1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

145. York Őrmester (Sergeant York) - 1941

2017. november 27. 19:04 - moodPedro

mv5bmdvknti3mjctzdm2zs00y2qzltlkotctymvmmmu1mtzinti3xkeyxkfqcgdeqxvynzayntq1mzk_v1_sy1000_cr0_0_645_1000_al.jpgUSA (Warner), 134 perc, ff., angol

Rendező: Howard Hawks

Producer: Howard Hawks, Jesse L. Lasky, Hal B. Wallis

Az 1001-es listán haladva néha előfordul, hogy olyan filmbe akadok, ami szinte egyáltalán nem tetszik. Ilyenkor is utánaolvasgatok azért a készítés körülményeinek, megnézem, hogy mi volt a jelentősége a maga idejében, néha találok olyan anekdotákat, melyek érdekesebbek, mint maga a film. Ez a poszt is valami ilyesmi lesz.

Egy valóban létező I. világháborús katonáról szól a történet, ami véleményem szerint borzasztóan didaktikusan, és amerikai patriotizmustól csöpögve kerül elmesélésre. Ha rátekintünk a plakátra, már abból sejteni lehet, hogy valami nagyon hazafias dologról lesz szó...

Amitől különleges ez a katona, - aki a francia becsületrendet, és egyéb díjakat is kapott, - az az, hogy ő valójában egy humanista, aki elítéli az ölést. 

Alvin York-nak hívják ezt a fura embert, akit a filmben Gary Cooper alakít. Más nem is alakíthatta volna, hiszen a valódi York őrmesternek három feltétele volt ahhoz, hogy egyáltalán hozzájáruljon életének megfilmesítéséhez.

Az első feltétel az volt, hogy őt Gary Coopernek kell játszania. Ez nem volt vitakérdés. Vagy ő vagy senki más. A baj az volt, hogy eleinte Coopert egyáltalán nem érdekelte egy ilyen ideális, túlságosan pozitív - és unalmasnak is tűnő - szerep. Aztán a stúdió annyit erősködött, hogy összehozták Yorkot Cooperrel egy találkozóra, ami meggyőzte a színészt. Elvállalta a szerepet. 

A második feltétel az volt, hogy a szerelmét alakító színésznő nem lehet dohányos. (!) Nem vicc! --- Tehát nem szabta meg a haja színét, a vallási meggyőződését, testalkatát vagy a korát, de az nagyon fontos volt, hogy ne dohányozzon a hölgy. Ez már nem volt akkora kihívás persze, mint Cooper leszerződtetése. Az ekkor még csak 16 éves Joan Leslie-re esett a választás.

A harmadik feltétel az volt, hogy a film bevételeiből alapítani kell egy egyházi iskolát. Mivel elég jól ment a film, gondolom ennek sem volt akadálya.

Ez az Alvin York egy vidéki, bunkó, semmirekellő volt, egy olyan isten háta mögötti helyen Tenessee-ben, ahol angolul sem tudtak rendesen. Ha nem lett volna feliratozva a film, akkor alig értettem volna valamit, mert olyan kitekert módon beszélték az angolt (nem csak kiejtésileg, hanem nyelvtanilag is), hogy néha szinte érthetetlen volt. A seregben rá is kérdeznek erre York-nál:

- Nálatok mindenki így beszéli az angolt, mint te?

- Ahol én élek, ott nincsenek angolok, csak amerikaiak.

Haha.

Szóval van egy vidéki parasztfiú, és a film első fele nagyjából arról szól, hogy szerelmes lesz, családot akar alapítani, ehhez megpróbál földet szerezni, de nem igazán jön össze neki, pedig szinte belegebed a munkába. A nagy csalódás a kereszténység felé tereli, és hívő ember lesz belőle. A film közepén az USA hadba lép, és bár ő hívő keresztényként nem akar embert ölni, mégis besorozzák. Kiderül róla, hogy jobban kezeli a puskát, mint Robin Hood az íjat. Gyakorlatozáskor ahányszor csak lő, eltalálja a céltábla közepét. Rögtön elő is akarják léptetni, ő azonban a bibliára hivatkozva le szeretne mondani eme megtiszteltetésről. Végül felettesei meggyőzik, hogy ha az ellenséget öldösi, azzal jó emberek életét menti meg, ergo "bibliailag" tökéletesen elfogadható amit tesz. Elnézést kérek, ha helyenként túl cinikus vagyok.

