1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz


118. Leopárd Kisasszony (Bringing Up Baby) - 1938

2017. augusztus 02. 18:24 - moodPedro

poster5mv5bnzmynjfmmdutzmq4ms00ytrklwi0yzatzdq0mtu3otlizju3xkeyxkfqcgdeqxvymjuxode0mdy_v1.jpgUSA (RKO), 102 perc, ff. angol

Rendező: Howard Hawks

Producer: Howard Hawks, Cliff Reid

Szokás mondani, hogy tuti gyerek vagy kutya szerepeltetése egy filmben tuti siker. Nos, ebben a vígjátékban egy párduckölyök kap viszonylag komolyabb szerepet. 

Nem mellesleg a két főszereplő is egy-egy húzónév: Katharine Hepburn és Cary Grant. Utóbbit nyilván nem kell bemutatni. Hepburn-el kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy semmi köze Audrey Hepburn-höz azon túl, hogy egyezik a vezetéknevük. 

Ettől a filmtől az égvilágon semmi mást nem kell várni, csak egy jó másfél órás könnyed vidámságot. Semmivel sem mutat túl a korszakra jellemző screwball comedy-k jellegzetességein: A főszereplő párról már az első néhány perc után lehet tudni, hogy a film végén egymásra találnak, mégis szinte végigveszekszik az egész filmet. Mi meg persze jó esetben szórakozunk rajtuk.

Cary Grant a tőle megszokott módon, megbízhatóan hozza a vígjáték által tőle megkívánt karaktert. Hepburn-nek viszont ez volt az első vidám szerepe, és állítólag nehezen rázkódott bele a dologba. Vihogva, hangosan nevetve beszélt eleinte, és úgy tűnt, hogy komoly gondok lesznek így a filmmel. De végül belerázódott, én legalábbis nyomát sem látom ennek a kezdeti bizonytalanságnak. Sőt, kifejezetten bejött Hepburn lazasága.

Cary Grant rutinosan hozza a rá osztott szerepet, de ez a film nem igazán nyújtott arra lehetőséget, hogy megmutassa miért tartják akkora színésznek. Annyit viszont érdemes elpletykálni róla, hogy míg Katharine Hepburn szoros barátságot ápolt a harmadik szereplővel, a párduccal, addig Cary Grant rettegett a nagymacskától. Bár a filmen ez többnyire nem észrevehető, de Grant jeleneteinek nagy részét úgy vették fel, hogy a színészt egy üvegfal választotta el a párductól. 

A sztori: - csak, hogy nagy vonalakban orientálódjunk - A nő (Hepburn) kinézi magának a férfit (Grant) szinte a film elején, és onnét fogva nincs apelláta. Nem nyugszik míg meg nem szerzi magának, függetlenül attól, hogy a férfi valójában épp az esküvőjére készül menyasszonyával... Ennyi... a párduc csak körítés...

3 komment

98. Váratlan Örökség (Mr. Deeds Goes to Town) - 1936

2017. április 27. 15:42 - moodPedro

postermv5bnzdimdvknmmtndi0ny00mtq5lwewnjatodqxognjotzmmgvml2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1_sy1000_cr0_0_665_1000_al.jpgUSA (Columbia Pictures), 116 perc, ff. angol

Rendező: Frank Capra

Producer: Frank Capra

Adott egy rendező - Frank Capra - akinek ez már a harmadik filmje a listán. Ha screwball comedy (hóbortos vígjáték), akkor talán az ő neve az, akit elsőként érdemes említeni. Az Ez Történt egy Éjszaka hatalmas sikere (5 Oscar-díj) után Capra maradt ugyanannál a műfajnál. Nyilván a Columbia is bízott benne, hogy újabb Oscarokat hódít majd el. Nem hiába, 5 jelölésből egyet, a legjobb rendezőnek járó szobrot végül el is nyerte a film.

Adottak voltak a filmhez remek színészek is. Több kifejezetten emlékezetes alakítás is akadt ebben a filmben. Legkézenfekvőbb persze a két főszereplőt kiemelni, akik közül bár csak a férfi főszereplő (Gary Cooper) kapott jelölést, a női főszereplő Jean Arthur simán említhető vele egy lapon.

