1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

168. Valakit Megöltek (Laura) - 1944

2018. február 10. 06:39 - moodPedro

mv5bm2vmmzm5zjmtzji4ms00mja0ltkwndutn2uyzjc5oduzmzjmxkeyxkfqcgdeqxvymjuxode0mdy_v1_sy1000_sx680_al.jpgUSA (20th Century Fox), 88 perc, ff., angol

Rendező: Otto Preminger

Producer: Otto Preminger

Egy gyilkosság másnapján az ügyet felgöngyölíteni igyekvő nyomozó végigjárja a potenciális gyilkosokat. Bár magát a kivégzést nem látjuk, a kihallgatások első perceiben elhangzik, hogy Laurát - a film címadóját  - arcon lőtték egy sörétes puskával...

Igen, ez brutális. A gyilkosságot nem látjuk, a negyvenes évek Amerikájában ilyet - a maga teljes, horrorisztikus valójában - nem is lehetett volna mutatni. Még inkább durva ez a tett annak a fényében, hogy a Laurát ábrázoló festményen - mely a hölgy nappalijában látható -  és a gyanúsítottak visszaemlékezéseit illusztráló flashback-ek során látszik, hogy Laurának nagyon szép arca volt. Csak egy minden érzéstől mentes vadállat lőhet szét egy ilyen szép arcot? Vagy tévedünk?

Az említett "festmény" valójában egy fotó, melyet olajfestékkel kicsit kidekorálva próbáltak "olajfestmény szerű" állapotba hozni. Először valódi festményt próbáltak használni, de a rendező azt szerette volna, ha a festmény tökéletesen hasonlít Laurára.

A detektív látja Laura képét a falon, a gyanúsítottak elbeszélése alapján megismeri történetét és személyiségét. És a nyomozó szép lassan beleszeret a nőbe, akinek a képét a falon látja, akinek a gyilkosságában éppen nyomoz. Tulajdonképpen ez a dolog volt, ami számomra előzetesen annyira izgalmassá tette a filmet - amikor kicsit előrelapoztam a listán, meglesni, hogy milyen filmek várnak rám - , hogy régóta fentem már rá a fogamat.

A nyomozó szinte odaköltözik a gyilkosság helyszínére, Laura lakásába. Teljes figyelmét az ügynek szenteli. Sőt, meg is akarja vásárolni a Laurát ábrázoló festményt.

Ő tehát Laura, akit flashback-ek során mi is megismerhetünk.

Annak ellenére, hogy az egyik mellékszereplőt Oscar-ra jelölték, ez esetben egyik színésznél sem éreztem olyan erős kvalitásokat, mint mondjuk a Martinique esetén. Sport-hasonlattal élve, itt nem voltak klasszisok, de a jó csapatjáték meghozta eredményét.

Nem állom meg, hogy ne hívjam fel a figyelmet Hitchock A Manderley-ház asszonya című filmjével való párhuzamokra.

A Hitchcock film eredeti címe Rebecca, ennek Laura. Mindkét esetben csupán egy női név, és ezek a nevek mindkét esetben gyilkosság áldozatait takarják. Ha már itt tartunk, miért nem voltak ezek jók magyar címnek? Miért kell a Rebeccát átnevezni A Manderley-ház Asszonyának (pedig ez a cím még tetszik is egyébként), a Laurát pedig Valakit Megöltek-re (ez viszont nagyon nem tetszik)...

Mindkét esetben van egy cseléd, akit láthatóan az átlagosnál is szorosabb érzelmi kapcsolat fűzi úrnőjéhez. 

És mindkét esetben van egy akkora csavar a filmben, hogy a fal adja a másikat... 

És, hogy a helyzet ennél is bonyolultabb legyen, ennek a csavarnak az értelmezése most nem teljesen egyértelmű. Nekem persze megvan a saját véleményem, de mivel szeretném aránylag spoiler-mentesen tartani a posztjaimat, erre részletesen nem térnék ki, de commentben nyugodtan bárki spoilerezzen, az kívül esik a "védett zónán". 

