1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

25. Hét Esély (Seven Chances) - 1925

2016. június 19. 00:33 - moodPedro

sevenchances.jpgUSA (Buster Keaton Productions), 57 perc, ff. néma

Rendező: Buster Keaton

Producer: Joseph M. Schenck, Buster Keaton

Buster Keaton stabilan hozza a tőle megszokott, kedves vidámságot. Talán egy kicsit túlzónak érzem, hogy ez már megszakítás nélkül a harmadik év amelyikből felkerült egy film tőle a listára. 

Főhősünk ezúttal egy csőd szélén álló üzletember, akire nagyapja mesés vagyont hagyott feltéve, hogy 27. születésnapján este 7 óráig megházasodik. Mivel ez a határidő épp másnapra esik, egy intenzív - és komikus szituációktól hemzsegő - párkeresés veszi kezdetét.

Ha valakinek ismerős ez a kiinduló szituáció, az nem teljesen véletlen, hiszen ezt a filmet 1999-ben újra feldolgozták Oltári Vőlegény (The Bachelor) címen Renée Zellweger-rel és Chris O'Donnell-el a főszerepben.

seven_chances.jpg

Amire Keatontól mindig számíthatunk: akrobatikus esések és vicces szituációk. Ezek most is jelen vannak és tökéletesen működnek.

Érdekes, hogy ezek a Buster Keaton filmek valamiért nagyon jó minőségben elérhetőek. Vagy nagyon óvatosan bántak ezekkel a kópiákkal, vagy nagyon ügyes volt aki felújította ezeket, de szinte olyan jó képminőséggel rendelkeznek, mintha mostanában készültek volna. Persze azért fekete-fehérek.

Két érdekes momentum: Látunk egy Amerikai foci meccset. Akkoriban még kicsit más volt a játékosok felszerelése. Ami meg többszöri visszanézés után is elképeszt, az a 49:55-nél látható akrobatikus jelenet. Lehet, hogy egy szakmabelinek ez nem különösebben izgalmas, de nekem valahogy valószínűtlenül veszélyesnek tűnik.

 YOUTUBE - Hét Esély (1925)

Szólj hozzá!

24. Az Utolsó Ember (Der Letzte Mann) - 1924

2016. június 17. 11:08 - moodPedro

poster1_1.jpgNémetország (UFA), 88 perc, ff., néma

Rendező: F. W. Murnau

Producer: Erich Pommer

A film rendezője az a Murnau, aki a Nosferatu-t is rendezte. A forgatókönyvet pedig az a Carl Mayer írta, aki többek között a Doktor Caligari könyvét is alkotta. Jogos tehát az előzetes várakozás, mely szerint egy újabb német expresszionista gyöngyszem kerül elénk. De ehelyett egy új, rövid életű műfajjal ismerkedünk meg: a Kammerspielfilm-mel.

Kammerspielfilme: Az expresszionista mozgalom mellett megjelenő, attól határozottan eltérő német irányzat. Legtöbbször a német alsó-középosztály életét ábrázolja intim közelségből. Jellemzi a főhős valamilyen hétköznapi probléma okozta lelki állapotának mélyebb ábrázolása, továbbá a grandiózus díszletek hiánya. Elnevezése a szintén Németországból indult kis közönség előtt játszott 'Kammerspiel' (kamaradráma) elnevezésből származik.

Valóban jelentősen különbözik ez a film Murnau és Mayer előző munkáitól, azonban számomra nem tűnik korszakalkotóan újnak ez az irányzat. Nagyon sok hasonlóságot érzek a francia impresszionista irányzathoz. Ami Murnau korábbi filmjére emlékeztet, az az emberi alakok mögött falra vetülő hatalmas árnyék. Néha talán öncélúan - igaz határozottan látványosan.

A film középpontjában az Emil Jannings által játszott öreg szállodai portás áll. Az elegáns szállodák portásainak - sok esetben még ma is - eltúlzottan díszített, már-már marsalli uniformishoz hasonlító egyenruhájuk van. Főhősünk rendkívül büszke egyenruhájára. Minden reggel formára fésüli őszes haját, büszkén pödri megfelelő alakúra Ferenc József-re emlékeztető arcszőrzetét, magára ölti az előbb említett ruhát, majd este, munkája végeztével ugyanabban az egyenruhában megy haza. Otthona környékén köztiszteletnek örvend, még tisztelegnek is neki, amit ő örömmel viszonoz.mv5bm2u5odq3mzktzdzlmy00nmizlthhzwmtnmy4yzdhngrmmzi0xkeyxkfqcgdeqxvymjuxode0mdy_v1.jpg

Ám egy napon arra kell beérkeznie munkahelyére (az Atlantic hotelbe), hogy posztján egy nála fiatalabb ember áll. Ő túl öreg volt már, többször előfordult, hogy nem bírta el a vendégek bőröndjét, ezért mást raktak a helyére. Őt pedig áthelyezték az egyik mosdóba kéztörlőnek. (Nem vicc - ez egy ma már csak felső kategóriás szállodákban előforduló foglalkozás: a vendégeket kell kézmosás közben kiszolgálni szappannal és kéztörlővel) Díszes egyenruháját tehát le kell adnia... 