A forgatókönyv bugyutasága mégis nagyon megnehezíti, hogy szeressem ezt a filmet. Az az idealista fordulat, hogy a hirtelen milliomossá vált férfi szerelmi csalódásának terápiájaként szétosztogatja hirtelen nyakába hullott vagyonát a rászorulók között... oké láttunk már hasonlót... na de, hogy a férfit saját ügyvédei nyomására letartóztatják, mivel az osztogatás miatt bolondnak próbálják minősíteni... itt már annyira eltávolodunk a realitásoktól, hogy a történetet szálát dobva, a film vége felé csak a színészi játék szemlélése tudott szórakozást nyújtani.

mv5bmtyxmtu1odczof5bml5banbnxkftztgwmdu0mzu5mte_v1_sy1000_cr0_0_1416_1000_al.jpg

Kezdjük a főszereplővel: Gary Cooperrel: Talán nem túlzás azt írni, hogy zseniálisan alakítja a romlatlan, kissé csiszolatlan stílusú, ugyanakkor érzékeny fiatalembert, aki Mandrake Falls csendes vidéki környezetéből hirtelen a nyüzsgő és gátlástalan nagyvárosba kerül, amikor megörökli dúsgazdag nagybátyja millióit. A férfi nem vágyott gazdagságra, és nem is tud mit kezdeni vele. Már a neve is furcsa: Longfellow Deeds. 

A stúdió 6 hónapot csúsztatta a film forgatását, csak, hogy Cooper szabad legyen. És látva a filmet jól tette, mert ez a könnyed lazaság, amivel tudomásul veszi a szörnyű hírt, hogy milliomos lett talán senki másnak nem állt volna ilyen jól. 

Jean Arthur bájos szőkesége (Babe) kellemes látvány. Hihetően adja elő átalakulását a főhőst kezdetben gátlástalanul csőbe húzó, szerelmével behálózó, és annak magánéletéről titokban leleplező cikkeket író újságíróból valóban szerelmes nővé. Mindkét szerepben hiteles.

Látva az alakítását, fel sem merül az emberben, hogy a stúdió eleinte más színésznőben gondolkozott, talán az e miatti megfelelési kényszer okozhatta, hogy a színésznő rettenetes lámpalázzal küzdött a teljes forgatás alatt. De olyan fokon, hogy az egyes jelenetek között rendszeresen el kellett szaladnia zokogni és hányni. Egyedül Gary Cooper közismert nyugalma, és türelmes segítőkészsége tudta megnyugtatni esetenként. Érdekes volt mindezekről olvasni, ugyanis a filmen ebből az égvilágon semmi sem látszik.

Mint említettem, Frank Capra ezért a filmért is megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscart. Nem utoljára.

A Columbia Pictures a három kisebb Hollywoodi stúdió közé tartozott. Nem nagyon voltak saját sztárjai, és igencsak oda kellett figyelnie a költségvetésre. Ám Capra ekkorra már kinőtte magát annyira, hogy sikeresen kiharcolt magának bizonyos előjogokat. Íme két érdekes példa: 

A Columbiánál ekkoriban szigorú előírás volt a rendezők számára, hogy minden jelenetből csak egy felvételt lehet előhívatni. Azt, amelyiket a rendező ott a forgatás alatt -félig látatlanban- a legjobbnak ítél. Ennek természetesen az volt az oka, hogy nemcsak maga a film, hanem annak előhívása is rettenetesen drága volt. Nem akartak olyan tekercsek előhívására pénzt fordítani, amit végül nem fognak faf51e2173a1120de03036482145485d0.jpgölhasználni. Igen ám, de nem videóra vettek, előhívás nélkül senki nem tudja pontosan, hogy maga a felvétel végül is hogy sikerült. Mit csinált Capra? Nem állította le a kamerát. Felvették a jelenetet, és ahelyett, hogy azt mondta volt, "Cut!" - "Ennyi", azt mondta, "Újra!". Tehát a kamera forgott megállás nélkül, így egy tekercsen ott volt az összes verzió, és ezek természetesen mind elő lettek hívva. Capra ekkor Oscarral a zsebében már megtehette.

Másik: Capra (a képen balra) utálta, ha a stúdió fejesei lejöttek ellenőrizni a munkáját. Egyszerűen nem szerette, ha nézik, pláne nem, ha abba bele is kotyognak a szerinte hozzá nem értő igazgatók. Azok foglalkozzanak a pénzügyekkel, ő majd rendez. Az igazgatók nem osztották nézetét, ezért eleinte előszeretettel járkáltak bámészkodni. Capra azt találta ki, hogy ahányszor megjelent valamelyik fejes, azonnal 30 perc kávészünetet rendelt el. Az igazgatók egy idő után inkább a közelébe sem mentek a forgatásnak, mert egy ilyen kávé-szünet súlyos anyagi veszteség volt számukra, hiszen a leállás 30 percére is mindenkinek fizetni kellett a bérét. Caprával nagyon vitatkozni persze nem mertek... fontos volt, hogy a kis Columbiának legyen egy ilyen jó nevű rendezője. Inkább benyelték Capra önállóskodását, csak maradjon náluk. Maradt.