A négy szóba jövő gyanúsítottból ketten férfiak, ők mindketten szerelmesek Laurába. Rajtuk kívül a fiatalabbik férfi másik szeretője jön szóba, akinél féltékenység lehet az indíték, és ott van negyediknek az említett cseléd, aki leginkább furcsa rajongásával kelti fel a gyanút.

mv5bmzewmzm1y2etode5nc00zmjhlwjkytgtmjhlytdlyjk2ywyzl2ltywdll2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvymzk3ntuwoq_v1.jpgA mellékszereplők közül legerősebb az Oscar díjra is jelölt Clifton Webb. Aki 54 évesen 14 év kihagyás után szerepelt újra filmben. Egy elegáns, pökhendi sztár-újságírót alakít (Waldo Lydecker), aki még a nyomozót is kádban ülve fogadja, ahol éppen egy újságcikket gépel.

019-laura-theredlist.jpgHa a csavartól eltekintünk - persze nem tehetjük, hiszen a film lényegi eleme - akkor ez alapvetően egy nagyon hagyományos felépítésű krimi. Gyilkosság. A nyomozó nyomoz. Egyre több mindenre fény derül, majd egy előre kihirdetett időpontban tartott összejövetelen a detektív megnevezi a gyanúsítottat. (Most mintha egy Agatha Christie regényt ismertetnék). 

A film alapjául szolgáló Vera Caspary által írt eredeti regény egyébként nagyon izgalmas szerkezetű volt. Az öt legfontosabb szereplő egymás után meséli el ugyanazt a történetet a saját szemszögéből. Mindig egy kicsit többet tudunk meg az eseményekről. A film nem kifejezetten ezt a szerkezetet követi, bár a visszatekintések mindig valakinek az elmeséléseit ábrázolják.

A posztjaimat igyekszem spoiler mentesen tartani, de a kommentek kívül esik ezen a védett zónán, ezért aki most tervezi megnézni a filmet, az várjon a kommentek elolvasásával. 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr3613649738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2018.02.10. 10:41:07

A komornyik volt a gyilkos!!!

:D

Engem sajnos nem tudott magával ragadni a film, az első nagy fordulat se sokkolt túlságosan.

Ami viszont érdekelne, hogy te, mint aki időrendben haladva néz filmeket, mennyire érezted ezt a filmet a kor többi filmjéhez képest modernnek, előremutatónak, divatosnak? Kicsit olyan szerepet ölthetsz magadra, mint az 1944-es mozinéző, csak el kell képzelned, hogy körülötted zajlik a világháború, áruhiány van. Múlt héten megnéztél egy színes musicalt a helyi moziban, most pedig egy noirra váltottál jegyet... :)

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2018.02.10. 12:31:53

nem igazán jött át nekem, hogy a film beváltotta-e nálad a hozzáfűzött magas reményeket? Mert ez egy nagyon jó film (sztm), de egyben nagyon szokatlan noir, több szempontból is kilóg a műfajból, és emiatt szokott esetleg csalódásokat okozni azoknál, akik egy kvintesszenciálisabb noirt várnak előzetesen.

@Liberális Artúr: Amerikában nem volt áruhiány és jegyrendszer a 2. vh alatt, az amerikaik semmit nem éreztek az európai szenvedésből és nyomorból. A nők megtermeltek mindent a háborúban lévő férfiak helyett, és ez a fajta társadalmi változás volt a műfaj egyik hajtóereje. Szóval (azóta is) aktuális társadalmi dolgokra reflektált a műfaj, így bátran kijelenthető, hogy noir a 40-es évek közepén roppant modern volt, ami a filmek szinte minden összetevőjében megjelenik.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2018.02.10. 14:15:06

@Time Goes By: Nem éltem akkor, de az internet szerint volt, ha nyilván nem is akkora, mint errefelé:

en.wikipedia.org/wiki/Rationing_in_the_United_States#World_War_II

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.02.10. 18:41:04

@Liberális Artúr: Botrányosnak egyáltalán nem tűnt. Most hirtelen nem is értem, melyik momentumra célzol ezzel a botrányossal. Különösebben modernnek sem érzem, és amit a legkevésbé sem értek, -de majd gondolom választ kapok rá - , hogy ezt a filmet miért sorolják a noirok közé. Szinte semmi nyomát nem látom a noirra jellemző kép világnak, a tartalmi elemek is szinte elenyészőek. Bár megvan a magányos detektív figurája, nem találom a végzet asszonyát (Laurát itt nem érzem annak), a detektív figurája valamennyire noir-os, de nekem nem eléggé... szóval ez ügyben még magyarázatra várok.

