1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

10. A Halál Kocsisa (Körkarlen) - 1921

2016. április 06. 09:52 - moodPedro

516ht4acrpl_sy445.jpgSvédország (Svensk Filmindustri), 93 perc, néma, ff.

Producer: Charles Magnusson

Rendező: Victor Sjöström

 Aki az adott évben utoljára hal meg, az lesz a Halál Kocsisa az elkövetkező év során. De ez az egy év a kocsis számára olyan fájdalmas lassúsággal telik el, hogy egy nap szolgálat száz Földi évnek felel meg. A moziposzteren látható a Halál Kocsija. Már maga a grafika is különlegesen izgalmas a görnyedt hátú ló húzta rozoga kocsival, rajta a kezében kaszát tartó kocsissal. 

1921 Január 1-én jelent meg a film. Gondolom nem volt véletlen az időzítés. Ötletes! 

Míg mondjuk Griffith rendszerint saját zenét íratott a filmjeihez, addig ehhez a filmhez nem készült kötött zene. Vetítésekkor a zongorista (vagy a zenekar) Mendelssohn vagy más klasszikus zeneszerzők műveit játszotta, megpróbálva kapcsolódni a film pillanatnyi hangulatához. Két nagyon különböző zenei kísérete van a film újkori kiadásainak. Mindkettőbe belenéztem, és azt kell mondanom: Ég és Föld a kettő! Amelyikkel végig is néztem, az a Svéd Filmintézet megrendelésére született az 1998-ban felújított változathoz, Matti Bye komponálta. Ilyen jó zenei kíséretet még egyik eddig megnézett némafilm mellett sem hallottam. Itt éreztem először a zene és a kép tökéletes együttélését. Szinte azt mondhatom, hogy egyáltalán nem hiányzott a szereplők hangja, mert a zene olyan beszédes aláfestést adott, hogy minden más csak zavaró lett volna. Belenéztem a tíz évvel később készült változatba is. Ehhez egy KTL nevű együttes készítette a zenét... hm... lehet, hogy a 'zene' itt nem a megfelelő kifejezés. Ez a KTL egy experimental (elegánsan szólva 'kísérletező') csapat, akik véleményem szerint tévedésben voltak a filmmel kapcsolatban. Szerintem nem értették a lényegét. Az egész film alatt diszharmonikus akkordokat és egyéb szörnyű zörejeket keltenek. Tévedés az egész, valószínűleg úgy értelmezték, hogy ez egy kísértethistória szeretne lenni, ami szerintem a lehető legtávolabb áll a valóságtól. Ez nem kísértetfilm, hanem a legmegrendítőbb némafilm ebből a tíz filmből, amikről eddig itt a blogon írtam. Ahány ponton belenéztem ebbe a tévedésbe, annyiszor éreztem azt, hogy a képnek és a hangnak mintha semmi köze nem lenne egymáshoz. Azért is sajnálom ezt nagyon, mert egyelőre csak ezt a változatot találtam meg online is nézhető formában. Mindenkinek javaslom, - aki valahogy be tudja szerezni - hogy az 1998-as kiadást nézze meg, nem fogja megbánni!5toutthephantomcarriage.jpg

Victor Sjöström a rendező: Megpróbálok nem kizárólag felsőfokban írni róla, de nem lesz könnyű. Sjöström olyan megoldásokat használ a filmben, amiből a késő 20. századi rendezők is bőven merítettek. A halott test, és egyidejűleg a belőle szellemképszerűen "kilépő" lélek például egy az egyben ugyanígy jelenik majd meg az 1990-es Ghost című filmben. Azonos kameraállásból többször fölvett jelenetek egymásra montírozásával éri el egyébként azt a szellem-hatást, ami a fenti képen is látható, és amit a KTL véleményem szerint teljesen félreértelmezett. A színészek kiválasztása (beleértve magát is a főszerepre) szerintem remek. A színészvezetés az ízlésem szerint való - teljesen realisztikus megjelenítésre törekedett mindenki. Míg a némafilmeknél gyakran megfigyelhető a vágások időzítésének esetlegessége, addig ebben a filmben már nagyon sokszor tapasztalható a pontos ritmika, ami mára már teljesen megszokott, de itt még üdítően újszerűnek hat az eddigi filmekhez képest. svennberg_och_sjostrom.jpg

Victor Sjöström, a színész (a fenti képen jobbra): Parádés, lubickol a szerepben. Úgy játssza el a szívtelen gonoszt vagy a kétségbeesett szerencsétlent, hogy szinte gyűlöljük, majd tiszta szívvel drukkolunk érte. Erőteljes, de körülötte minden színész hasonlóan remek alakítást nyújt. Az elhagyott feleség a maga rezignált reménytelenségével vagy a bájos Edit nővér, aki halálos ágyán is az általa titkon szeretett főhős életének rendbehozatalával van elfoglalva, mindketten tökéletes társai Sjöströmnek.