Hosszú ez a film, közel két órás. Az utolsó fél órában ráadásul átalakul bírósági tárgyalásos filmmé. Ez az a pont ahol minden hitelesség megkérdőjeleződik. Azon a ponton, amikor szigorú arcú civil ruhás rendőrök jönnek letartóztatni Deeds-et, mert ügyvédei szerint elvesztette józan eszét... majd erre alapozva büntetőeljárást és tárgyalást folytatnak le... hát nem igazán tudtam komolyan venni a dolgot... Kár érte, mert a két főszereplőn kívül is remek alakítások támogatták a filmet.

Szólj hozzá!

97. Finom Család (My Man Godfrey) - 1936

2017. április 18. 17:57 - moodPedro

mv5bndm0odjmmtatzjfhmy00ymy1ltgymwqtnjllmjzmnzq3ztc4l2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1_sy1000_cr0_0_695_1000_al.jpgUSA (Universal), 90 perc, ff. (színesen felújítva), angol

Rendező: Gregory La Cava

Producer: Gregory La Cava, Charles R. Rogers

Kivételesen engedtem a csábításnak, és ezúttal ennek a filmnek a 2005-ben kiadott színesített, szinkronizált változatát néztem meg. Nem ez az első ilyen megszínesített film, amibe beleütközöm, és vlcsnap-00039.png
eddig ellen tudtam állni a kísértésnek, de ezúttal beadtam a derekam. Bár alapvető szándékom, hogy amennyire a lehetőségek engedik, nagyjából olyan formában nézzem a filmeket, ahogyan azt a korabeli néző is láthatta, most véletlenül ebbe a színes változatba botlottam bele, és ezt csak akkor vettem észre, amikor nekiültem megnézni. Végül azért nem bántam meg. Nagy varázslat ez, gyakorlatilag nem lehet megmondani, hogy csak utólag kerültek a filmre a színek. Semmivel sem rosszabb a kép, mint mondjuk egy negyvenes-, ötvenes- években készült színes film esetén. Talán szándékosan, a színek árnyalatai is a korai színes filmeknek ezt a jellegzetes türkizbe hajló színvilágát utánozza.

William Powellel találkoztunk A Sovány Ember-ben. Kellemes stílusa van, jól hozza a laza, de tetőtől talpig úriembert, akibe szinte minden nő beleszeret. A film elején hajléktalanként indít, de persze idővel kiderül, hogy valamilyen korábbi szerelmi csalódás miatt éli ezt az önként vállalt sanyarú életformát. Két rivalizáló hölgy, akiknek éppen egy úri mulatság teljesítendő feladataként egy hajléktalan kell felmutatniuk a versenybizottság előtt, pont hősünket szemelik ki a felveszik lakájnak. 

A két hölgy egyébként testvér, és úgy hasonlítanak egymásra, mint a tűz és a jég. Azaz sehogy. Egyikük az örök intrikus Angelica, aki még attól sem riad vissza, hogy céljai eléréséhez bűnügybe keverje a kedves lakájt.mv5bmme0zmi5ywutm2ywny00mgy3ltg4yjutotiyotrkymjizjixxkeyxkfqcgdeqxvymduyotuynq_v1.jpgMásikuk, a naiv Irene pedig olthatatlan szerelmével üldözi a férfit. Őt egyébként William Powell korábbi felesége alakította. Powell ragaszkodott hozzá, hogy ezt a szerepet volt felesége játssza, mivel szerinte az pont olyan naiv, lökött nő volt, mint amilyet Irene szerepe megkívánt.

És akkor még ott van a szobalány, aki szintén nem ússza meg néhány csalódott könnycsepp nélkül.

Kellemes kis screwball comedy, azaz a film nagy részében civakodnak a látszólag különböző társadalmi helyzetben levő páros tagjai, de a végén természetesen mindenki boldog lesz. De hogy a lehetséges párosítások közül melyik nyeri el ezt a boldogságot, azt nem árulnám el, hiszen a film nagy részében nem volt egyértelmű, hogy végül ki lesz a befutó, és ez adott egy kis plusz izgalmi faktort az egyébként habkönnyű filmnek.

