1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

58. A Közellenség (The Public Enemy) - 1931

2016. október 25. 09:05 - moodPedro

the-public-enemy_9c24ed3b.jpgUSA (Warner Bros.), 84 perc, ff. angol

Rendező: William A. Wellmann

Producer: Darryl F. Zanuck

Ez a film nem készülhetett volna el mondjuk négy évvel később. A Kis Cézár kapcsán említettem már a Hollywood-i pre-code érát, mely a 20-as évek végétől - azaz a hangosfilm korszak elejétől - a brutálisan szigorú film-cenzúra bevezetéséig, 1934 júliusáig tartott. A Közellenség egy tipikusan olyan film, ami simán elhasalt volna ezen a cenzúrán

Nem mintha olyan durva jelenetek lennének benne. A gyilkosságok legtöbb esetben képernyőn kívül történnek, és vért is talán egyszer, ha látunk. Igaz ugyan, hogy van egy váratlanul - vagy talán a legjobb szó: brutálisan drámai jelenet, de az sem explicit durva, hanem bravúrosan van felépítve, és egészen meghökkentő, főleg egy harmincas években készült filmben elhelyezve. 

Más okok miatt nevezném ezt a filmet a pre-code időszak egyik legjellemzőbb filmjének. Akárcsak később az igazán komoly maffia-filmeknél (Keresztapa, Nagymenők, Casino, Bronx-i Mesék és még sorolhatnám...) a bűnözők nem egyértelműen negatív szereplők. Nézve a filmet, esetenként kicsit talán még szimpatizálunk is egyik-másik maffiózóval... Legjobb példa erre Don Corleone, a szervezett bűnözés legszimpatikusabb karaktere. Ugye?

A pre-code időszak utáni évtizedekben ilyen filmet egyszerűen nem lehetett csinálni. Bűnözők, gyilkosok  nem lehettek kicsit se szimpatikusak. Figyelni kellett a nép erkölcsi fejlődésére!

Két barát életét kísérhetjük végig a film során, ahogy szegény utcakölykökből először tolvajokká válnak, majd a szesztilalom nevetségesen korlátolt időszaka alatt, - ahogy ezt a legtöbb bűnbanda tette,- komoly bűnszervezetté fejlődtek.

Emlékezetes jelenet, amikor a rumot úgy csempészik ki a raktárépületből egy benzinszállító teherautóba, hogy az épület csatornarendszerén keresztül egy csövön lefejtik az elrejtett hordók tartalmát a teherautóba.

A szesztilalomba bele volt kódolva a bűnözés felerősödése, hiszen nem lehet egyik napról a másikra leszoktatni a társadalmat az alkoholról. A dohányzásról ugyan sikerült Amerikát leszoktatni, de inkább évtizedek, mint évek alatt, ráadásul úgy, hogy maga a dohányzás végül is nem illegális, de már senkinek nincs kedve rágyújtani. Jól van ez így.

A film egyébként nagyrészt valós eseményeken alapul. A főszereplő Tom Powers (James Cagney) története szinte szóról szóra megegyezik Hymie Weiss sztorijával, aki Al Capone egyik fő riválisa volt a valóságban. A film elején ott szerepel az a fajta megjegyzés, mely ekkoriban vált igazán divatossá: A film igaz történeten alapszik, de a karakterek és nevek kitaláltak. Mindemellett, ha valaki utánaolvas az említett maffiózó életének, akkor gyakorlatilag a film tartalmát is elolvasta egyúttal. Kiderül, hogy azok a mocskos bűnöző módszerek, amikkel nálunk a 90-es években a hasonló csoportok megkeserítették a törvényes utat járó emberek életét, a huszadik század elején az USÁ-ban már régen ki voltak találva. Nincs új a nap alatt.

A hangosfilm hajnalán egyáltalán nem volt elterjedt a zene filmes eszközként való használata. Ha a zenekar zenélt, akkor persze hallatszott, de ekkor még nem volt jellemző olyan zenét hallani, amit a jelenet szereplői nem hallhattak. Ebben a filmben van egy olyan jelenet, ahol ilyen előfordul. Mintegy kísérleti jelleggel egy érzelmesebb helyen a rendező talán tesztelni akarta a közönséget, és merészkedett egy jelenet erejéig úgy zenével aláfesteni, hogy a muzsika jelenlétét semmi racionális nem indokolja, nem látunk gramofont vagy zenekart. Eleinte a rendezők tartottak attól, hogy az embereket zavarni fogja, ha olyan zenét hallanak, ami "csak úgy szól" és nincs megindokolva, hogy honnan szól. De mint tudjuk, a közönség teljesen természetesnek vette a hangosfilmben is a zenét, és hamarosan az lesz a furcsa, ha egy filmben huzamosabb ideig nem szól semmilyen muzsika.

Ebben a filmben felismerni vélem a klasszikus maffiafilmek (Scorsese filmek, Sopranos, Keresztapa trilógia, stb.) közös ősét. Felismerhetőek benne olyan motívumok, amit nézve az ember egyszer csak azt mondja: "Hoppá, én ezt már láttam valahol..." 

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Sajnos ehhez a filmhez nem találtam működő streaming linket. Ha tudsz ilyet, kérlek jelezd, és felteszem ide!

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr2711836395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.