1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

85. Priest Bíró (Judge Priest) - 1934

2017. február 23. 04:16 - moodPedro

judge-priest-images-12eb3483-cd2f-4c62-afab-5c442ae31ce.jpgUSA (Fox), 81 perc, ff. angol

Rendező: John Ford

Producer: Sol M. Wurtzel

Van ebben a filmben szinte minden, akár a búcsúban. - mintha kifejezetten az lett volna a cél, hogy a lehető legtöbb műfajt beleerőltessék. Ebből egy furcsa, kicsit kusza, de egyébként szerethető alkotás keletkezett.

Kentucky állam egyik kisvárosában vagyunk, ahol a fehérek és a felszabadult feketék többnyire jól megférnek egymás mellett... és mindenkinek nagyon durva déli akcentusa van.

Lássuk csak a műfajokat... először úgy tűnt, mintha vígjáték akarna lenni. A Priest Bírót alakító főszereplőt (Will Rogers) látványosan egészíti ki a suttyó feketét alakító Stepin Fetchit. Ez a felállás - művelt fehér és lusta, idióta fekete párosa - már akkor sem volt egészen politikailag korrekt. Mindenesetre a filmnek ez a legfőbb humorforrása, és jó néhány vidám pillanatot okoztak nekem. Fetchit egyébként az első fekete színész volt, aki színészként milliomos lett. 

judge-priest-2.jpg

A nagydarab fekete házvezetőnő, Dilsey néni (Hattie McDaniel) néha elkezd énekelni, amolyan fekete módra. Szinte musicallé változik a film ezeknél a jeleneteknél. 

Aztán kapunk egy romantikus szálat is, szerelmes fiatalokkal. Persze Priest bíró úrnak komoly szerepe van abban, hogy a fiatalok románca elé tornyosuló akadályok végül leomlanak.

judgepriest7big.jpg

Majd a semmiből egyszer csak jött egy drámai monológ, melyre nem számítottam, és talán váratlansága is szerepet játszott abban, hogy mennyire meghatóra sikerült. Holott nem történik más, csak a bíró úr este leül, és elkezdi 19 éve halott feleségének elmesélni, hogy mi történt aznap. Fájdalmas, és szép is egyben. És azért különösen figyelemreméltó, mert ezt a hatást minden harsányságot nélkülözve, teljesen természetesen, szinte eszköztelenül éri el Rogers. judgepriest5.jpg

És, hogy még egy műfajt ide írhassak, a film zárására egy igazi bírósági tárgyalásos zsánerfilmet kapunk, melyből rengeteget láthatunk még majd az amerikai filmtörténelem során, lásd pl. a "12 Dühös Embert"

7f21ccfe08.jpg

Will Rogers a film bemutatása utáni évben repülőgép-balesetben elhunyt. 

Talán a műfaji keveredés az oka, talán más, de ez a film szerintem méltatlanul kevéssé ismert. Alig lehetett jó minőségű kópiát találni róla. Fotók is alig lelhetőek fel. Mindenesetre örülök, hogy bekerült az 1001 film közé. Különleges kis gyöngyszem, kár lett volna kihagyni.

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

 

Szólj hozzá!
Címkék: film ff USA John Ford

84. A Fekete Macska (The Black Cat) - 1934

2017. február 20. 04:19 - moodPedro

posterblackcat.jpgUSA (Universal), 66 perc, ff. angol

Rendező: Edgar G. Ulmer

Producer: Carl Laemmle Jr.

Eresszük össze Drakula grófot és Frankenstein szörnyszülöttjét, aztán meglátjuk, mi lesz belőle... talán ez járhatott a Universal Studios vezetőinek a fejében, amikor kitalálták, hogy Lugosi Béla és Boris Karloff főszereplésével készítenek egy horror filmet.mv5bowm1oddimdmtmtq2os00ytdiltg2mditndk0ymzimzfkmzixxkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1_sy1000_cr0_0_774_1000_al.jpg

Annak, aki Karloff-ot csak a Frankensteinből ismeri, annak érdekes lehet látni, hogy milyen arc rejtőzött a maszk mögött. Szimpatikus, de mégis van benne valami félelmetes. Érdekes kettősség.