Csak mellékesen jegyzem meg: milyen érdekes belesni a nyolcvan évvel ezelőtti amerikai gazdagok világába. Úgy tűnik, ott teljesen mindennapos volt, és egyáltalán nem tűnt bizarrnak, hogy a ház úrnője "pártfogoltat" (magyarul fiatal szeretőt) tart a lakásban, és ezt a család többi tagja a legtermészetesebb dologként kezeli. Még a férj is csak mellékesen ad hangot, hogy kicsit azért bosszantja a helyzet, de túlságosan nem feneket azért nem kerít a dolognak. Azért is elhiszem, hogy valós lehet ez az ábrázolás, mivel a társadalom által nem elfogadható dolgok ekkor már nem egykönnyen mentek át a filmhivatal cenzúráján.

Szólj hozzá!

86. Ez Történt egy Éjszaka (It Happened One Night) - 1934

2017. március 01. 02:13 - moodPedro

posterit-happened-one-night_0a5af3fa.jpgUSA (Columbia Pictures), 105 perc, ff., angol

Rendező: Frank Capra

Producer: Frank Capra, Harry Cohn

Az idei - 2017-es - Oscar gála valószínűleg azért marad hosszú ideig emlékezetes, mert most fordult elő először, hogy tévedésből nem azt a filmet hirdették ki győztesnek, amelyik valóban nyert. Az 1935-ös Oscar átadón viszont olyan történt, ami összesen háromszor fordult csak elő a legnevesebb díjátadó történetében: Egy film megnyerte az öt legfontosabb kategória díját: A legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb férfi- és legjobb női főszereplő, valamit a legjobb forgatókönyv díját. Szokás ezt az ötöt így egyben - a tenisz mintájára - az Oscar Grand Slam-jeként is emlegetni. A másik két film, melynek sikerült az ötöt egyben begyűjteni: Száll a Kakukk Fészkére és A Bárányok Hallgatnak.

Azért is volt nagy meglepetés ez az elsöprő siker, mert a Columbia Pictures nem tartozott az öt nagy stúdióhoz (Paramount, MGM, 20th Century-Fox, Warner és RKO), a három kicsi közé szokás sorolni a Universal és a United Artists mellett. A Columbia volt a "szegény rokon", akire senki nem volt féltékeny, és akinek szívesen kölcsönöztek a nagy stúdiók olyan színészeket, akikkel kizárólagos szerződésben álltak, de épp nem tudtak munkát adni, így megspórolva a színészeknek fizetendő pénzt, amit akkor is kellett volna fizetni, amikor nem forgattak. De azokat a színészeket is lepasszolták a kis Columbiának, akik adott esetben valamilyen okból "büntetésbe" kerültek. A Columbia nem engedhette meg magának, hogy állandó szerződést tartson fenn színészekkel, így, ha sztárokkal akartak filmet csinálni, be kellett érni a nagyoktól kapott kölcsönnel. Ennek a filmnek a két főszereplője is így került hozzájuk az MGM-től.0v273819f9a7306ed57383e5979383b63e.jpg

A két sztár nem is jött túl nagy örömmel. Nem voltak elragadtatva a forgatókönyvtől, Claudette Colbert végigpanaszkodta a forgatást barátainak, és állítólag a forgatás befejeztével valakinek megjegyezte, hogy "Na, elkészültem életem legrosszabb filmjével!" Hogy mit szólt, amikor felolvasták a nevét az Oscar átadón, arra visszatérek a poszt végén. Clark Gable sem volt oda túlságosan a filmért, első mondata a forgatás kezdetekor állítólag ez volt: "Na essünk gyorsan túl rajta!" ...

backstagecapra-colbert-gable.jpgA fenti képen balra a film rendezője, Frank Capra látható a két főszereplővel. Itt még talán senki nem hiszi, hogy ez a film ekkorát fog robbantani... legalábbis a színészek biztosan nem. A két férfi a hűvös indítás után azért állítólag egész jól összebarátkozott a forgatás alatt. Colbert-el végig hűvös, feszült maradt a viszony. 

