1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz


102. Mi Lesz Holnap? (Things to Come) - 1936

2017. május 24. 00:38 - moodPedro

mv5bmda2ztzjmtctnmziyi00mda1lwezzdqtn2jhyjrinjmymzeyxkeyxkfqcgdeqxvynjqzndi3nzy_v1.jpgNagy-Britannia (London Film Productions), 92 perc, ff. angol

Rendező: William Cameron Menzies

Producer: Korda Sándor

Fantasztikus, hogy hogyan lehet egy ilyen különleges filmet ennyire ügyesen eltitkolni. Hiszen míg a Metropolisról valószínűleg a legtöbb mozirajongó legalábbis hallott már, addig erről a sci-firől alig hiszem, hogy a hardcore filmrajongókon kívül bárki ismerné.

Holott több szempontból is érdekes, és legalább annyira különleges a látványvilága mint a Metropolis-é. Azt csak mellékesen említem meg, hogy Hitchcock-on  kívül eddig senki más nem képviselte Angliát ezen a listán 1936-ig.

Mint ahogy a plakáton látszik is, H.G. Wells-nek sok köze van ehhez a filmhez. Erről a világhírű angol művészről azt érdemes tudnia annak, aki esetleg nem ismeri, hogy a XX. század egyik igen termékeny írója volt. Nagyon sok műfajban alkotott, de talán sci-fi regényei lettek a legsikeresebbek. Ha felsorolok néhány címet, akkor biztosan több is ismerősen hangzik: Dr Moreau szigete, A láthatatlan ember, Világok Harca, Emberek a Holdban... igen, ezek mindegyikéből film is született. A Things to Come viszont azért különleges, mert ennek a filmnek a születésénél maga az író is ott bábáskodott, sőt állítólag maga kezdte el rendezni, de a stúdió viszonylag korán jobbnak látta egy igazi rendezőt beültetni a rendezői székbe. Így vette át Menzies ezt a feladatot. Ám a forgatókönyvet Maga Wells készítette el saját könyve alapján. Még mielőtt rátérnék a filmre, még hadd jegyezzem meg, hogy a film producere, és a gyártó stúdió (London Films) alapítója is egyben az a magyar származású Korda Sándor, akiről az etyeki Korda Filmstúdiót is elnevezték.

A film több szempontból is emlékeztet az Ember tragédiájára. Bár nem a teljes történelmet öleli fel, - "csak" száz évet -, mégis, ahogy a film elidőz egy-egy időszaknál, láthatjuk, hogy az egyes korszakokban ugyanazok a szereplők játsszák a főbb szerepeket, és ezek a szereplők adott jellemeket és eszméket képviselnek az egyes korokban.

Haladva az időben előre, mintha a történelem is ismételné önmagát... Végig ugyanabban az elképzelt Everytown nevű városban leszünk...

Az is érdekessé teszi a filmet, hogy minden időszaknak, ahol elidőzünk, kicsit más a filmes stílusa. Itt jegyzem meg, hogy a film eredetileg fekete-fehér, de nekem egy színes, felújított példányhoz sikerült hozzájutnom. Ahol nem sikerült eredeti standfotókat beszereznem (ezek fekete-fehérek) illetve nem a színes lobby-cardokat használom, ott a színezett filmből kivett pillanatképekkel illusztrálom a mondandómat.

1. állomás - 1940 Karácsonya.  Rögtön az első résznél jön a döbbenet! Wells 1936-ban négy évvel későbbre prognosztizálja a második világháború kitörését. Nem tévedett túl sokat. Szenteste a család még boldogan karácsonyozik, és a felnőttek megvitatják, hogy egy esetleges háború milyen pozitív és negatív hozadékokkal járna. Ekkor még nem sejtik, hogy néhány órán belül kitör az emlegetett háború.5acd7419b09f80b009766c3501b84e5e.jpg

 

2. állomás 1940-1966 A Világháború - tulajdonképpen önálló blokk. Már-már Eisenstein-féle montázsokkal jeleníti meg a film szerint 26 évig tartó háborút annak nyomasztó teljességében. A kép, ahogy a menetelő katonák árnyéka magaslik a katonásdit játszó gyerek alakja mögött, az a film talán legdrámaibb és legelgondolkoztatóbb momentuma. Furcsa, hogy e mellé olyan gyermeteg jelenet is keveredik, hogy a pilóta, mely lelő egy ellenséges gépet, leszáll és lelkiismeret furdalástól gyötörve magához szorítja a haldokló ellenséget, aki viszont haldoklás közben felajánlja gázálarcát egy arra tévedő kislánynak, hogy ezzel megvédje őt az általa ledobott mérges gáztól. Talán ez a film leggyengébb, szájbarágósra sikerült moralizáló pontja. vlcsnap-00001_2.png

