1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

187. Az Óra Körbejár (The Stranger) - 1946

2018. április 15. 01:04 - moodPedro

mv5bmtexmdazmdm0nzzeqtjeqwpwz15bbwu3mdk3odiznzq_v1_sy1000_cr0_0_666_1000_al.jpgUSA (International Pictures), 94 perc, ff. angol

Rendező: Orson Welles

Producer: Sam Spiegel

Ez volt Orson Welles harmadik önálló filmje. Az Aranypolgár és a Csodálatos Ambersonok után belefogott egy filmbe, amit végül nem hagytak neki befejezni (It's All True) majd kapott egy utolsó lehetőséget az RKO-tól (Journey into Fear - 1943), ám azt Norman Fosterrel közösen rendezte, Wellest rendezőként végül föl sem tüntették. Nem sokkal ezután fel is bontották vele a szerződésüket.

Ekkorra már elterjedt Wellesről, hogy nehéz vele együttműködni, túlságosan öntörvényű, nem tartja be sem a határidőket, sem a költségkeretet. Lassan négy éve nem csinálhatott saját filmet. Kénytelen volt bebizonyítani, hogy érdemes lenne azért még vele rendezőként számolni. Jobb híján a kis  független International Pictures-szel sikerült szerződnie. Nem nagyon volt más választása, kénytelen volt aláírni a számára nem túl előnyös szerződést, ha munkát akart kapni: például ha kicsúszik a költségkeretből vagy a határidőből, akkor bukta volna a díjazásának jelentős részét. Természetesen az utolsó vágás jogát sem kapta meg. Sőt a mellé kiosztott vágó megkapta a jogot, hogy már forgatás előtt törölje a forgatókönyvből azokat a részeket, amik szerinte nem viszik előre a történetet.

A filmjeim legjobb jelenetei egyáltalán nem viszik előre a történetet. El lehet hát képzelni, mekkora pusztítást végzett...

mesélte Nimms-ről később Welles. Mindenesetre a stúdió stratégiája bevált. Ez lett végül Welles egyetlen filmje, mely azonnal a bemutató után (tehát nem a későbbi újra-kiadásokkal) komolyan nyereségessé vált.

13-orson-welles-theredlist.jpgA világháború után vagyunk. A szövetségesek leszámoltak a nácikkal, ám a háborús bűnösök egy része még rejtőzködik. Ma már tudjuk, hogy a bűnösök jó része dél-Amerikában kapott menedéket, akkoriban - a háborút követő években - még nem lehetett pontosan tudni, ki hol van. A filmbeli Franz Kindler, Charles Rankin álnéven bujkál az USA-ban, ami azért viszonylag ritka volt. Ez a filmbeli Kindler (Orson Welles alakítja) egyébként hasonló bűnlajstrommal rendelkezett, mint Eichmann, aki a zsidók deportálásának és kiirtásának megszervezésével foglalkozott a háború alatt.

Csak érdekességképpen: Eichmann ekkoriban még Németországban bujkált favágóként, később Argentínában kapott menedéket, ahonnét az izraeli titkosszolgálat  rabolta el 1960-ban, hogy Izraelben elítélje és kivégezze.

A fenti (toronyórás) fotón látható hölgy (Loretta Young) a hamis identitást felvevő náci bűnös mit sem sejtő amerikai felesége, míg a balra álló Wilson nyomozó (Edward G. Robinson) a bujkáló náci főbűnösök felderítésével foglalkozik. 

mv5bmtmxnzuwmdq0mf5bml5banbnxkftztcwmzg4mjm3na_v1.jpg

Amíg csak sejtjük a bujkáló bűnös sötét múltját, addig inkább tűnik sarokba szorított szerencsétlen kutyának. Ám amikor a nyomozó - a filmtörténelem során ebben a filmben először - levetít egy valódi filmet a koncentrációs táborokról, onnét a néző minden szimpátiája eltűnik, Franz Kindler is egyre kevésbé tudja leplezni a benne lakozó gonoszságot.

Márpedig a nyomozó felbukkanásának első pillanatában tudja Kindler, hogy érte jöttek. Ám Wilson - akárcsak Columbo - nem ront ajtóstul a házba. Nem is biztos, hogy jó nyomon jár. Szorul ugyan a hurok Kindler nyaka körül, de  számára végig úgy tűnik, hogy sikerül megőriznie hamis identitását.

A korabeli nézők számára megdöbbentő lehetett a haláltáborok látványával való szembesülés egy játékfilmben. Mi rákeresünk a youtube-on, és rengeteg archív anyagot láthatunk. Az emberi kegyetlenség ilyen mértéke akkoriban valószínűleg még az elképzelhetetlen kategóriába tartozott.

A film hangulata helyenként a korai Hitchcock művekre emlékeztetett. Robinson jelenléte ezúttal olyan erős, hogy szinte zárójelbe tesz mindenki mást. Ez alól Welles alakítása sem kivétel, akitől ezúttal nem voltam különösebben "elájulva". Robinsonnak jól áll a kor. Ahogy öregszik úgy lesz egyre érettebb, igazi színésznagyság.

mv5bmtg2njixndm5of5bml5banbnxkftztgwnjm5odcymje_v1_sy1000_cr0_0_744_1000_al.jpg

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr9013835198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2018.04.15. 07:21:14

Alapvetően nem voltam annyira nagyon oda ezért a filmért, mert nagyon propagandaszerűnek éreztem, függetlenül attól, hogy megjelenésekor tényleg unikum volt. Én viszont nem 1946-ban láttam, hanem a 2000-es években és addigra már nagyon elkoptatták ezt a témát, ami nem tett jót ennek a filmnek sem. Viszont Robinson valóban az egyik legjobb alakítását adja itt, de mondjuk ő amúgy is az a kategória, hogy nem lehet nem kedvelni/szeretni, akármilyen filmben is játszik.
Orson Wellest itt érezhetően visszafogták, ezért kivételesen egy befejezett és népszerű film készült, aminek van eleje, közepe meg vége, ugyanakkor nincs benne olyan, ami (filmes) szempontból igazán különleges lenne, leszámítva azt, hogy először láthatóak benne eredeti holokausztos dokumentumok.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.04.15. 22:35:51

@Time Goes By: Alapvetően nem voltam annyira nagyon oda ezért a filmért, mert nagyon propagandaszerűnek éreztem,

Én sem voltam elájulva... propagandaízűnek mondjuk nem éreztem, csak éppen langyos volt az egész...

Dr.Genya. (törölt) 2018.04.16. 14:09:53

A hangulata nekem nagyon bejött,jók voltak a karakterek,tetszett az álmos kisváros ábrázolása is.Edward G. Robinson pazar volt a szerepében(szerencsére az eredeti szinkronnal volt szerencsém látni (Csákányi) ).