1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

132 A Pénteki Barátnő (His Girl Friday) - 1940

2017. október 22. 21:00 - moodPedro

postermv5botu4oddjndytzjk0zi00zdbmltllodetmzq5nmyzzgeznjvlxkeyxkfqcgdeqxvynjc1ntyymjg_v1_sy1000_cr0_0_670_1000_al.jpgUSA (Columbia), 92 perc, ff. angol

Rendező: Howard Hawks

Producer: Howard Hawks

Cary Grant-nek ez már az ötödik filmje az 1001-es listán, és - fenntartva, hogy bennem lehet a hiba -, egy olyan alakítására sem emlékszem, ami előtt kifejezetten megemeltem volna a kalapomat. Nem mondanám, hogy ripacs, de valahogy az az érzésem, hogy a szerencsés külső adottságai miatt nem nagyon kellett megerőltetnie magát. A kisujjából is kirázza ezeket a sablonos szerepeket, és mintha ennél többre nem is igazán vágyna. 

Egy újabb screwball comedy-ről van szó, és mint ilyen esetben mindig, most is szükség van egy hölgyre, akivel főhősünk végigcsipkelődheti a filmet. Merthogy a screwball comedy-nek ez az egyik alapvetése: a szinte véget nem érő civakodás, szurkálódás, ami naná, hogy végül mégis csak a szerelem beteljesüléséhez vezet. Ezt a szükséges hozzávalót jelen esetben Rosalind Russell biztosítja, aki nem okoz csalódást: amit kell, azt stabilan hozza. 

postermv5bmjeynguwytytodg5mi00mzfllthjzwmtzmvjmmq5yjcxyzgzxkeyxkfqcgdeqxvymjuxode0mdy_v1.jpgJa, és a címet még gyorsan tisztázom, amíg el nem felejtem. A magyar címnek (Pénteki barátnő) ugyanis nem sok értelme van. Az angol eredetiből kell tehát kiindulnunk. Angolban a -man Friday- kifejezés valakinek a jobb-kezét, megbízható segítőjét jelenti, mely Robinson Péntekjéből eredeztethető. Robinson így hívta a magyarul Pénteknek nevezett bennszülöttet, akit a szigeten egy Pénteki napon talált: 'my man Friday'. Ennek a kifordítása lett a film címe 'His girl Friday' azaz egy vicces megnevezése annak a hölgynek, akire bármit rá lehet bízni, mert pontosan és lelkiismeretesen meg fogja neked csinálni. Érdekesség, hogy ez a kifejezés a film óta hasonlóan meghonosodott, mint a korábban már használatos "man Friday'. Ha kicsit túl akarnám magyarázni a dolgot, akkor magyar példaként a "leiterjakabot" hoznám fel, amit azokra a fordítókra szoktak alkalmazni, akik szolgai módon fordítanak le például filmcímeket úgy, hogy azok elvesztik értelmüket.

Ahogy az előző filmnél jeleztem, elérkeztünk ahhoz a korszakhoz, mely során egyre több olyan színészbe fogunk belebotlani, akit idősen, de még életében ismertünk (legalábbis mi, negyven felettiek), és ez a fiatalkori arca az ismeretlenebb. 

Szóval jelen film későbbi nagy öregje Ralph Bellamy - akinek utolsó szerepe a szimpatikus idős iparmágnás volt a "Micsoda Nő"-ben.

fhd990pmn_ralph_bellamy_001.jpg

Jelen filmben még egy kicsit fiatalabb kiadásban játssza a női főszereplő csupa szív, ám a hölgy számára feltehetően kissé unalmas vőlegényét. Cary Grant meg a volt férjet alakítja, aki azért még szívesen visszatérne volt feleségéhez, megvan tehát a szerelmi háromszög, mely remek táptalaja a könnyed komikus helyzeteknek.