3. állomás 1966-1967 - A járvány kora: Egészen váratlanul ért, hogy egy zombis blokkot is tartalmaz a film, pedig igaz: A világháborús, mérges gázok utóhatása az lesz, hogy úgynevezett "vándorpestis" terjed az emberek között. Ez az egyébként nem létező betegség az elmét támadja meg, és aki elkapja az gyakorlatilag támolygó "zombivá" változik, és terjeszti tovább a betegséget. Nincsen ellenszere, csak a fertőzöttek legyilkolása.

vlcsnap-00001_2_1.png

4. állomás 1970: Az újrakezdés: Sikerült megfékezni a járványt az előbb említett eszközzel. Ideje újraszervezni a társadalmat, mely gyakorlatilag középkori színvonalon él a lebombázott Everytown romjai között. Vannak ugyan repülőgépeik és autóik, nincsen azonban technológiájuk az ezekhez szükséges üzemanyag illetve áram előállításához. Egy napon furcsa repülő szerkezet érkezik hozzájuk, mint kiderül a mai Irak területén levő Basra városából. Ott sikerült hatékony és utópisztikus társadalmat szervezni, akik a népek uniójának létrejöttén dolgoznak. Azonban ahelyett, hogy barátként fogadnák a jövevényt, elfogják és bezárják. Végül a Basra-i csapatok "békegázt" dobnak le Everytown-ra, és ide is exportálják fejlett társadalmi berendezkedésüket.

5. állomás - 2036 Az utópisztikus társadalom. Rövid dokumentumfilm-szerű jelenetsorban számol be a film a modern kor ipari fejlődéséről, ezután a távoli jövőben találjuk magunkat, ahol újra a göröghöz hasonló demokratikus rendszer működik. Az ükunokáknak a felhőkarcolókkal teli New Yorkról mint egy rég letűnt kor egyik érdekességéről mesél az idős úr. Kicsit lenézően beszél a régmúltról, amikor még magas épületeket építettek, mert még nem találták fel a napfényként világító lámpákat, és szükség volt a nap fényére. Szinte a természetben éltek az emberek, mondja...things-to-come-2_2.jpg

Ennek a korszaknak a díszletei különlegesek, helyenként kicsit talán emlékeztetnek a többször említett Metropolis-ra. Mint kiderül, a demokrácia sem old meg minden problémát... Majd megkezdik elfoglalni az univerzumot...

Hihetetlenül érdekessé teszi a filmet, hogy míg a korabeli néző számára a teljes film a jövőben játszódik, addig számunkra az utolsó "szín" kivételével már minden múlt. És ez a bizonyos utópisztikus utolsó kor sincs már annyira távol tőlünk, hogy hihetőnek tűnjön a történelem ilyesfajta alakulása.  A kritika nagyon jól fogadta a filmet, a pénztáraknál viszont óriása bukás volt. Holott, ha igazak a kimutatások, akkor ez volt az angol filmgyártás addigi legdrágább filmje. Az USA-ban a költségeket átszámítva az "Első millió dolláros angol film"-ként emlegették.

Érdekes, hogy Wells bizony megjósolt jó néhány dolgot, ami tényleg bekövetkezett. A világháborúra nem is érdemes külön kitérni. A nagy képernyős sík tévék és a hatalmas kivetítő kifejezetten jó tippek. Az Hold utazás viszont messze nem váratott magára annyit, mint ahogy a film ábrázolja.

YOUTUBE - Mi lesz Holnap?

Sajnos a képarány nem megfelelő. Akinek megvan ehhez a szakértelme, annak érdemes letöltenie a stream-et és pld VLC playerben már egyszerűen be lehet állítani a megfelelő képarányt.

 

Szólj hozzá!
Címkék: film angol ff

100. Szabotázs (Sabotage) - 1936

2017. május 17. 01:00 - moodPedro

SabotageNagy-Britannia (Gaumont British), 77 perc, ff., angol

Rendező: Alfred Hitchcock

Producer: Michael Balcon, Ivor Montagu

A listán harmadik Hitchcock filmként szereplő Szabotázs esetén volt először az az érzésem, hogy végre megérkeztünk az igazi Hitchcock-hoz. Bár a Zsarolás jó volt, hatásában még nem érte el az igazi Hitchcock-i magasságokat. A 39 lépcsőfok nekem csalódást okozott. Ebben a filmben viszont már minden megvan, amit Hitchcock-tól elvárunk. Feszültség, gyilkosság, meglepetések és a kissé nyomasztó hangulat. Századik filmnek pont megfelelő!