Azt hiszem, hogy elképesztő fájdalom lehet ilyet megélni. Az ember megfelelően végzi a dolgát, elégedettek vele, tisztelik... És egyszer eljön az idő - az idő mindig eljön - amikor a korod miatt már nem kellesz... jön a következő, a fiatalabb. Voltál valaki, és már nem vagy az. Mert megöregedtél, elvesztetted jelentőségedet...

Itt most ez kézzelfoghatóvá válik azzal is, hogy a számára olyan fontos egyenruháját is elveszik tőle. És ettől fogva mindenki, aki eddig szerette, tisztelte, elfordul tőle. Szégyen lesz vele mutatkozni, a szakadt ruhájú öreggel... 

Persze nyilván ez egy eltúlzott ábrázolása a dolgoknak. Mint ahogy az utolsó negyed óra is egy erősen eltúlzott csattanó. Könyvünk szerint ez a csattanó a végén nevetségesen hiteltelen. Én ezzel nem értek egyet. Inkább azt mondanám, hogy a befejezés átmegy abszurdba. Semmi bajom nem volt vele.

A némafilmek esetében hozzászokhattunk, hogy a dialógusokat a filmet megszakító felirattáblákon tudjuk elolvasni. Ebből a filmből teljesen kimaradtak ezek a felirattáblák. Legalábbis párbeszédek egyáltalán nem kerülnek feliratozásra. Nincs is rá szükség. Úgy van megalkotva a film, hogy minden pontosan érthető a cselekményből.

YOUTUBE - Az Utolsó Ember - 1924

Szólj hozzá!

23. Ifjabb Sherlock Holmes (Sherlock, Jr.) - 1924

2016. június 15. 11:16 - moodPedro

mv5bmty3odm2mzcwml5bml5banbnxkftztgwodq0otu2mze_v1.jpgUSA (Buster Keaton Productions), 45 perc, ff. néma

Rendező: Buster Keaton

Producer: Joseph M. Schenk és Buster Keaton

Kedves, bájos, sziporkázó és rendkívül ötletes!

Az Isten Hozta! után már nem ért meglepetésként ez a Buster Keaton-os könnyed kacagtatás. Ez a vidám film Keaton előző filmjénél is rövidebb, mindössze 45 perces. Nem krimi! A híres nyomozó (Sherlock Holmes) csak mint példakép kerül említésre.

Keaton itt is ugyanazt a faarcot hozza, mint előző filmjében. Szerintem másra tőle nem kell számítanunk a továbbiakban sem; lesz még filmje a listán, több is.

Kicsit szerencsétlen, kicsit simlis, több számmal túlméretes cipője a hagyományos bohóccipőre emlékeztet. A szerencsétlenkedés persze nagyon átgondolt szerep, hiszen olyan látványos eséseket produkál, amiket csak képzett kaszkadőrök és artisták csinálnának meg ma. Ekkoriban - ezt az Út a Boldogság Felé kapcsán már említettem - egyáltalán nem volt divat kaszkadőröket alkalmazni, az életveszélyes mutatványokat itt mind maga Keaton mutatja be.

A Párizsi Disney Studios-ban, - mely a mellette levő  Disneyland "kistestvére" - ahol minden a filmkészítés, díszletek, trükkök és - elsősorban persze - a szórakoztatás körül zajlik. Van ott egy kb. 25 perces előadás, amit minden évben egyszer megnézek amikor ott járok, és sehogy sem tudom megunni. Cinémagique a címe. Végigvezet minket a filmtörténelmen, az első némafilmektől a legújabb filmekig. Attól válik különlegesen érdekessé ez a műsor, hogy az egyik "nézőt" beszippantja a film, és attól fogva ő is belekerül a sok sok jelenetbe: Utazás a Holdba, Nosferatu, A Nagy Vonatrablás, Dr Caligari... hogy csak azokat említsem, amelyeket mi is megnéztünk már. Így elmondva talán nem pontosan érthető, úgyhogy a poszt végére beteszek egy videót róla, de azt javaslom, hogy akinek a közeljövőben lehetősége van ellátogatni a Párizsi Disney Studios-ba az inkább ott nézze meg először, mert azért nagy vásznon az igazi. És mellesleg van néhány nagyon ütős poén, amit kár lenne előre lelőni.

Na, de miért meséltem mindezt el? Mert ebben a filmben is történik valami hasonló. Buster Keaton-t, - aki itt egy mozigépész - beszippantja egy film. És ez egy remek lehetőség, hogy lássuk, milyen volt egy korabeli mozi: Rögtön a vászon előtt ott ül a zenekar: hegedűs, zongorista és dobos. Szemben ülnek a vászonnal. Valószínűleg a legtöbb esetben improvizáltak. Ekkora zenekar még alkalmas erre. A Griffith-féle filmekhez előírt monumentális nagyzenekar természetesen már kottából játszott.mv5bmtcymzq3njkyof5bml5banbnxkftztcwnzkymdmzna_v1_sy1000_cr0_0_1280_1000_al.jpg

Buster Keaton határozottan szerethető karakter, az anyáskodni szerető női nézők valószínűleg egytől-egyig szerelmesek voltak belé akkoriban. 

Ifjabb Sherlock Holmes - YOUTUBE

A Párizsi Cinémegique előadás

Szólj hozzá!