Bár általában elég jól boldogulok az angollal, a screwball comedy-k pörgő dialógusai rendszerint túl erős tempót diktálnak nekem ahhoz, hogy élvezni tudjam a poénokat. Egy angol anyanyelvűnek feltételezhetően ez nem okoz problémát, de a párbeszédek jelen esetben annyira fel voltak pörgetve - hozzáteszem: szándékosan -, hogy az egyik szereplő még be sem fejezi a mondatát, a másik már belekezd. A való életben ez persze gyakori, de filmeknél, ahol általában a nézői élmény az elsődleges, általában figyelni szoktak arra, hogy ne nagyon beszéljenek egyszerre a színészek. Na itt ezt szándékosan felrúgták. Mivel sokan az egyik legjobb vígjátéknak tekintik ezt az alkotást, feltételezem, hogy ez a gyors tempó nem mindenkinek okoz akkora problémát mint nekem, de be kell vallanom, engem nagyon lefárasztott...

A konkrét történetbe azért nem megyek bele, mert nincs igazán jelentősége. Akinek bejön ez a sub-zsáner annak valószínűleg tetszik, akinek nem, az valószínűleg hozzám hasonlóan bosszankodik, hogy miért vannak a screwball comedy-k ennyire túlreprezentálva az 1001-es listán...

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr4013049296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.10.22. 21:22:29

Egyetértek, Cary Grant (általam ismert) életművéből kimaradtak a nagy, drámai alakítások, így egyszerűen azért vált a legnagyobbak egyikévé, mert sok elismert filmben szerepelt. Persze nem akarok igazságtalan lenni, biztos tök jó színész, cak nem nagyon láthattam azt az arcát.

Azért megható őt is idősen látni: youtu.be/R0Zijgn-c9w

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.10.22. 21:56:14

Kettesével haladsz már? :)
A screwball az volt a '30-as éveknek, mint a noir a '40-esnek, ezért van (volt eddig) sok belőle a listán. Az évtized(ek) divatos és meghatározó (al)műfaja(i) voltak. De lassan megszabadulsz a screwballoktól, tán még kettő van vissza, és az mindegyik jobb az eddigieknél. Bár ha általában véve nem kedveld a műfajt (mondjuk én sem), akkor tök mindegy. A noiroknál ugyanez lesz, vagy nagyon bejön cakkompakk, vagy nagyon nem. De a noiroknál sokkal nagyobb az esély az előbbire, mint a screwballnál. :)
Mindeneseter mindegyik a maga évtizedének a "modern" műfaja volt, amely modernség leginkább az addigi gender szabályok felrúgását jelentette, és abban is hasonlítottak, hogy általában B moviek voltak, vagy legalábbis nem túl nagy ktg vetésűek.
Cary Grant is ilyen. Vagy nagyon bejön az alapsármja és az, hogy mennyire szereti a kamera, vagy mindig azt fogod kérdezgetni magadban, hogy mitől is volt olyan jó színész ő? Merthogy egész életében hasonló jellegű filmekben játszott, max egy kicsit romantikusabbá vált.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.10.22. 23:45:04

@Time Goes By: Azt gyanítom, hogy a noir nyerő lesz. Legalábbis, amennyit tudok a műfajról, az alapján izgalmasnak tűnik. A Sin City, ami sejtésem szerint noir revival lehet, rettenetesen bejön.

A Bé-múvikkal semmi bajom egyébként. És lenézés sincs bennem a könnyebb műfajok iránt. A bajom, hogy bár szeretem a vicces filmeket, ezeken a screwball comedy-ken alig tudok elmosolyodni... A Renoir-féle @Liberális Artúr: Játékszabályon esetenként hahotáztam, pedig az nem is feltétlenül vígjáték. Ezek a screwballok viszont elvileg másról sem szóltak, csak nevettetni akartak...

Ránéztem az Októberi összesítőre, és nagyon kicsi számot láttam, muszáj belehúzni. Elvileg havi 8-10 filmet terveztem, hogy 10 év alatt meglegyen az 1001, de most nagyon el voltam maradva. Egyébként az előző filmet már 1-2 napja néztem, csak most volt időm írni róla. Aztán ma gyorsan megnéztem ezt is, és mivel túl sok értelmes dolog nem jutott róla az eszembe, így tudtam , gyorsan végezni fogok az írással. Normál esetben egy tartalmas filmmel az utánaolvasással és a szerkesztgetéssel együtt minimum 2-3 óra egy poszt megírása. Általában tovább tart, mint maga a film megnézése...