Van egy kis zavarodás, keveredés a film címe körül. Egyrészt kicsit zavaró, hogy van egy Szabotőr (Saboteur) című 1942-es című filmje is a rendezőnek, aminek egyébként semmi köze ehhez a Szabotázs címűhöz. De, hogy még nagyobb legyen a zavar, ahogy a baloldali poszteren is látszik, ezt a Szabotázs című filmet az USA-ban The Woman Alone (A Nő Egyedül) címmel is vetítették.

A cím egyébként kicsit félrevezető. Én legalábbis valami egészen másra számítottam. Szerepel egy szabotázs-akció ugyan a legelején, mely során egy anarchista áramszünetet okoz Londonban, ám mivel azzal nem érik el a kellő hatást, robbantást terveznek, és hajtanak végre, ami azért már más kategória, valljuk be. Főleg, ha ártatlan emberek válnak potenciális áldozattá.

20_06.jpg

A fenti képen balra Hitchcock, jobbra Oskar Homolka, a főszereplő, az anarchista, akinek - valljuk be - már az arcán van valami furcsán ijesztő, amivel viszonylag könnyű eljátszani a tömeggyilkost. 

Felesége viszont maga a megtestesült ártatlanság és lelkiismeret. Fogalma sincs férje titkairól. 

 Azért is izgalmas a film, mert legalább dupla fenekű. Egyrészt kémfilm. Ez egyértelmű. A rendőrség nyomában van a szabotőrnek/terroristának, és izgulhatunk, ahogy szorul a hurok a nyaka körül, vajon elég gyors lesz-e a rendőrség, hogy megakadályozza a bajt? Másrészt egy romantikus szál is kibontakozik a szemünk előtt... A bökkenő csak az, hogy a románc a terrorista felesége és a terroristát figyelő nyomozó között szövődik...

Amikor már azt hisszük, hogy Hitchcock ellőtte minden puskaporát, akkor kiderül, hogy még mindig van mit előhúznia. Remek film ez, megérkeztünk oda, ahova a mestert elhelyeztük magunkban. Az eddigi két film még csak felvezetés volt, ez már viszont tényleg mestermunka.

Ami miatt pedig le a kalappal - anélkül, hogy elspoilerezném a dolgot - a mester olyan esetben is mer egészen váratlant húzni, - ahol le mertem volna fogadni, hogy kommersz irányba fog menni. Mégis meg merte húzni a merészebbet... Jó film.

 

3 komment

91. 39 Lépcsőfok (The 39 Steps) - 1935

2017. március 18. 13:08 - moodPedro

postermv5bmty5odazmtcwof5bml5banbnxkftztcwmzyxndyyna_v1_sy1000_cr0_0_673_1000_al.jpgNagy-Britannia (Gaumont-British), 83 perc, ff. angol

Rendező: Alfred Hitchcock

Producer: Michael Balcon, Ivor Montagu

Meglepő módon ez mindössze a második brit film az 1001-es listán, míg Franciaország 13, Németország pedig 10 filmmel képviselteti magát. Az is szembetűnő, hogy mindkét brit film Alfred alfred_hitchcock_1.jpgHitchcock-hoz kötődik.

Azt gondolná az ember, hogy a britek - az USA-hoz hasonlóan előnyben voltak, hiszen a hatalmas angolul értő piac megkönnyíti az üzletileg nyereséges filmek gyártását. Ezzel szemben a Britek a kényelmesebb megoldást választották: külföldi piacról szerezték be a Nagy-Britanniában forgalmazott filmek 95%-át. Ezen a helyzeten kívánt javítani a kormány, amikor 1927-ben meghozta az úgynevezett "kvótatörvényt", mely előírta, hogy a moziknak a vetítési idő bizonyos százalékát brit filmekkel kell kitölteniük. Ennek következményeként rengeteg "kvótafércműnek" gúnyolt film született, melyek erősen vitatható minőségűek voltak. Sok esetben a dupla-előadások második filmjeként kerültek bemutatásra, amire a nézők nagy része ott sem maradt, viszont így bekerültek a statisztikába, teljesült az előírás. De a brit stúdiórendszer azért mégis csak felélénkült ennek köszönhetően. Lassan itt is kialakult a Hollywoodihoz hasonló stúdiórendszer, melynek két nagy képviselője a Gaumont-British és a BIP (British International Pictures) lett.gaumont_british_logo.png