Erről, és a francia fronton való tevékenységéről szól a film második fele. A csatajelenetek között van egy-kettő, ami egész jól van megcsinálva, de amikor a magára maradt York őrmester egymaga megadásra késztet egy komplett német századot, ott már nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek...annex_cooper_gary_sergeant_york_nrfpt_01.jpgAz amerikaiak persze odavannak az ilyesmiért. Cooper kapott is a szerepért egy szép Oscart, és mellette még a film vágója is elnyerte ezt a magas presztízsű elismerést. 

Az alábbi képeken látható Cooper, kezében a szobrocskával. Közvetlenül mellette a Manderley-ház Asszonyából a gyönyörű Joan Fontaine, aki a Suspicion című film női főszereplőjeként kapta a díjat. (Vele látható egyébként a kis képeken is Cooper). Még jobbra Mary Astor, aki az eggyel előző Máltai Sólyomban volt látható, ő pedig a The Great Lie női mellékszereplőjeként nyert, végül jobbra Donald Crisp a How Green was my Valley című film mellékszereplőjeként. Ez utóbbi filmmel hamarosan találkozni fogunk a listán.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr5013396359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.28. 00:29:43

"de amikor a magára maradt York őrmester egymaga megadásra késztet egy komplett német századot, ott már nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek..."
Actually, ez így történt. Az élet néha olyan mint egy hollywoodi háborús propaganda film. :) Ez már ugyanis az első propaganda filmek egyike volt, amiből majd lesz jó sok a '40-es évek első felében. Bár az usa még nem volt háborús fél 1941-ben, de mindenki tudta, hogy ez csak idő kérdése, és már elkezdték a patrióta filmek gyártását. Az amerikai háborúk nagy részét meg általában nem az Fifth Avenue lakosai vívták meg, hanem Tennessee meg Alabama mélyéről való feláldozhatóak, akik nagy valószínűséggel rosszul vagy legalábis nagyon furán beszélték/beszélik az angolt. És igen, ezek az emberek tartják magukat leginkább amerikainak, nem véletlen York őrmester ilyen megjegyzése, hogy náluk csak amerikaiak élnek. Ennek a filmnek a megértéséhez ismerni kell az amerikaiakat, főleg azokat, akik York őrmesterhez hasonlóan valami isten háta mögötti helyekről valóak. Őszintén? Én ezzel a típussal jobban kijöttem, mint a new yorkival vagy a san franciscoival.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.28. 00:50:40

@Time Goes By: hm.. ezek szerint éltél az USÁ-ban?
Szimpatizálok veled az eddigi írásaid alapján, ezért kérlek, ne haragudj, de neked sem tudom elhinni, hogy egy ember megadásra kényszerít egy századot. Azt elhiszem, hogy a pofa naplójában ez volt, de a pasas valószínűleg amúgy sem volt teljesen százas... :) - de persze fenntartom, hogy tévedhetek... és csak a rosszindulat beszél belőlem...

Azt viszont tényleg el tudom képzelni, hogy a vidéki edzett farmerek katonának is ellenállóbbak és keményebbek voltak nagyvárosi társaiknál... és persze ma is közülük kerülnek ki nagyobb számmal a republikánus hazafiak, míg a nagyvárosiak inkább demokrata liberálisok. És itt be is fejezem a politizálást, egyrészt, mert nem érdekel, másrészt meg nem is erre a blogra tartozik.

