1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

141. Aranypolgár (Citizen Kane) - 1941

2017. november 16. 21:01 - moodPedro

mv5bzjg4mzflytgtzdhmms00nwfhlwexzdutzwu1y2fhnjbmm2qyxkeyxkfqcgdeqxvyntayodkwoq_v1_sy999_cr0_0_656_999_al.jpgUSA (RKO), 119 perc, ff., angol

Rendező: Orson Welles

Producer: Orson Welles, Richard Baer, George Schaefer

Ki is volt Orson Welles? ... Egy igen kövér színész, aki először tévé-reklámokkal próbált pénzt keresni, majd kapott néhány izgalmasabb szerepet, amiből finanszírozni tudott néhány kisebb, saját rendezésű független filmet. A siker hatására erőt vett magán és lefogyott... Közben a nagy stúdiók is felfigyeltek rá, és engedték kísérletezni, de eleinte nem voltak elégedettek azzal, amit láttak, és kisebb-nagyobb viták során elvették tőle a projekteket. Végül a sok tapasztalatot összegezve elkészítette élete fő művét, melyet sokan az egyetemes filmművészet legnagyobb alkotásának tartanak. Ez a remekmű pedig a most soron következő film: az Aranypolgár, avagy a Citizen Kane...

Az előbb felsorolt életrajz egyébként egy szatirikus angol tévéműsorban (Spitting Image)  hangzott el Orson Welles-ről, és - bár minden igaz benne - de időrendben visszafelé!!! És ez egészen döbbenetes...! Valaki 24 évesen elkészíti élete fő művét, és onnét csak lefelé megy a lejtőn... ez vajon hogy volt lehetséges? Ráadásul szerzői filmről beszélünk, azaz nem arról van szó, hogy a korszak szellemében a stúdió vesz (vagy irat) egy forgatókönyvet, amit kiad a kezdő rendezőnek, hogy csináljon belőle filmet. Welles részt vett a forgatókönyv írásban, producer is volt, színészkedett és rendezett is... Mindezt az akkori Hollywood öt nagy stúdióinak egyikénél, az RKO-nál.

A képen fehérben, az a Brad Pitt-re hajazó úriember, na ő Orson Welles.007-citizen-kane-theredlist.jpgA film főszerepét egy létező személyről mintázták, akinek a neve azért nem túl fontos, mert szerintem senki nem ismeri már (W.R.Hearst), másrészt ekkora idő távlatából a konkrét személynek nincs is túl nagy jelentősége. Talán annyi érdekes róla, hogy gyakorlatilag ő találta ki a bulvár újságírást. Előtte illett tényszerűen, és komoly dolgokról írni. De ő rájött, hogy többet lehet eladni hangzatos címekkel, az mellékes is, hogy igazat írnak-e vagy sem. 

A film azzal kezdődik, hogy Charles Foster Kane, a multimilliomos médiacézár meghal. Az utolsó szó, amit kiejt a száján: "Rózsabimbó". Vajon ez mit jelenthet? Mit akart ezzel mondani? Ez foglalkoztat mindenkit. És egy újságíró ennek a talánynak a nyomába ered. A nyomozás során ugrálunk időben össze-vissza, és kirajzolódik egy kép a meglehetősen ellentmondásos és öntörvényű ember életéről.

Nem csak időben ugrálunk (önmagában ez is teljesen újszerűen hatott), hanem stílusokban is tobzódunk. Az első 10-12 perc például mintha egy mozis filmhíradó lenne az épp elhunyt médiacézárról. Aztán van egy blokk, ami mintha egy harmincas évekbeli Warner musical lenne. Énekel a tánckar, Welles is énekel velük...

Majd átváltunk interjús műsorba, amikor az említett újságíró próbálja feltárni a múltat, melyben reménye szerint megtalálja a magyarázatot a "Rózsabimbó"-ra. És ezek az interjús részek is megfelelő stílusban vannak megcsinálva, az újságíróból szinte semmi nem látszik, az interjúalanyok vannak a középpontban. Aztán, ha kicsit nem figyelünk oda, azt vesszük észre, hogy egy politikai krimiben találjuk magunkat, majd családi drámában, továbbra is ugrálva az időben. Ehhez persze nagyszerű maszkokra van szükség, és azt kell mondanom, hogy ezek az öregítések szinte semmivel sem rosszabbak, mint egy mai filmben.