Ezt a filmet tekintik az 1934 és 1945 között oly divatos Screwball Comedy-k (magyarul talán hóbortos komédiák) egyik első, jeles képviselőjének. Erre a műfajra jellemző, hogy általában egy fiatal pár romantikus, jellemzően vidámba hajló története van a középpontban. A pár egyik tagja általában gazdag, a másik pedig szegény. Többnyire más-más társadalmi osztályból származnak. Tipikus szereplője ezeknek a filmeknek a gazdag és szeleburdi örökösnő, aki ellentétbe kerül szülei akaratával és ennek a konfliktusnak a leküzdése áll a film középpontjában. Másik jellemzője ezeknek a filmeknek, hogy a pár tagjai eleinte kifejezetten ellenségesek egymással, és ez az ellenségeskedés fordul át idővel szerelemmé. Bár a klasszikus screwball comedy-k ideje rég lejárt, azért a fenti sémákkal rengeteg mai filmben is találkozhatunk. Frank Capra előszeretettel nyúlt vissza ehhez a műfajhoz további pályafutása során is, de ha belegondolunk, az egy évvel korábban készített Yen Tábornok Keserű teájában a két főszereplő kapcsolata is nagyon emlékeztet erre a felállásra. 

Az alábbi képel kapcsolatos érdekesség: A 30-as évek Amerikájában az úriemberek zakót hordtak, esetleg mellényt. Alatta inget, és az ing alá dukált egy fehér póló (T-shirt) is. Akkoriban senki nem ment pólóban utcára, hiszen az kifejezetten ing alá való volt, hogy abba izzadjon az ember, ne az ingbe. Na most, Carl Gable félmeztelenre vetkőzik az egyik jelenetben, és mit látnak a nézők? Nincs rajta póló az ing alatt! Mondani sem kell, a pólók eladása hatalmasat esett ennek köszönhetően, hiszen a fiatal nézők ettől fogva úgy gondolták, hogy cool dolog az ing alatt csupaszon lenni.

A dolog magyarázata meglehetősen prózai. Gable folyamatosan beszélt ebben a jelenetben, és megakasztotta a szöveg dinamikáját, amíg a póló levétele közben azt át kellett húzni a fején, ezért úgy döntöttek, hogy elhagyják azt a trikót, úgysem veszi majd észre senki... tévedtek...

A film egy road movie is egyben. Szinte végig utaznak, változatos helyszíneken, változatos módokon. Elgondolkoztató, hogy a cím vajon mit akar jelenteni, hisz még véletlenül sem egy éjszakáról szól a film, több napos utazást követünk végig, több nappalon és éjszakán keresztül kalandról kalandra... Talán valamit sejtetni próbál a cím... valamelyik éjszakán megtörtént "az"... mindenesetre, bár a feszültség érezhetően egyre jobban vibrál a két főhős között ahogy haladunk előre a történetben, említésre méltó különlegessége a filmnek, hogy a szerelmesek között még csak egy csókot sem látunk elcsattanni a film során, ami azért amerikai romantikus filmek esetében viszonylag ritka...

És akkor nézzük, hogy mi volt azon a bizonyos Oscar-gálán melyen tarolt ez a film! Frank Capra, Carl Gable és a forgatókönyv írója, Robert Riskin örömmel vette át a díjat. De vajon mit szólt a díjesőhöz Claudette Colbert, aki azzal az érzéssel fejezte be a forgatást, hogy ez élete legrosszabb filmje? Nos... ő el sem ment a díjátadóra... éppen elutazni készült....

Viszont ahogy kimondták a nevét, abban a pillanatban a Columbia igazgatója, és a film producere Harry Cohn már a vasútállomáson rángatta le Colbertet az indulni készülő vonatról, hogy - ha már megvan a Grand Slam - legyen is megörökítve az. Így lehetséges, hogy míg a többiek az elvárt szmokingban tartják az értékes díjat, addig Colbert egy utazó ruhában teszi ugyanezt. A díjat egyébként az kis Shirley Temple adta át a díjátadóra berángatott színésznőnek, aki Amerika egyik kedvenc gyerekszínésze volt ekkoriban.

oscar7a61f2615aec019f2b5c5494fa49c51c.jpgA mozikban is hatalmas kasszasiker volt ez a film. Nagyon jól jött ez a Columbiának. Frank Capra pedig az évtized végéig ennél a stúdiónál dolgozott. 

Zárásul pedig megszokott kedvenceim: jó néhány poszter és lobby-card, majd legalul az online nézhető film.

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!


It Happened One Night (1934) Clark Gable by CinemaLibreWatchonline

2 komment