@Liberális Artúr: Köszi az Oscar-os videót! Aranyos. Érdekes kontraszt. Míg sorra kerülnek elő gyerekkorom öreg színészei ezekben a filmekben fiatalon, addig Cary Grant esetében pont az a meglepő, hogy most öregen is látom. Ha jól gondolom, öregen ő egyáltalán nem szerepelt filmekben. 62 évesen letette a lantot, pedig ő is a nyolcvanas évek közepéig élt...

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.10.22. 23:47:20

@Liberális Artúr: Az előző kommentemben utólag vettem észre, hogy egy fölösleges helyre is beékelődött a neved. A bekezdés közepén véletlenül vagy megszólítva... elég értelemzavaró így, de nem látom, hogyan lehet utólag szerkeszteni a kommentet. Törölni és újraküldeni meg talán túlreagálás volna... :)

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.10.23. 00:13:09

@moodPedro: Nagyon szorgalmas vagy, hogy ennyire tartod magad a tervhez. Én nem tudok ennyire szigorú lenni magammal. :) és amúgy is a hullámzó hozzáállás jellemző rám, néha bekattanok és akkor agyba-főbe ezt csinálom, amikor még az is zavar, ha bárkivel akár két szót is beszélnem kell, néha meg több hetes vagy akár hónapos szünet is jól esik, hogy újra eljöhessen a kiéhezettség időszaka.
Amúgy a két-három órás poszt/idő nálam is fennáll, sőt, inkább 3-4 óra, ha a képgyűjtés, videókészítést is beleveszem. Sima filmelemzésnél. De ha top 10, akkor az lehet ennél több is, az attól is függ, hogy mennyi filmről írtam előtte (minél többről, annál gyorsabb). De a legrosszabbak a bulváros posztok az idő szempontjából, az akár több teljes nap is lehet, a kérdés, hogy mennyit kell utána olvasni, ráadásul a megírása is nehezebb és hosszadalmasabb. Ezek a legfárasztóbbak, de ezek hozzák a nagyobb olvasottságot sajna.
Szal, elköteleződést igényel, na.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.10.23. 21:12:32

@Time Goes By: Ezt a "szorgalmat" persze nem úgy kell tekinteni, mint a szocialista öt éves terv kényszerű végrehajtását. Egyszerűen arról van szó, hogy látom, mennyi izgalmas film áll előttem, és szeretném, ha tíz éves távlatban láthatnám mindegyiket. Kb másfél éve vágtam bele a dologba, és egyelőre elmondhatom, hogy kicsit sem csökkent a lelkesedésem.

@Liberális Artúr: Közben ránéztem a listára, és úgy van, ahogy írtad, az elkövetkezendő években valóban csak hollywoodi filmek kerültek fel a listára. 1943-ban lesz legközelebb európai (angol) ... hát... remélem ebben a sok amcsi filmben azért lesz néhány remek. Épp akartam írni, hogy most néztem meg a Rebecca-t, és az hollywoodiként is nagyon ott volt... de hát az Hitchcock révén azért legalábbis kettős állampolgár... ha film esetén ez nem túl erős képzavar...

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.10.24. 10:57:52

@moodPedro: Ahogy írtam, beütött a második világháború, az európai és a távol-keleti filmipar gyakorlatilag behalt a következő öt évre (a gyarmatokon meg még nem nagyon van). Viszont épp a világháborúnak köszönhető a brit filmművészet egyik fontos korszaka.

Az egy külön hosszabb topik lehetne, hogy egy film milyen "nemzetiségűnek" számít. Ha már a világháborúnál tartunk, azt már te is tapasztalhattad, hogy tömegesen menekültek Hollywoodba az európai helyzet elől a zsidó vagy másként gondolkodó rendezők, színészek, operatőrök. Pl. a Tabu amerikai film? A színészek, a helyszín, Murnau nem amerikaiak, csak a forgalmazó. Vagy A gyűrűk ura, hasonló alapon?