1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

185. A Postás Mindig Kétszer Csenget (The Postman Always Rings Twice) - 1946

2018. április 10. 13:54 - moodPedro

postermv5boweznde0nmitywvjzs00m2izlwi5mgetmzuwnty2ndcxzmfhxkeyxkfqcgdeqxvymjuxode0mdy_v1.jpgUSA (MGM), 109 perc, ff., angol

Rendező: Tay Garnett

Producer: Carey Wilson

Rögtön a legégetőbb kérdéssel kell kezdenem. Egyetlen postást sem látunk a filmben, de még csak nem is csönget senki egyszer sem. Akkor mi ez a cím? Hogy ez kiderüljön, ahhoz a legutolsó percig kell várnunk. És végül csak kiderül, de azt elárulhatom, hogy nem ő a gyilkos. Inkább  egy filozófiai jellegű hasonlat szereplője lesz.

James M Cain azonos című könyvének ez már a harmadik és nem is utolsó filmes feldolgozása. Az olasz Megszállottság az 1001-es listán is rajta van, azzal már találkoztunk. Így ez most az első olyan film a listán, mely ugyanazon alapmű második feldolgozásaként szerepel. Nehéz lesz elkerülni a két változat összehasonlítását.

A Megszállottságot a neorealizmus kiindulópontjának szokás tartani, emez viszont vérbeli film noir: a főszereplő visszatekintő narrációjával keretezett bűnügyi történet, melynek femme fatale-ja ezúttal nem egyértelműen - legalábbis nem eredendően - gonosz. Viszont gyönyörű. És Lara Turner szépségét kihangsúlyozza a tisztaság illúzióját keltő fehér ruhák is, melyek szinte az összes jelenetben láthatóak rajta.

A Turner által játszott Cora Smith idős férje egy útszéli diner (tipikus amerikai bisztró) tulajdonosa. Ketten működtetik a kis büfét. Egy napon kisegítőnek felveszik a fiatal Frank-et. A férj nem tudja, hogy a tűzzel játszik amikor egy fiatal férfit enged vonzó felesége közelébe. Nicket - a férj - mintha vak lenne, szinte egymás karjaiba kergeti a párt. És itt jön az első szembetűnő eltérés. Míg a Megszállottság Giovannája szinte az első pillanatban letámadja a férfit, addig Cora Smith láthatóan küzd az érzelmeivel. Megismerkedésükkor szinte azonnal eldőlt mindkettőjük sorsa itt is, de sokkal bizonytalanabb út vezet a végső zsákutcáig, mint az olasz változatban, ahol látszólag az első pillanatban összeállt a nő fejében a terv férjének likvidálására.

A Megszállottság kövér bisztró-tulajdonosa nem volt egyértelműen szimpatikus figura, ám jelen esetben a hangulatot az is valamelyest feszültté teszi, hogy ezúttal az idős férj bizony egy szimpatikus ember. Mindig jókedvű, mindenkivel kedves, alapvetően jóindulatú. Az a kedves kis papi. Csak hát mindez kevés egy fiatal szőke bombázó minden igényének a kielégítéséhez. Nyilván még a pénz sem elég.

Már első ránézésre is egyértelmű, hogy ennek az aszimmetrikus házasságnak a jövője nagyon bizonytalan, csak egy kis szikra kell, ami begyújtja a nőben a tüzet, és ez a szikra bizony megérkezett Frank személyében. És ettől fogva szerencsétlen férjecske csak egy akadály, mely a fiatalok boldogságának útjába áll. Akadály, mert pénze csak neki van hármuk közül. És ha erre a pénzre a szerelmesek igényt tartanak, meg kell szabadulniuk a férjtől.

Frank-re még nem tértem ki részletesen. John Garfield alakította, és állítólag a forgatás első napjától fogva megvolt az összhang közte és Lara Turner között... illetve bizonyos források összhangnál kicsit többet is feltételeznek...

A film egyik érdekessége, hogy az ember a végén már nemigen tudja, hogy kiért izguljon. A szimpatikus férjért, hogy a néhol tenyérbemászó Frank és femme fatale párja ne járjon sikerrel? Vagy azért, hogy sikerüljön a gyilkosság? A noir-ok egyik újítása ez a bizonytalanság, a főhős legtöbb esetben nem határozottan pozitív.

Mindenképpen kiemelném a mellékszereplők közül Cora ügyvédjét (Hume Cronyn), aki szenzációsan hozza a leggátlástalanabb büntetőügyvédek archetípusát. 

Mert bizony egy klasszikus bíróságos jelenet is van - igaz, most nincsenek esküdtek -, de bevallom a jogi csűrés-csavarás ezúttal követhetetlen maradt nekem. Tartok tőle, hogy ez az ügyvédi taktika a való életben nem működött volna ilyen jó hatásfokkal. De sebaj. A noir egy misztikus, filmes világ, saját szabályrendszerrel. 

Az alábbi werkfotókon a rendező Tay Garnett látható a főszereplők társaságában. Ez az első és az utolsó filmje, amivel szerepel a listán. Az ötvenes évek közepétől inkább televíziós sorozatok epizódjait rendezte.

 

4 komment
Címkék: film ff film noir USA

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr113822094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kis ember 2018.04.12. 21:27:28

A német címe ha jól emlékszem "Die Rechnung ohne den Wirt" volt.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.04.12. 21:58:20

@Kis ember: Le tudod fordítani, hogy az mit jelent?
IMDB szerint egyébként több címen is futott Németországban. Amit te írsz, az egy tévés sugárzáskor használt cím.. és hasonlóan rejtélyes, mint az eredeti.
Látok még "Im Netz der Leidenschaften"-t, ami kevésbé tűnik talányosnak, és "Wenn der Postmann zweimal klingelt"-t is, ami meg gyakorlatilag megegyezik az eredetivel.

Kis ember 2018.04.13. 04:23:05

Könyvben olvastam, annak volt ez a címe.
Szerintem nagyjából úgy lehetne lefordítani, hogy "Ne számolj a fogadóssal", de belejátszhat az is, hogy a Rechnung az egyszerre jelent számlát (amit fogyasztás végén kapsz a vendéglőben) és számítást.
Nálam okosabb németesek lehet hogy jobban lefordítják.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2018.04.15. 07:33:58

@Kis ember: Ebből a regényből legalább 8 filmfeldolgozás, plusz opera, rádiósjáték készült, és sztm messze ez a verzió a legjobb. (Már abból a négyből, amit én láttam (olasz Ossessione 1943, ez, az 1981-es Jack Nicholsonos, és a magyar 1998-as Szenvedély). Hozzátéve azt, hogy Lana Turner sztm téves választás volt a vidéki feleség és szakács, pincérnő szerepére a nagyvárosi nő imidzsével, a platinaszőke hajával, és a hát valljuk meg nem túl hatalmas színésznői képességeivel. Onnantól kezdett hitelessé válni a filmben, amikor már karakterének a femme fatale jellege kezdett el kidomborodni szemben a vidéki alacsonyabb osztálybeli feleség jelleggel szemben.