@Time Goes By: A szokatlan noir-ságra utalok feljebb. Nem is noir-ra számítottam, így ez ügyben nem okozott csalódást.
Beváltotta-e a reményeket? Egyrészt nem. Mivel másra számítottam. A csavar előtti részben gondolkodtam és azt hittem, hogy ez fog elmélyülni, és a Rebecca irányában, valami hasonló hangulat felé fog menni. A filmközepi csavar természetesen derékbe vágta ezeket a reményeket, bár nagyon sokáig azt hittem, hogy ez csak egy álom lesz, hiszen az a megoldás, kortárs filmekben mindig álomjelenetek bevezetése szokott lenni. De az álom lezárásra szokott kerülni, ami itt nem történt meg. Olvastam olyan elemzést a FILMVILÁGBAN mely megerősítette ezt a véleményemet. Én egyébként úgy gondolom, hogy nem álom volt, de kicsit zavaróra sikerült az átvezetés az adott zenével.
Másrészt szerintem remek film, tehát ilyen értelemben beváltotta a reményeket, de nem olyan különleges, mint amire számítottam.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2018.02.10. 19:57:33

@moodPedro: ebben a filmben pont az a csavar, hogy a végén nincs csavar. Mármint álomügyben. Merthogy ekkoriban valóban az volt az általános (már abban a pár noirban, amiben az álom a csavar(ok) egyik eszköze volt), hogy a végén derült ki, hogy a főszereplő az egészet csak álmodta. Nő az ablak mögött 1944, Strange affair of Uncle Harry 1945.
A modernség is benne van, csak egy mai néző nem valószínű, hogy ezt észreveszi. Mondjuk számomra is erőltetettnek tűnik egy kicsit, de van egy olyan magyarázat, ami szerint Lydecker karaktere homoszexuális ( -sőt akár a másik két férfi főszereplő is), aki maszkulinitásának elvesztésével a nagyon független nőt vádolja és ezért öli meg. Lydecker a maga kifinomult módján valóban sokkal inkább tűnik egy olyan melegnek, aki pszichés alapon lesz Laura megszállottja, oly módon, hogy "ha ez a gyönyörű nő nem tesz heterová, akkor senki". Mai tudattal nézve ez nyilván ostobaság, na de 1944-t írunk. Ráadásul van egy olyan momentum a filmben, ami az öreg melegségét erősíti, és nagyon szokatlan, mondhatnám azt is, hogy példa nélküli volt a maga korában. Amikor a nyomozó Lydeckert az otthonában hallgatja ki, aki éppen fürdik, majd az öreg a nyomozó előtt törülközik meg, megmutatván magát meztelenül a detektívnek kissé magamutogató módon (kamerán kívül ugyan, de a néző által tisztán érzékelhetően), mire a nyomozó arcán egy olyan lenéző mosoly fut át, amilyen általában (1944-ben egészen biztos) egy hetero férfién futna át, amikor rájön, hogy a másik pasi meleg és aki direkt elárulja neki mindezt ezzel a mozdulattal. MIndeközben Laura, aki - látszólag - minden férfi vágyálma, megmarad még megjelenése után is egyfajta álomszerű lénynek - ezért lehetne azt is gondolni, hogy a gyilkosság utáni rész csak a detektív álmában létezik. De ez sokkal inkább szolgálja Lydecker (és akár a detektív )melegségét. és ezáltal Lydecker valódi femme fataleja saját maga, nem is Laura.
Mondjuk szerintem is erőltetettnek tűnik ez, de ennek az az oka, hogy a rendező nem vitte, nem vihette végig ezt a vonalat. Ha csak még egy olyan jelenet lenne benne, amiben valamilyen formában kifejezi vonzalmát, vagy a melegségét még egyszer bevillantaná a nyomozó előtt, akkor nem lenne kétséges a dolog, így azonban meg megy a találgatás, hogy miért tűnik olyan álomszerűnek Laura. :) De hát a jó filmek jellemzője, hogy akár többféleképpen is lehet értelmezni. Szóval különlegesnek sztm pont nagyon különleges, csak nem feltétlenül noiros értelemben.
A képi világa valóban nem annyira nagy cucc műfajon belül, aminek leginkább az az oka, hogy nem a megszokott nagyvárosi lepusztult és árnyékos sikátorokban és lokálokban játszódik, hanem a csili-vili felső tízezer lakókörnyezetében, ott meg nehezebb jófajta nagyon kontrasztos árnyékokat és ködöt kreálni. Ez az, ami nekem is nagyon hiányzott ebbőla filmb