A skandináv filmek világhíresek voltak akkoriban, nem véletlenül. (Azért mostanában is megmutatják magukat a világnak, lásd pl. 'A Tetovált Lány'-t.)

A film alapját képező könyv írónője Selma Lagerlöf, aki egyébként két dologról híres: Az egyik a Nils Holgersson csodálatos utazása c. ifjúsági regény, a másik pedig az, hogy ő volt az első női irodalmi Nobel díjas.

Mint általában a némafilmekhez, ehhez is kell egy kis türelem. A pörgős, színes, 3D-s multiplexek világában rá kell hangolódni erre a fekete-fehér remekműre ahhoz, hogy élvezni tudjuk. De ha nyitottan állunk hozzá, akkor olyan élményt adhat, amire nem számít az, aki csak most ismerkedik a némafilmek világával.

Ahogy korábban említettem, a remek 1998-as zenével készített változatot sajnos sehogy sem találom online, de mostanra a borzalmas változatot is törölte a youtube. Ennek oka, hogy bár ezek a régi filmek már közkincsnek számítanak, tehát szabadon feltehetőek bárhova, ugyanez nem igaz a hanganyagukra, amik frissen készültek, és még nem számítanak közkincsnek. Ezért pillanatnyilag csak egy teljesen néma változatot tudok föltenni ide, azzal a megjegyzéssel, hogy azért a '98-as zenével az igaz.

YOUTUBE: A Halál Kocsisa (Körkarlen) - 1921

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr28566746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

robagra 2017.04.28. 04:27:20

1921 Top 4

1. The Kid (Charles Chaplin)
2. Three Musketeers (Fred Niblo)
3. Nosferatu (W.F. Murnau)
4. Miss Lulu Bett (William C. DeMille)

A listán szereplő két film közül nem fért be egy sem. A Nosferatu pedig 1922-esnek van jelölve, feltételezem akkor mutatták be a mozikban. Ezen mindig elgondolkodom, hogy melyik a fontosabb dátum: a premieré vagy a film elkészítéséé? Vannak filmek amelyeket 2, 4 vagy akár 10 évvel később mutatnak be, így szerintem a gyártás dátuma fontosabb, de lehet velem vitatkozni. A könyvekben és a különböző listákon mindig a bemutatás dátumát veszik figyelembe. Arról már beszéltünk, hogy a Kölyök méltatlanul maradt ki a könyvből, a második Fred Niblo film után pedig kijelenthetem, hogy valószínüleg forradalmasította az akció jeleneteket, ha egyáltalán voltak előtte.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.04.28. 10:49:53

@robagra: A dátummal kapcsolatban. Igen, én is úgy tudom, hogy a bemutató dátumát szokták figyelembe venni, mivel az általában egy jól meghatározható dátum. Mi a film készítésének a dátuma? Az utolsó forgatási nap? Vagy az utolsó nap, amikor a vágó dolgozott vele? Mert ugye még az sem biztos, hogy év pontossággal belőhető a film készítése, hiszen nagyon könnyen átcsúszhat egyik évből a másikba.
Felfoghatatlan, hogy a The Kid hogyan maradhatott ki. Főleg úgy, hogy az én 2004-es verziómhoz képest emeltek be újabb Chaplin filmet (A Diktátor) , és a The Kid még így is kimaradt.
A könyv egyébként elég megengedő az évszámokkal kapcsolatban. Olyan film esetében, ahol bemutató csak 10-20 évvel később volt, inkább a gyártás évét veszi figyelembe.
Fred Niblo teljesen kimaradt a könyvből. Furcsa, van néhány olyan film, ami szerintem teljesen indokolatlanul került be, nem találom sehogy sem a jelentőségét... helyettük bekerülhettek volna az általad is említettek.