Lugosi angol kiejtése kifejezetten csapnivaló, egyúttal szórakoztató annak, akinek a füle hozzászokott a hollywoodi filmekben hallható amerikai kiejtéshez. Viszont kellemes hallani, hogy ellentétben a többi főszereplővel, ő szép magyarsággal ejti ki Visegrád és a többi magyar helység nevét. Bizony! A történet valahol Visegrád környékén játszódik!

Ez volt az első film a Lugosi - Karloff páros főszereplésével. Mivel 1934-ben ez a film hozta a legtöbb pénzt a Universal számára, mint ahogy az lenni szokott, meglovagolták a sikert, és a továbbiakban még hét másik filmet csináltak ezzel a párossal.

A plakáton és a filmen olvasható feliratok szerint Edgar Allan Poe azonos című novellája adta a film alapötletét. Ebből azonban egy szó sem igaz. Van ugyan a filmben egy beleerőltetett fekete macska motívum, de annyira esetlenül került bele, hogy jobb lett volna inkább kihagyni. A rendező egy interjúban később be is vallotta , hogy valóban csak közönség-csalogatónak használták a népszerű amerikai művész nevét. Az alábbi fotókon persze izgalmasan mutat a cicus, de igazából tényleg semmi szerepe nincs abban, hogy végül is ez tényleg egy jó film lett.

Viszonylag ritkán nézek horror filmet, de ha nézek, akkor előnyben részesítem azokat, melyek nem a fröcsögő vér illetve a feltrancsírozott testrészek túltolásával igyekszenek hatást kelteni. Meggyőződésem, hogy legjobban attól lehet félni, amit nem látunk. Ez a film is úgy tud feszültséget teremteni, hogy szinte semmi durvát nem látunk. 

Dr Vitus Werdegast pszichiáter (Lugosi) vonaton érkezik Halmar Pöltzig építészhez (Karloff). Magával hoz egy fiatal házaspárt, melynek hölgy tagja balesetet szenvedett útközben. (Tipikus horror-filmes felütés: a fiatal házaspár egy furcsa idegen elhagyatott szállásán köt ki valamilyen balszerencse folytán.) c0b25c5e816a733c91c1bd3bfa7b04a2a9f0955_r.jpg

Már a film elején kiderül, hogy a pszichiáternek és az építésznek valami régi lezáratlan ügye van, és most pontot fognak tenni ennek az ügynek a végére. A film ügyesen szövi a szálakat, sokáig bizonytalanok vagyunk, hogy vajon melyikük "jó", melyikük "gonosz", majd ahogy megyünk bele a történetbe, egyre furcsábbá, egyre nyomasztóbbá és egyúttal egyre izgalmasabbá válik minden. A fiatal pár későn eszmél, amikor menekülnének, már késő, nem engedik őket... 

Nem mehetünk el szó nélkül az izgalmas díszletek mellett. Pölzig építész lakása kifejezetten szemet gyönyörködtetően Art Deco, benne középponti elemként a csavart vonalvezetésű lépcsővel. A sátánista szeánsz pedig mintha egy valódi német expresszionista film díszletei között forgott volna. 

A furcsa hely egyéb sötét titkokat is rejt, melyek meghökkentik a nézőt, nem beszélve a kifejezetten durva befejezésről, ami nagy valószínűséggel nem ment volna át a Hays bizottságon két hónappal később. A pre-code időszak utolsó napjaiban került mozikba ez a film, nem sokkal a túlszabályozott, húsz év hosszú Hays-korszak kezdete előtt. 

Zárásul jöjjenek a lobby card-ok, és néhány poszter-variáns, majd legalul a film ingyen nézhető  linkje.


Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!


The Black Cat 1934 by Alice-Bauer

Szólj hozzá!