1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

100. Szabotázs (Sabotage) - 1936

2017. május 17. 01:00 - moodPedro

SabotageNagy-Britannia (Gaumont British), 77 perc, ff., angol

Rendező: Alfred Hitchcock

Producer: Michael Balcon, Ivor Montagu

A listán harmadik Hitchcock filmként szereplő Szabotázs esetén volt először az az érzésem, hogy a mester kezd rátalálni arra az útra, ami igazán neki való. Bár a Zsarolás jó volt, hatásában még nem érte el az igazi Hitchcock-i magasságokat. A 39 lépcsőfok nekem csalódást okozott. Ebben a filmben viszont már minden megvan, amit Hitchcock-tól elvárunk. Feszültség, gyilkosság, meglepetések és a kissé nyomasztó hangulat. Századik filmnek pont megfelelő!

Van egy kis zavarodás, keveredés a film címe körül. Egyrészt kicsit zavaró, hogy van egy Szabotőr (Saboteur) című 1942-es című filmje is a rendezőnek, aminek egyébként semmi köze ehhez a Szabotázs címűhöz. De, hogy még nagyobb legyen a zavar, ahogy a baloldali poszteren is látszik, ezt a Szabotázs című filmet az USA-ban The Woman Alone (A Nő Egyedül) címmel is vetítették.

A cím egyébként kicsit félrevezető. Én legalábbis valami egészen másra számítottam. Szerepel egy szabotázs-akció ugyan a legelején, mely során egy anarchista áramszünetet okoz Londonban, ám mivel azzal nem érik el a kellő hatást, robbantást terveznek, és hajtanak végre, ami azért már más kategória, valljuk be. Főleg, ha ártatlan emberek válnak potenciális áldozattá.

20_06.jpg

A fenti képen balra Hitchcock, jobbra Oskar Homolka, a főszereplő, az anarchista, akinek - valljuk be - már az arcán van valami furcsán ijesztő, amivel viszonylag könnyű eljátszani a tömeggyilkost. 

Felesége viszont maga a megtestesült ártatlanság és lelkiismeret. Fogalma sincs férje titkairól. 

 Azért is izgalmas a film, mert legalább dupla fenekű. Egyrészt kémfilm. Ez egyértelmű. A rendőrség nyomában van a szabotőrnek/terroristának, és izgulhatunk, ahogy szorul a hurok a nyaka körül, vajon elég gyors lesz-e a rendőrség, hogy megakadályozza a bajt? Másrészt egy romantikus szál is kibontakozik a szemünk előtt... A bökkenő csak az, hogy a románc a terrorista felesége és a terroristát figyelő nyomozó között szövődik...

Amikor már azt hisszük, hogy Hitchcock ellőtte minden puskaporát, akkor kiderül, hogy még mindig van mit előhúznia. Remek film ez, megérkeztünk oda, ahova a mestert elhelyeztük magunkban. Az eddigi két film még csak felvezetés volt, ez már viszont tényleg mestermunka.

Ami miatt pedig le a kalappal - anélkül, hogy elspoilerezném a dolgot - a mester olyan esetben is mer egészen váratlant húzni, - ahol le mertem volna fogadni, hogy kommersz irányba fog menni. Mégis meg merte húzni a merészebbet... Jó film.

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr2012507905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Életunt Cápa · http://eletuntcapa.blog.hu 2017.05.17. 13:31:39

Hepi századikat :)

Hogy látod, mennyit fejlődött a filmművészet 35 év/100 film alatt?
És a te ízlésed? Nem tűnnek gagyibbnak a gyengébb filmek?

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.05.17. 19:20:20

@Életunt Cápa: Nagyon érdekes kérdés!
Technikailag rengeteget változott! Az lista első néhány filmjének ma már inkább történelmi jelentősége van, de ahogy haladok előre a listán egyre több olyan filmbe ütközöm, melynek megtekintése kifejezetten maradandó élményt nyújtott. Ez részben a gyors technikai fejlődésnek, részben a filmes kifejezési forma izgalmas változásának köszönhető.
Mint minden technológia esetén a kezdeti időszak fejlődése idővel lelassul. Aztán persze időnként akadnak nagyobb ugrások, mint például a hangosfilm bevezetése, majd a széles vászon, a színes film, illetve az animációk, illetve a különböző számítógépes és egyéb trükkök. Az első száz film esetén kétségtelenül a legnagyobb ugrást a hangosfilm jelentette. Érdekes, hogy mennyire vártam, hogy végre eljussak majd ide, most mégis nosztalgiával gondolok vissza a némafilmekre, és izgalommal gondolok rá, hogy ha majd jó néhány év múlva elérek a lista végére, akkor az akkori aktuális kiadásban kikeresem majd az utólag bekerült filmeket, és azokon is végigmegyek. Így lesz majd újra egy némafilmes időszakom.
Te hogy látod a kérdést?

Életunt Cápa · http://eletuntcapa.blog.hu 2017.05.18. 22:17:20

@moodPedro: Nekem könnyebb összevetni a mai és a régi filmeket, hiszen simán előfordulhat, hogy egy 2010-es után egy 1920-as jön. Meglepetésemre a beszéd hiánya egyáltalán nem zavar, de mai szemmel nehéz észrevenni a nagy technikai ugrásokat, ami neked egyértelműbben lejön.

Ennek ellenére a kedvenc korszakom épp ez a kísérletezős 1920-as végi, 1930-as évek eleji korszak, sokkal képszerűbbek voltak a filmek, hatásosabbak voltak látványban (nekem).

Nálad hamarosan jön az első rajzfilm és az első komolyabb színesfilmek, kíváncsi vagyok mennyire lesz forradalmi neked.