USA (Edison Studios), 12 perc, néma, ff
Rendező: Edwin S. Porter
Ennek a filmnek is több változata lelhető fel. Először egy fekete-fehér változatát láttam, majd sikerült erről is találnom egy kézzel színezett verziót. A film az USA-ban készült, és annak az Edisonnak a stúdiója gyártotta, akiről eddig nem is sejtettem, hogy nemcsak elektrotechnikus és feltaláló volt, hanem a filmipar egyik nagytőkése is.
A történet - 12 perces filmről lévén szó - itt sem túl nyakatekert. Egy vadnyugati rablóbanda sikeresen végrehajt egy vonatrablást, majd a serif az embereivel lelövi őket. Mai szemmel rövidnek hangzik a 12 perc, akkoriban viszont még a 'One reel era'-ban, azaz az 'Egytekercses korszak'-ban tartott a Mozi; egy film jellemzően olyan hosszú volt, hogy ráférjen egy filmtekercsre, azaz 11-17 perc. Pár évet - de már nem sokat - várat még magára a többórás film-eposzok korszaka.
Újra azt kell mondanom, hogy ez a kezdetleges alkotás (hasonlóan az 1. filmhez) mai szemmel nem mondható különösebben szórakoztatónak. Viszont több olyan szokatlan megoldást használt a rendező, amik miatt ennek a filmnek szintén filmtörténeti jelentősége van.
Beállításai bár többnyire szintén totál plánból állnak, fontos megemlíteni, hogy állítólag ebben a filmben használtak először fahrt-sínt illetve svenkelést és kránozást..
fahrt-sín: kameramozgatáshoz alkalmazott sín, amin egy speciális kerekekkel ellátott kocsin a kamera zökkenőmentesen mozgatható.
svenkelés: a kamera saját tengelye körüli vízszintes síkban maradó mozgása
kránolás: a kamera saját tengelye körüli függőleges síkban maradó mozgása.
Ehhez a filmhez több kültéri jelenetet készítettek, ami szintén nem volt jellemző erre a korszakra. (Még nem Hollywoodban vagyunk. Az Edison Studio és az amerikai filmesek többsége ekkor még a keleti parton székel.)
Itt fordul elő először, hogy párhuzamosan zajló eseményeket felváltva mutatnak (A távíró helységben és a kültéren egyszerre zajlanak az események).
Három dolgot tartok különösen említésre méltónak. Egy klisét, egy ikonikus jelenetet és végül egy érdekességet.
A klisé - vagyis pontosabban ami klisévé vált - az a jelenet, amikor a kocsmában a banditák pisztollyal a lába köré lövöldözve táncra kényszerítenek egy embert. Rengeteg western filmben megismételték.
Az ikonikus jelenet természetesen az, amikor az egyetlen közeli (szűkszekond) plánban felvett snitten - ami egyébként nem is szorosan a film része - egy cowboy a kamerába néz és a néző felé lő. Volt, hogy ezt a jelenetet a film elejére tették, a most fellelhető változatokban inkább a film legvégén látható.
szűkszekond plán: közeli plán , melynél az alany mellmagasságtól felfelé látható.
A színes változatban is nagyon visszafogottan használták az ecsetet. Nem törekedtek a teljes kép kiszínezésére. A kocsmai jelenetben például néhány hölgy ruháját színezték ki, és a lövéseket festették nagyon látványosra. Sok jelenetben egyáltalán nem színeztek. És végül van egy jelenet, amiben egyedül egy lány kabátja van bordóra festve, ez engem határozottam a 'Schindler listája' c. filmben szereplő kislányt juttatja eszembe. Nem hiszem, hogy Spielberg innét vette volna az ötletet, bár még ez is elképzelhető...
CRITICALCOMMONS - A Nagy Vonatrablás (1903)
