1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

181 Vágyak Szigete (I Know Where I'm Going) - 1945

2018. március 19. 01:40 - moodPedro

mv5bzmi1n2q4owetogu4os00ymy1lthmmzmtyta4nddkn2uxm2e2xkeyxkfqcgdeqxvymtk2mzi2ng_v1.jpgNagy-Britannia (The Archers), 92 perc, ff., angol

Rendező: Michael Powell, Emeric Pressburger

Producer: Michael Powell, Emeric Pressburger, George R. Busby

Az angliai Powell-Pressburger író-, rendező-, producer-páros sok jó filmet összehozott a 40-es és 50-es években. Jellemzően vagy szerényebb kivitelű fekete-fehér filmeket csináltak, vagy - ha megkapták Hollywoodból az éppen szabad Technicolor kamerákat - akkor gazdagabban kivitelezett, nagyobb horderejű színes filmeket készítettek. (Lásd Blimp Ezredes Élete és Halála). Ez most a szerényebb kivitelűek közé tartozik - és a szerény kivitelt itt semmiképpen nem minőségi értelemben gondolom.

Joan Webster egy gyerekkora óta céltudatos nő, aki mindig tudja, hogy mit miért csinál. Erre utal az angol cím - "Tudom merre tartok". Most éppen a Hebridák felé tart Manchesterből, ennek az Isten háta mögötti skót szigetcsoportnak az egyik (kitalált) szigetére, hogy ott feleségül menjen egy idősebb gazdag férfihoz. Kiloran szigete, ahol a milliomos Joan-t várja, olyan, mint Csehov három nővérének Moszkva, amiről mindig csak beszélnek, de soha nem jutnak el. Erre pedig az ezúttal jól magyarított cím utal: Vágyak Szigete.

Ugyanis az út legvégén, amikor már csak Mull szigetéről kellene áthajózni Kiloran szigetére, hogy megcsinálja élete szerencséjét az ügyesen választott férjjel, hol a köd miatt, hol a vihar miatt, nem tudja teljesíteni az útvonal utolsó szakaszát. Ott reked Mull szigetén egy idegen családnál, mely az övétől igencsak különböző értékrenddel rendelkezik. Sok furcsaságot tapasztal, és azt veszi észre, hogy kezd beleszeretni egyik vendéglátójába.

ikwig3.jpgErről a pártfogóról egyébként kiderül, hogy nem más, mint Kiloran szigetének valódi (elszegényedett) főura, és tőle bérli Joan idősödő, ámde gazdag vőlegénye a birtokot. Ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik a Joan és a Torquil nevű fiatalember közötti kölcsönös vonzalom, úgy próbálj Joan egyre inkább menekülni előle... hisz ő már megcsinálta a szerencséjét, már csak egy kis hajóútnyira van attól... kár volna egy ilyen fölösleges érzelmi elgyengülés miatt bukni a biztos jövőt...

mv5byjfknzhlyjatotrmyy00yjrllwe4yzytyzdkmzi2nwi4zwm4xkeyxkfqcgdeqxvymja0mzywmdy_v1.jpgA film talán legnagyobb erénye, hogy az időjárás okozta elhúzódó várakozás alatt minket is elrepít ebbe a furcsa skót környezetbe. Látunk skót-szoknyát, skót-dudát, skót táncot, néhányan még skótul (akarom mondani gael nyelven) is beszélnek. És azért lesz olyan jó a hangulata az egésznek, mert rengeteg eredeti helyszínen készült felvétel van a filmben. A férfi főszereplőt játszó Roger Livesey ugyan nem tudott részt venni a Skóciai forgatáson, mivel neki esténként színházi fellépése volt, a többiek átélték ezeket a kifejezetten zord skót körülményeket a forgatás ideje alatt. Livesey közeli jeleneteit pedig stúdióban vették fel, a kültéri totálokban pedig dublőr játszott helyette. 

archers-i-know-where-im-going.jpgNem nehéz kitalálni, hogy a történet abba az irányba halad, hogy a céltudatos nőnek végül csak el kell döntenie, hogy a pénzzel teli biztos jövőt választja, vagy az érzelmekkel teli szerelmet. Torquil is szembenéz sorsával: a Mull szigeten van egy családi rom kastély, melyet egy régi átok sújt - pontosabban a család azon férfi tagjait, akik átlépik a kastély küszöbét. Amikor végül Joan egy búcsúcsók után elindul végcélja felé, anélkül, hogy egyszer is visszanézne, Torquil rászánja magát, hogy szembenézzen az ősi átokkal...

A Paramount forgatókönyvíró részletégén állítólag a fiatal tanoncoknak kötelező olvasmánynak adták ennek a filmnek a forgatókönyvét, mint tökéletes - a kezdőknek mintául szolgáló - alkotást.

iknowwhereimgoing_1945_msdiknw_ec044_h.jpg

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr313751360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2018.03.19. 06:36:12

Úgy vettem le az évek során, hogy az igazán brit filmek legjellemzőbb sajátossága egyfajta népi hangulat visszaadása (főleg népdalok segítségével). Már volt pár ilyen elismert kalsszikus a 40-es évekből, nálad sajnos kimaradtak, de látom hogy ennek sikerült közvetítenie a néplelket :)

A bejegyzésemben ajánlottam a filmet, de már nem emlékszem, hogy miért, pedig megmaradt jónéhány jelenet egész tisztán, pl. amikor este énekelnek egy várban(?) a tűznél az esküvőn.

Amiért szeretem ezt a korszakot az az, hogy a pesszimistább film noirokkal szemben a háború magával hozott egy pozitív, humanista életszemléletet, és számomra ez nagyon megható tud lenni. A Powell-Pressbruger páros is ilyen filmeket készített kezdetben, de lesz még rá rövidesen remek példa... ;)

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.03.19. 16:19:35

@Liberális Artúr: nem mondom, hogy elkapraztatott ez a film, de kellemed a hangulata. A powell-pressburger duoban nagyon bizom, ahogy elnezem a kepek alapjan, van nehany nagyon biztatonak tuni filmjuk. A voros cipellok is izgalmasnak tunik, a himalajan jatszodo apacas film pedig a kepek alapjan ugy tunik, mintja 10-20 evvel megelozne a korat, ha nem tevedek tul nagyot...

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2018.03.19. 19:15:23

@moodPedro: Majd lesz mindkét filmhez hozzáfűznivalóm, de mindent a maga idejében :)

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.03.20. 19:54:16

@Liberális Artúr: Úgy kelted a feszültséget, mint Hitchcock :)