Hitchcock - a Zsarolás sikere után - még nem kötött ki végérvényesen a krimiknél. Több filmstúdiónál, több műfajjal is próbálkozott. Bécsi Keringők címmel még musical-t is készített 1934-ben. Végül a furcsa kitérők után leszerződött az egyik nagyhoz, a Gaumont-British-hez hat thriller elkészítésére. Ekkorra már világossá vált, hogy ez lesz az ő igazi műfaja. Ebből a hat filmből a második volt a 39 Lépcsőfok.

A film fő motívuma az ártatlanul meggyanúsított ember menekülése a hatóság elöl, és annak küzdelme a valódi elkövető felderítése. Richard Hanney egy Londoni mulatóban megismerkedik egy titokzatos hölggyel, aki elmeséli, hogy egy ellenséges kémszervezet az életére akar törni. Míg a férfi alszik, a nőt valóban megölik. Természetesen a férfi válik gyanúsítottá.

Menekülése és saját szakállára végzett nyomozása közben a férfi váratlan, izgalmas helyzetekbe keveredik. A kalandok közepette egy szőke hölggyel is összehozza a sors, méghozzá elválaszthatatlanul, hiszen kezük össze van bilincselve, úgy menekülnek együtt. A szexi szőkék egyébként visszatérő "elemei" lesznek Hitchock filmjeinek. Szokás ezeket a karakteres külsejű, egymásra kifejezetten hasonlító hölgyeket "Hitchcock-szőkék"-nek is nevezni.

Hitchcock nagyszerűen adagolta a feszültséget, ez volt, amihez tökéletesen értett. Ez a film viszont még messze van az igazi remekműveitől. Sok helyen pontatlan a ritmus, előkészítetlenek az ütősnek szánt meglepetések. Megdöbbentőnek szánt fordulatok zajlanak le úgy, hogy nincs felkészítve a néző... nem éri el azt a hatást, ami pedig potenciálisan benne lett volna az adott jelenetben. Felismerhetőek benne persze a későbbi remekművek gyökerei, de látszik, hogy még csak az út elején tart a mester..

Ja, és egy érdekesség azok számára, akik nem ismerik Hitchcock-ot: A rendező majdnem mindegyik filmjében feltűnt egy cameo erejéig, azaz látható rövid ideig egy jelentéktelen - legtöbbször statiszta - szerepben. Szórakoztató feladat ebből a szempontból is figyelni filmjeit, vajon, mikor látjuk meg magát a rendezőt. Terebélyes alkata határozottan megkönnyíti felismerését.. 

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

 YOUTUBE - 39 Lépcsőfok

 

1 komment

44. Zsarolás (Blackmail) - 1929

2016. szeptember 17. 04:10 - moodPedro

px9rssijusw1e7beayxgbwgjrd2g.jpgNagy Britannia (British International Pictures), 82 perc, ff., angol nyelvű

Rendező: Alfred Hitchcock

Producer: John Maxwell

Az egyik első brit teljesen hangos filmnek szokás nevezni, ami szinte igaz, de egy kis megjegyzést azért megérdemel: az első 6 és fél perc még némafilm. Egy rendőrségi akciót mutat be, aminek egyetlen csatlakozási pontja a filmhez, hogy az egyik nyomozó a női főszereplő udvarlója. A film szempontjából persze kifejezetten jelentősége van annak, hogy  a férfi nyomozó. De igazából az egész jelenet elhagyható lenne, olyan, mintha egy felvezető kisfilmet néznénk a nagyfilm előtt....

A másik megjegyzés, hogy némafilmes változata is készült ennek a filmnek, tekintettel arra, hogy sok mozi ekkor még nem volt felszerelve hangosfilmek lejátszására alkalmas eszközökkel.

Alfred Hitchcock a feszültségteremtés (suspense) nagymestere. Műfajai a krimi, a thriller és a kémfilmek.