De összességében sehogy nem tetszett a film sajnos... még, ha tényleg igaz lenne minden szava, akkor sem. Volt már pár első világháborús film a listán, azok mindegyike jobban tetszett ennél... (Nyugaton a Helyzet... , Lángba Borult Világ, Nagy Ábránd)

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.28. 01:21:57

@moodPedro: Azt nem mondtam egy szóval sem, hogy százas volt a pasas..., de a filmben látott akció igaz:
en.wikipedia.org/wiki/Alvin_York
De nem a filmet akartam védeni, mert valóban nem annyira jó, mint amennyire istenítik, csak abban nem értünk egyet, hogy miért is nem jó. :) túl amerikai, túl öreg, túl propaganda (hozzátéve, hogy nagyrészt igaz. :) És számomra az első fele nagyon hosszúnak tűnt. Mintha egy örökkévalóság telne el addig, míg végre kijut a frontra. Amelynek drámaisága meg sem közelíti

"Azt viszont tényleg el tudom képzelni, hogy a vidéki edzett farmerek katonának is ellenállóbbak és keményebbek voltak nagyvárosi társaiknál.."
Nem csak ezért, hanem konkrétan a feláldozhatóság miatt is. Gondolom láttad a Platoont? Az a film konkrétan is érinti ezt a témát. A főiskolát a háború kedvéért otthagyó főszereplő Vietnámban döbben erre rá, amikor minden bajtársa valami Yorkhoz hasonló angolul alig tudó isten háta mögötti helyről való.

(Amúgy nem akartam politizálni, csak hirtelen eszembe jutott egy-két régi ismerős, és nem Amerikában, de mégis nagyon amerikai környezetben éltem jó néhány évet. )

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.28. 01:22:55

Amelynek drámaisága meg sem közelíti... az általad felsorolt első vh-s filmekét.

Bolshevik 2017.11.29. 17:48:00

@moodPedro: "és persze ma is közülük kerülnek ki nagyobb számmal a republikánus hazafiak, míg a nagyvárosiak inkább demokrata liberálisok"

1. konkrétan York is demokrata volt
2. draftolásnál kurva mindegy, nem az alapján viszik, hogy libsi-e vagy konzi

wasserkopf 2017.11.30. 22:27:14

@Bolshevik: én úgy emlékszem, hogy a mai amcsi politikai alapállás az első vh. UTÁN keletkezett, addig pont fordítva volt. A Demokrata Párt volt a konzervatív, és a Republikánus Párt pedig a "demokrata"... Tehát, ha York az első vh. előtt Demokrata Párt-szavazó volt, az bizony a mai értelmében erősen republikánust jelent.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.30. 22:52:00

@Bolshevik: @wasserkopf: Érdekes dolgok ezek, hogy ti miket nem tudtok...
Akkor felteszem ezt a kérdést: A Dumbo-nál olvastam, hogy a Disneylandben Truman elnök nem volt hajlandó felülni a Dumbo ride-ra, mert az elefánt a Republikánusok jelképe. Vajon honnan jön ez az elefánt jelkép (és a demokraták szamara)? Valaki tudja?

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.12.01. 17:54:57

@wasserkopf: Így van.
@moodPedro: Az Elfújta a szélben is az erősen konzervatív Dél volt a demokrata, az északi jenkik meg a republikánusok. (bár most nem emlékszem arra, hogy ez a filmben is megjelent-e vagy csak a könyvben.)

Andrew Jackson demokrata elnökjelöltet valaki jackass-nek (szamár) nevezte az 1828-as kampányban, aki úgy döntött, hogy úgy fogja ki a szelet ebből a kritikából, hogy megteszi ezt a makacs állatot a jelképének. Vagy ötven évvel később egy karikatúrákat rajzoló újságíró készítette el először ennek a logóját a nemzeti színű szamarat, amivel szemben meg az elefántot rajzolta meg republikánusnak, és onnantól kezdve mindenki elfogadta, hogy az elefánt a republikánus párt jelképe. :)
Manapság a demokraták szerint a szamár okos és bátor, a republikánusok szerint az elefánt erős és tisztelet parancsolóan méltóságteljes.

blog.logodesignguru.com/democratic-republican-logo-designs/

A republikánus elefánt nem ennyire jó sztori