Nagyon jók a díszletek is. Úgy általánosságban kifejezetten izgalmas a képi világ. Nem véletlen: az a Gregg Toland volt az operatőr, aki az Érik a Gyümölcs-ben is elkápráztatott. Sokban hozzájárulnak a látványhoz a kreatív díszletek. Íme néhány koncepció rajz, és néhány megvalósult festett díszlet.

Se szeri se száma a mindenféle kreatív megoldásnak. Van, hogy a szereplő tudatosan kinéz a nézőre, amikor valami fontosat akar mondani. Szerintem minden amatőr szereplőnek azzal kezdi a rendező az instrukciót, hogy a kamerába soha nem nézhet. De erre is igaz, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Amikor kinéz az illető, az tökéletesen van időzítve, kicsit meglep, és ezzel éri el a tökéletes hatást.

Érdekesek az expresszionista filmekre emlékeztető díszletek. Helyenként meg az egész hosszú tereket létrehozó megoldások. Gyakran előfordul, hogy a jelenet középpontjában álló szereplő sötétben van, csak a kontúrját látjuk, és a környezetében állók vannak megvilágítva. Majd a szereplő kilép a képből, és csak ekkor válik láthatóvá.

Hogy megtudjuk-e a Rózsabimbó rejtélyét, ahhoz végig kell nézni a filmet. A legnagyobb rejtély számomra, hogy ha ez a srác huszonévesen ilyen filmet tudott összerakni, akkor mi történt vele idős korára, hogy leginkább pezsgő és bor-reklámokban kapott szerepet...

Na azért mi még vissza fogunk térni rá!

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr6013253897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.11.16. 22:48:12

Szóval most már láttad a filmművészet csúcsát, innentől kezdve felesleges folytatni a listát ;)
Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy a különböző listákon jól látszik, ahogy kezdenek "felnőni" mellé más filmek, hiszen változik a kor, az ízlés.

Welles-szel kapcsolatban: Nagyon sokszínű volt, minden filmje elég más tudott lenni. De a legjobb, hogy ő volt a hangja a Transformers rajzfilmben Unikronnak is :D www.youtube.com/watch?v=hzNsOGt3bHk

A filmmel kapcsolatban: Minden kreativitása ellenére sem tudott engem valamiért megérinteni. Nem azt mondom hogy nem tetszett, de nem vált kedvenccé.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.16. 22:57:27

Itt összejött neki minden, mert olyan emberekkel dolgozott együtt, akik szinte a hátukon vitték a filmet, ő meg elhitte magáról, hogy nagy filmes ;-)
Gregg Toland, az operatőr és Herman Mankiewicz a forgatókönyvíró volt a film két legfontosabb összetevője, ehhez jött Orson Welles, aki Hearsthoz hasonlóan az ötletes tálaláshoz értett nagyon. Nem tudom már ki mondta, de valami okos embertől olvastam valahol, hogy Tarantinonál csak egy nagyobb blöff létezett Hollywoodban, és az Orson Welles volt. :) A legtöbb ezutáni filmjét azzal szúrta el, hogy túl sokat akart mindegyikből kihozni, mert ezután mindig ennek a méltó folytatását akarta megcsinálni - a következő nagy durranást -, és ezzel el általában el is szúrta őket. Mindig az lett a vége, hogy a stúdiónak be kellett avatkoznia, ami egyet jelentett azzal, hogy összevágtak valamit, ami pont arra volt elég, hogy látszik az, hogy látványos és jó film lehetett volna, ha Welles nem száll el magától meg az ötleteitől. De elszállt, és így de egyikből sem lett igazán valami nagy dolog és egy idő után már senki nem akart vele forgatni, mert nagyon megbízhatatlan volt. Így aztán jöttek a reklámok. Róla mindig az a mondat jut eszembe, amit anyám szokott mondani mindig a francia filmekről: "ezek a franciák mindig nagyot akarnak fingani, de állandóan csak beszarnak. " Na Orson Wellesnek az Aranypolgárnál még sikerült a nagy durranás, hozzátéve azt, hogy bár nagyon profi és jó filmnek tartom, ugyanakkor soha nem fogott meg sem érzelmileg, sem pszichésen, így aztán igazából soha nem soroltam a kedvenceim közé. (De azért ez már nem screwball, igaz? :) )
Az írásodból általában érezni lehet, hogy összességében tetszett-e egy film vagy sem, itt most őszintén szólva kevésbé éreztem ezt, azon kívül, hogy egyes részletei nyilván tetszettek. Szóval kíváncsi vagyok, mennyire jött be neked?

