1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

123. Óz, a Csodák Csodája (The Wizzard of Oz) - 1939

2017. szeptember 03. 05:29 - moodPedro

mv5bnjuymtc4mdexmv5bml5banbnxkftztgwndg0ndiwmje_v1_sy1000_cr0_0_670_1000_al.jpgUSA (MGM), 102 perc, Technicolor, angol

Rendező: Victor Fleming

Producer: Mervyn LeRoy, Arthur Freed

Judy Garland ezzel a filmmel lett igazán népszerű, és ezt a sikert sajnos nem is nagyon sikerült felülmúlnia a későbbiekben.

Az 1900-ban megjelent "Óz a Nagy Varázsló" / "The Wonderful Wizard of Oz" című L. Frank Baum könyv adja a film alapját. Baum könyve egyébként olyan sikeres lett néhány év alatt, hogy négy év után kénytelen volt más regények helyett visszatérni az Óz világához. A hatodik Óz világáról szóló kötetet lezárásként szánta, de a rajongók követelése miatt, és mert más könyvei nem lettek túl sikeresek, végül 14 kötetes lett az Óz birodalomról szóló mesevilág. 

A filmben látható történet csak az első könyvet fedi le, így aki szeretne mélyebben megmártózni ebben a különleges mesevilágban, annak lehet, hogy érdemes beszerezni a többi kötetet. Egy olyan részletesen felépített világot kreált Baum, mint például a Trónok harca világa, saját térképpel, népekkel és uralkodókkal. Az alábbi térképen - mely Baum saját illusztrációja - látható ennek a birodalomnak a központi része. A teljes kánonban vannak külső területek is, de számunkra most ez is elég, hiszen Dorothy-ék ezen a belső területen mozognak.

map-of-oz.jpg

Rögtön meg kell említenem, hogy a térkép hibás, és csak találgatások léteznek arról, hogy ez a hiba szándékos-e vagy véletlen: Bár az égtájak jól vannak jelölve a jobb felső részen, a keleti és nyugati birodalmak felcserélve szerepelnek a térképen. A kék lenne a Keleti Boszorkány területe (ahol kereszt jelöli Dorothy házának földet érését), a sárga pedig a Nyugati Boszorkány birodalma lenne. Középen pedig Smaragdváros, ahol az uralkodó él. Oz birodalmát egyébként egy Ozma nevű hercegnő irányítja, akiről szó sem esik a filmben, ahogy az Északi Boszorkányról sem tudunk meg semmit... na de mi elsősorban a filmmel fogunk most foglalkozni.

Kezdésnek feltettem néhány színes fotót, hogy jelezhessem: a film nagy része gyönyörű technicolor-ban élvezhető. Legalábbis amikor Óz birodalmában - és egyben Dorothy álmában - vagyunk, akkor színes a film, amikor Kansas-ben akkor pedig szépia árnyalatú monokróm. Ez mindjárt egy különbség is a könyvhöz képest, melyben Dorothy-t valóban elrepíti a forgószél, a filmben mindezt csak álmodja. A valóságot és az álmot nagyon ötletesen választották el a színes és a monokróm részekkel. Azért hívom föl erre külön a figyelmet, mert én stage fotókkal (forgatáson készült fotókkal) szeretem illusztrálni a posztjaimat,  amik viszont jellemzően fekete-fehérek. Ilyenek:

Kansas-ből indulunk Dorothy-val, akit a cuki 15 éves Judy Garland alakít. Rövid ideig időzünk csak itt, de arra mindenképpen jut idő, hogy Garland elénekelje a film legszebb dalát, ezzel megadva az alaphangot a filmnek: Lefogadnám, hogy sokan ismerik ezt a dalt (akár más előadótól is) és nem tudják, hogy melyik filmből való. Engem nagyon megfog Garland kifejezetten visszafogott, mégis mélyen érzelmes előadásmódja. Ez a dal szerintem egyébként is kiemelkedik a film összes dala közül. Meg is kapta érte az Oscart. Érdekes módon a film egyébként két zenei Oscart kapott: egyet a legjobb dalért egyet pedig általánosan a legjobb zenéért. 

Judy Garland pedig kapott is Oscart meg nem is: bár legjobb színésznőnek nem is jelölték, a zsűri adott neki egy különdíjat "Fiatalkorú színésznőként nyújtott kiemelkedő alakításaiért". Ezzel egyébként két filmjéért jutalmazták egyszerre: az Ózért és a listán kettővel ezelőtt említett Nem gyerekjáték című filmért. Ő a negyedik volt, aki megkapta ezt a - csak esetenként kiadott - különdíjat, melynek különlegessége, hogy ugyanúgy néz ki, mint a normál Oscar, csak éppen kicsi... van humorérzékük az amcsiknak... (A díjat az a Mickey Roonie adta át, aki egyébként sokszor volt filmbeli partnere ekkoriban)

Elismerem, nagyon csapongok, térjünk hát vissza a filmre: Egy forgószél elrepíti Dorothy-t és kutyáját (Toto-t) házastul Óz birodalmába. Mit ad isten, pont a gonosz keleti boszorkányra pottyan a házikó, így gyakorlatilag mínusz egy boszorkánnyal indít a film. Mint kiderül, a keleti és nyugati boszorkányok gonoszok, - és gyerekkoromban meglepett, - de vannak jó boszorkányok is, az északi és déli ilyenek. A már halott keleti banya birodalmában manók élnek, és ehhez a jelenethez több mint száz valódi törpét alkalmaztak. A stúdióban berendezett díszlet pazar, színesben jön ki igazán a látvány.

