjeggyel utazott Hawaii-ra... csak, hogy őt válasszák...

Mint a fenti képen is látható, megérte a szerepért való házalás, hiszen szobor lett érte a jutalma (legjobb férfi mellékszereplő), mint ahogy a képen mellette álló hölgy - Donna Reed is Oscart nyert legjobb női mellékszereplőként, aki gyakorlatilag egy kiugrani készülő prostituáltat játszott, elméletileg egy éjszakai lokál női alkalmazottja volt a filmben. 

A regény szerzője - James Jones - kifogásolta is utólag, hogy nagyon fékezett habzásúvá vált a film, sok mindent nagyon letompítottak, hogy átmenjen a cenzúrán. 

Clift-et én valahogy nem kedvelem túlságosan, ebben talán annak is nagy szerepe van, hogy vele kapcsolatban sok olyan visszaemlékezést olvastam, mely szerint lenézően beszélt sok kollégájáról, akivel egy filmben szerepelt. Többek között Burt Lancaster-ről is, aki viszont kimondottan tetszett ebben a filmben. De igazi kedvencem az a Fatso nevű dühös, nagy medvét játszó Ernest Borgnine volt, akit elsősorban időskori szerepeinek köszönhetően, inkább kedves öregurakat alakítva ismertem meg fiatalkoromban.

biopagefatso.jpg

Engem sajnos kifejezetten irritál a hadsereg hangulata - pontosabban fogalmazva az amerikai filmek által bemutatott amerikai hadsereg nagyon férfias, mindig nagyon keménynek mutatkozni akaró katonái, akik tökéletes erkölcsiséggel, és ahhoz az életük árán is ragaszkodva, egydimenziós hazafiként a szadista egydimenziós gonoszok ellen küzdenek. És ezek az egydimenziós gonoszok (élükön az előbb említett Fatso-val) itt az amerikai hadseregen belül vannak, mert a "Japó"-k csak az utolsó 10 percben bombázzák le a szigetet, miután az azt megelőző jelenetben láttuk a naptáron, hogy már December 6-át írunk, azaz egy nappal ama támadás előtt vagyunk. A támadás egyébként remekül lett lefilmezve, számomra a film egyetlen igazán feszültséggel teli pontja volt.

Megint csak oda kötök ki, hogy ez a film talán egész mást jelenthetett akkor - de talán még most is - egy igazi amerikainak, mint nekem, aki a jenki patriotizmusra mindig is kicsit idegenkedve - már-már lenézően - tekintett.

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr8914606646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2019.02.06. 08:25:11

Ez sztm nem illik a korszak szokásos "hősies amerikai katona" ábrázolásába, hiszen a lényeg pont ennek az ellenkezője, amely bemutatja, hogy milyen aljas szándékú és embertelen tisztek és katonák is lehetnek az amerikai hadsereg soraiban. Ennek bemutatását pedig ez a film kezdte el abban az időben, amikor erre egyáltalán valamilyen lehetőség mutatkozott a cenzúra keretei között, mikor a rendkívül népszerű, hősies győzelemként elkönyvelt 2. vh már egy kicsit lecsengett, de még mindig nem teljesen.

"tökéletes erkölcsiséggel"
nem is beszélve erről, hiszen a film másik lényege, hogy senki sem tökéletes erkölcsileg, még a legszimpatikusabb szereplők sem. A házasságtörők (ez minden volt, csak nem erkölcsös 1953-ban, ami nagyjából egyet jelentett a megkövezéssel, főleg a nő iránt), és a keményfejűsége miatt már-már unszimpatikussá váló bokszoló, aki iszik...Nem az erkölcsösség mintapéldányai 1953-ban.
Ez összességében egy nagyon bátor film volt a maga idejében.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.02.13. 10:16:57

Ahogy ezt már valamelyik saját irományomban is pedzegettem, ez a regény megérdemelne egy korszerű remake-et. Oké, Fred Zinnemann nagyon értette a dolgát, és akkor ennyit lehetett keresztülvinni a prűd amerikai cenzúrán, de Oscar-díjak ide vagy oda, ez már eléggé poros adaptáció. Szerintem. :)

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2019.02.13. 10:47:39

@Field64: Isten hozott! Szeretném jelezni, hogy szerintem valami rosszul van beállítva a profilodon, mert a neved melletti linkre kattintva hibaüzenet jön csak. Azt látom, hogy látszólag jó a link (szövegesen) de a valódi linknél a https után hiányzik a ":" a // előtt.

Zinnemanntól nekem nagyon tetszett a High Noon, ez viszont kimondott csalódás volt, de mivel én nem ismerem a regényt, nehéz megítélni, hogy ebből tényleg lehet-e jobbat kihozni... de valószínűleg igazad van, lehet, hogy tényleg a túlzott csillapítás okozza az elégedetlenségemet.