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.16. 22:58:32

@Liberális Artúr: " A filmmel kapcsolatban: Minden kreativitása ellenére sem tudott engem valamiért megérinteni. Nem azt mondom hogy nem tetszett, de nem vált kedvenccé."
Én is így vagyok vele, a többi filmjével meg még inkább.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.16. 23:49:51

@Time Goes By: "Az írásodból általában érezni lehet, hogy összességében tetszett-e egy film vagy sem, itt most őszintén szólva kevésbé éreztem ezt, azon kívül, hogy egyes részletei nyilván tetszettek. Szóval kíváncsi vagyok, mennyire jött be neked?"

Pedig szerintem tökéletesen fogalmaztad meg az érzéseimet a filmmel kapcsolatban. Részleteiben sok nagyon izgalmas dolgot találtam benne. Összességében viszont nem "tett a magáévá"... Tetszett, de nem varázsolt el... És lehet, hogy igazad van? nem, is miatta jó a film, hanem esetleg Toland miatt? hm??

A Tarantino-s blöffel kapcsolatban viszont mélyen ellent kell mondanom: A Kill Bill-el szerintem olyat alkotott, amit aranyba kell önteni. Szeretem a Ponyvaregényt és a Reservoir Dogs-ot is, de a Kill Bill minden, csak nem blöff szerintem. Kár, hogy azt a szintet azóta sem tudta felülmúlni...

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.17. 00:12:30

"hanem esetleg Toland miatt? "
Igen + Mankiewicz forgatókönyve, az nagyon ott van a fényképezéshez hasonlóan.
Volt annyi esze, hogy mindig kiváló operatőrökkel dolgozott együtt, már ameddig talált olyat, aki együtt dolgozott volna vele. Az Ambersonoknál Stanley Cortez, aki a Vadász éjszakájában csinált valamit elképesztően gyönyörű expresszionista fényképezést, Russell Mettyvel több filmet is csinált. Ő is Oscar-díjas operatőr volt, az egyik noirját meg egy német hátterű operatőr, aki a híres német expresszionista rendezőnek, Murnaunak is fényképezett számos filmjében, most nem jut eszembe a neve. Szóval jó érzékkel választotta ki munkatársait, és a színészekhez is volt szeme, nem engedte a túljátszást (már önmagán kívül esetenként :), és ennek megfelelő színészeket hozott, pl Joseph Cotten. Szóval volt szeme a dologhoz, csak annyira el volt szállva magától, hogy ez lényegében tönkretette saját pályafutását.

Tarantino Welleshez hasonlóan semmit nem talált ki, "csak" hozott egy újfajta stílust régi elemekből. A Kill Bill nekem pont nem tartozik a kedvenceim közé, mert ott már annyira csak a stílusra ment, hogy én üresnek éreztem, és emiatt érdektelenné vált számomra. Stílustanulmánynak OK, de attól önmagában még nem fog meg. Pont ez a bajom Wellesszel is. Jó, jó, stílus meg kreativitás, de ettől még nem fogom szeretni a filmjeit.

Intimitás Gourmet · http://intimitasgourmet.blog.hu/ 2017.11.17. 13:01:28

@moodPedro: Szeretem Tarantino-t, de tényleg egy blöff.

A Kutyaszorítóban egy érdekes műhely film, a Ponyvaregény már-már karikatúre-szerű, a Jackie Brown nekem talán jól kidolgozozz. A Kill Bill egy üres stíluspróba, A Halábiztos jó de nem nézném újra, a Becstelen Brigantik szórakoztató, de valahogy mégis üres olyan színpadi jellegű az egész, a Django egész jó de semmi eredeti nincs benne, az Aljas nyolcas meg egy Kuytaszorítóban adaptáció.

Szóval van stílusa, de semmi mögöttes dolog nincs benne. Szeretem a filmjeit, de nem egy eredeti és nagy rendező. Jól egyensúlyoz a blockbuster meg a független film között. Ennyi.