Ahhoz, hogy Dorothy hazatérhessen, szüksége van Óz varázslójára, ezért Smaragdvárosba kell mennie, amit a sárga köves úton lehet megközelíteni. Útközben megismerkedik három kedves karakterrel: a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és a Félős Oroszlánnal. 

Velük kalandozva, és a gonosz boszorkány elöl menekülve igyekszik tehát Smaragdvárosba, hogy személyesen találkozzon a Nagy Varázslóval. Ennél többet nem árulok el a történetből, mert van azért néhány meglepetés.

Alapvetően persze egy kedves meséről van szó, gyerekként nagyon tetszett, de most felnőtt fejjel újranézve sem untam egyetlen percét sem. Nem rosszak a dalok (a szivárványos kifejezetten ütős), Judy Garland megint csak cukiságbomba, a történet pedig nemcsak kedves, de helyenként nem várt fordulattal is szolgál.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr7412799456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.09.03. 07:30:38

Ez a film az elsők között volt, amit láttam, és ennek ellenére - vagy épp ezért - sok megmaradt belőle:

- nem szeretem Judy Garland énekhangját, túl felnőttes, túl tökéletes (majd a Csillag születikben fog neki igazán jól állni)
- a forgószelet tök látványosnak találtam
- egyszerű, de mégis iszonyat hatásos az, hogy színtelenből színesbe megy át
- viszont túlságosan látszódik rajta, hogy stúdióban van. tudom hogy régi film, de a jól láthatóan festett/vetített hátterek nagyon illúziórobolóan hatnak rám
- a törpék cukik, a rövid dalukat simán el tudom énekelni most is, két évvel később
- a színészethez vak vagyok, de annak idején az oroszlán arcmimikája lenyűgözött
- gyűlöltrm, hogy annyira esetlegesen, minden drámai felvezetés nélkül győzik le a gonosz boszorkányt

Ennyit akartam hozzáfűzni :)

Baines 2017.09.03. 13:48:31

Kis adalék a "mese" születéséhez. Az 1896-os amerikai elnökválasztás az USA gazdaságát komoly deflációs állapotban találta. A probléma megoldására a demokraták és a republikánusok különböző megoldást javasoltak. A republikánus jelölt, William McKinley az aranystandard fennmaradását támogatta, míg ellenfele, a demokrata William Jennings Bryan elképzelése az volt, hogy az arany mellé vezessenek be egy kevésbé értékes fémet, az ezüstöt (bimetál rendszer). Az elnökválasztás így kiéleződött az "arany vagy ezüst" kérdésre. A mesében a sárga út az arany, smaragdváros a zöldhasú, és a szereplők is megfeleltethetők egy-egy osztálynak vagy konkrét történelmi alaknak. A végén az ezüst cipellő (tudom, a filmben rubin volt) segíti haza Dorottyát, amiből sejthető, hogy a szerző a bimetál rendszer híve volt. Szóval kezdetben ez a mese egy politikai pamflet volt csupán...

Mitzi von Küche · http://lepcsankparty.blog.hu 2017.09.03. 15:17:50

Az első mozifilm kisgyermekkoromban. Rubincipőm nekem is volt.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.09.03. 22:13:16

@Mitzi von Küche: Haha! Nekem is az elsők közül való. Arra határozottan emlékszem, hogy oviból vittek a szüleim megnézni a filmet. Az oviban Dorottyának hívták a szerelmemet, és nagyon tetszett, hogy a filmben is így hívták a lányt.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.09.03. 22:31:12

@Baines: Ne haragudj, de én félek, hogy ez csak belemagyarázás. Én nem látok megbízható forrást, amely alátámasztaná, hogy Baumnak lettek volna ilyen szándékai. Nem ez volt az első mesekönyve, ahogy én a dolgot látom, aszerint ez színtiszta mesekönyvnek készült. Viszont a könyv elképesztő sikere után színpadra vitték a darabot, amit viszont már felnőtteknek szántak, és politikai áthallásos poénokkal rakták tele, Roosevelt-el, Rockefellerrel és egyéb akkoriban közismert politikussal kapcsolatban. Ezeket - ha jól tudom - nem is Baum írta bele, hanem a színház részéről felkért forgatókönyvíró. Emiatt lehetséges inkább, hogy elterjedhetett az, hogy az Óz pénzügyi tanmese... De ha van valami ami alátámasztja az álláspontodat, szívesen veszem, ha megosztod velem.