Még egy érdekessége van ennek a filmnek azon túl, hogy ez az első majdnem teljesen hangosfilm: A prágai születésű női főszereplő - Anny Ondra - nem beszélt jól angolul. Némafilmeknél ez nem okoz komolyabb problémát, de hangosfilmnél - hacsak a szerep nem pont erre van kihegyezve - már nem szerencsés. Hitchcock valamiért mégis ragaszkodott a színésznőhöz, csak a hangját cserélte le egy született angolra. Ez pontosan azt jelentette, hogy a szinkronhangot biztosító színésznő ott állt a mikrofon közelében, és Ondra helyett ő mondta hangosan a szöveget. Ez egyébként egyáltalán nem zavaró. Ha nem tudom, valószínűleg észre sem veszem. Az említett mikrofon látható az alábbi werk-fotón is. (Hitchcock a kép jobb oldalán)

167440761.png

A hangosfilm beköszöntével a színészek elkezdtek hangosan beszélni, és ezzel párhuzamosan eltűnt a zene. Először furcsának hat, hogy csend van. Fura módon újra fel kell majd fedezni, hogy a zenével hangulatokat lehet ábrázolni. Mintha eddig csak azért kellett volna zene, hogy a némaságot leplezni lehessen valamivel. 

Egyébként nem teljesen mondtam igazat az előbb. Többször is felcsendül a muzsika a filmben, ám minden esetben azért, mert valaki valamit játszik. Vagy zenekar vagy egy férfi a zongorán. De úgy, ahogy ma teljesen természetes, hogy a zene csak úgy filmes eszközként megszólal, még nem fordul elő.

Öregurasan, lassan bontakozik ki szituáció, de a film sehol nem unalmas! A főszereplő Alice eljátssza a sértődöttet udvarlója előtt (ő az említett nyomozó), hogy ezt ürügyként használva leléphessen egy másik fickóval randizni. Ez a másik férfi felviszi Alice-t közeli festő-stúdiójába. Kellemesen szórakoztató, lehengerlő fazon. Közösen festegetnek, zongorázik a nőnek, Alice veszi a lapot, sikeresnek tűnik a csábítás...

mv5bmtqzmdc5mtq4m15bml5banbnxkftztgwnty3ntiwmje_v1_sy1000_cr0_0_759_1000_al.jpg

Ám a férfi egy leheletnyit gyorsabban halad a kelleténél, Alice leblokkol a gyors tempótól, és távozni akar. Ám a férfi már nem tud megállni, és erőszakká fajul az addigi jókedv... a nő pánikba esik, és véletlenül a kezébe akad egy nagy kés... A film harmadánál megtörténik a gyilkosság. Nem látjuk magát a "tettet" közvetlenül ... csak azt látjuk, amikor Alice késsel a kezében kijön a függöny mögül. Nagyon érdekes ahogyan a színésznő ezt a jelenetet eljátssza... Egészen lemerevedik, mozgása természetellenessé válik, érezhető, hogy valami olyasmit tett, ami felfoghatatlan számára...

Látjuk kibontakozni a leleplezéstől való félelmet. Az egész környéket a gyilkosság rejtélye izgatja... vajon megússza Alice? A rendőrségre nem mer elmenni. Bár felfoghatjuk önvédelemnek, de talán annak is erős volt. Legjobb lenne megúszni... hátha nem derül ki... 

A film címe (Zsarolás) sugallja : Alice nem fogja tudni megtartani a titkát... Ahogy az szinte adja is magát - a gyilkosság nyomozását az előző napon cserben hagyott udvarló kapja... kínos szituáció...

Mi lesz, ha a nyomozó talál valamit? ... és mi van, ha előkerül még valaki, aki tud vagy látott valamit?

4611.jpg

Kellemes izgalmat biztosít a film végignézése... a feszültség sehol nem éri el azt a kellemetlen (de sokak által keresett) szintet, mint egy hátborzongató horrorban, vagy akár Hitchcock néhány későbbi filmjében (pl. Psycho vagy Madarak). 

Ez egy kifejezetten korai Hitchcock film, mégis sok stílusjegy megjelenik, ami majd végigkíséri a rendező munkásságát. A gyilkosság ábrázolása is rendkívül Hitchcock-i, de megjelenik az egyik - talán legnépszerűbb  - Hitchcock-i védjegy is: a rendező cameo-ja. (Lásd az alábbi képen a metrón pöffeszkedő táskás úriembert)

cameo: olyan szerep, melyet egy ismert ember (színész, rendező, ill. egyéb) alakít, és szöveg nélküli, vagy 1-2 szóból, mondatból áll csupán.

10_05.jpg

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Még nem láttad? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

 

Szólj hozzá!