De szerintem mindeki várja már tőle azt a nagy dobást, de ahogy nézem a következő filmje sem az lesz.

mojoking77 2017.11.17. 21:09:19

Szegyellem magam, de utaltam ezt a filmet. Kb az elejetol a vegeig. Volt egy ket jo pillanata, de akar a Harmadik embert (bar ott nem volt tul sok szerepe), akar a Gonosz erinteset szazszor jobban szerettem. Errol nem Welles tehet, plusz az egesz vilag mashogy latja, de nem baj, ez van. A regi nagy klasszikusok kozul talan meg az Elet Csodaszepet tartom igazan tulertekeltnek ,de meg az is joban szorakoztatott, mint az Aranypolgar. Ez van na, lehet kopkodni :)

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.17. 22:02:00

@mojoking77: Az Élet Csodaszép-pel kapcsolatban: Rajta van a listán, és sorra fog kerülni. Én valamikor fiatalkoromban láttam (tizenéves lehettem) , és akkor elképesztő hatással volt rám. Kíváncsi leszek, hogy vajon felnőtt fejjel hogy látom... szerintem valamikor késő tavasszal érek majd oda...

mojoking77 2017.11.18. 11:03:01

@moodPedro: Sajnos en hamarabb latam a Menace II Socierty-t, amiben pont van egy resz ahol a srac nagyapja egyfolytaban az Elet Csodaszepet nezi, es nezeti is a tizeneves, teljesen elmebeteg gangsta uokajaval, meg haverjaval, akik probalnak tsztelettudonak tunni, hisz megis csak a nagypapa meg minden, de alig tudjak visszafogni magukat, hogy ne kuldjek el az oreget a fos filmjevel egyut oda ahova valo.. Eleg eros hatranybol indult nalam a film e miatt. Ha Capra, akkor mar ezerszer inkabb az Arzen es Levendula, vagy ha Capra es Stewart akkor meg a Mr Smith goes to Washington. De meg az Ez tortent egy ejszaka is szorakoztatobb volt :)

Ja, a Kill Bill-nek pedig az elso resze az, amivel szerintem is megkoronazta a Kutyaszoritoban/Ponyvaregeny altal felepitett birodalmat, a masodik mar csalodas volt az elsohoz kepest

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.18. 11:42:51

@mojoking77: Milyen furcsa, érdekes, hogy ki mennyire máshogy éli meg ezeket a dolgokat:
A Kill Bill 1-2-t ugye külön vetítették. Szerettem Tarantino-t (főleg a Ponyvaregény miatt), megnéztem a Kill Bill 1-et... és nem értettem, hogy mi akar ez lenni... A második részt meg sem néztem... Aztán néhány év múlva, amikor már DVD-n is lecsengett, akkor valamelyik újság mellékleteként adták a Kill Bill 2-t... gondoltam akkor beteszem... és ekkor ütött nekem nagyot. Nekem tehát a második rész volt ami igazán betalált, de persze az első rész nélkül nem működött volna.

Azóta mindig szigorúan csak egyben nézem meg az 1-2-t, és vigyázok rá, hogy ezt csak ritkán tegyem, mert félek, ha túl gyakran nézném, akkor egy idő után már nem lenne rám olyan hatással... Ja és kíváncsi vagyok, hogy lesz-e Kill Bill 3...
A Kill Bill azért olyan egyedi és különleges az én szememben, mert B filmes klisékből csinált A filmet. Fordítva ez megszokott, de ebben az irányban inkább unikum. Ha blöff, akkor inkább a "Halálbiztos", ahol szintén B-filmből építkezett, és csinált egy másik B filmet. A B filmekkel, vagy akár az exploitation filmekkel nincs semmi bajom egyébként, sőt!

MEDVE1978 2017.11.20. 13:23:41

Ha jól tudom W.S.Hearst nem volt annyira jelentéktelen, egy időben övé volt fél Las Vegas. A másik az, hogy a filmet követően ahol tudott keresztbe tett Orson Wellesnek.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.20. 13:27:28

@MEDVE1978: Nem is azt írtam, hogy jelentéktelen volt, hanem azt, hogy ennyi év távlatából már nincs túl nagy jelentősége a személyének, mivel szinte senki nem ismeri -már (!) . Akkoriban igazi hatalmasság volt nyilván.