1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

144. A Máltai Sólyom (The Maltese Falcon) - 1941

2017. november 25. 15:55 - moodPedro

mv5bzdk3mjljmjetowy3mi00yjuzltk4mzetyjm0mde3mtq0yzi3l2ltywdll2ltywdlxkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1_sy1000_cr0_0_737_1000_al.jpgUSA (Warner), 101 perc, ff., angol

Rendező: John Huston

Producer: Henry Blake, Hal B. Wallis

Legtöbben ezt a filmet tekintik a film noir első képviselőjének. Még nem virágzott ki rajta ennek az izgalmas stílusnak az összes jegye, de már látszik, hogy elindult valami, ami meghatározó lesz az elkövetkező két évtizedben.

Brigid: Csak nem gondolja, hogy valami közöm volt a gyilkossághoz?
Sam: Miért... volt?
Brigid: Nem.
Sam: Akkor jó.

Ízlelgetem ezt a kis párbeszédet, és sokadszor olvasva egyre inkább azt érzem, hogy - mint egy kis kapszula - , ez a kis idézet a Máltai Sólyomból tartalmazza az film noir esszenciáját. Vagy csak azért tetszik ennyire, mert Bogart-ra olyan jellemző? Nem tudom... Mindenesetre ahányszor újraolvasom, elmosolyodom, pedig nincs is benne poén. Egyáltalán nem komédia ez a film, mégis többször nevettem fel rajta, mint egy screwball comedy-n. Ennek persze az is lehet az oka, hogy egy feszült hangulatba belehelyezett poén-bomba nagyobb hatással lehet, mint egy alapvetően vidám hangulatú filmben.

A vizuális stílusjegyek viszonylag könnyen összefoglalhatóak: Fokozott, látványos játék a fény-árnyék hatásokkal. Nem új dolog ez persze, láttunk már ilyesmit a német expresszionista filmeknél. Lásd Dr Caligari vagy mondjuk Nosferatu.

Jellemzőek még ezeknek a filmeknek a látványvilágára a nagyvárosi, rideg utcák, gyakran esőtől csillogó járdákkal. Bár megszokhattuk, hogy a harmincas években igyekeztek mindent stúdióban felvenni, a film noir szakít ezekkel a hagyományokkal, gyakran kimerészkednek valódi helyszínekre. Jelen filmnek is van egy-egy nyúlfarknyi jelenete San Francisco utcáin. 

És bár a film noir (magyarul fekete v. sötét film) elnevezés azt sugallná, hogy ebben a stílusban a képi világ az elsődleges, ez messze nem így van. Tartalmi stíluselemei legalább ennyire meghatározóak - erre utaltam a fenti kis idézettel kapcsolatban is.

Lássuk csak: 

1. Általában van egy magányos férfi főszereplő. Legjellemzőbb, hogy ez egy magándetektív, de nem feltétlenül. (Jelen filmben ez a figura a Humphrey Bogart által alakított Sam Spade)

2. Többnyire van egy (vagy több) fontos női szereplő, melyek gyökeresen szakítanak az eddigi hollywoodi romantikus nőideállal, és bár vonzóak, de alattomosak, veszélyesek, sőt gyakran életveszélyesek. Ebben a filmben két ilyen is van. A fajsúlyosabbat Mary Astor alakítja. Őt láthattuk az Élni vágyó Asszonyban egész más karaktert játszva.

3. Általában nyomasztó, sötétes a hangulat, de izgalmasan, nem melankolikusan. És emellett fontos még, hogy Hollywood-i gyökerei ellenére - meglepő módon - általában nincs happy end!

Bogart-tal a Játszd úja, Sam! című Woody Allen filmben ismerkedtem össze. Aki nem látta, annak érdemes elmondanom, hogy a kissé introvertált főszereplő, filmkritikus (Woody Allen) hatalmas Bogart rajongó. Ő a példaképe, még a jellegzetes felső-ajak felhúzását is próbálja imitálni. Nos, én gyerekként ebben a filmben találkoztam először Bogart alakjával. Sajátos, megnyerő karakter, jóképű - gondolom a nőknek is rettenetesen bejött, és nyilván a férfiak is könnyen azonosultak vele.

A film egy rejtélyes szobrocska (a Máltai Sólyom) körül zajlik. Többen is ennek a felbecsülhetetlen értékű kincsnek a megszerzésére hajtanak. Ebbe az ügybe keveredik bele a Bogart által alakított detektív. Csakhamar gyilkosságok kezdik összegabalyítani a szálakat. Még maga a detektív is gyanúba keveredik. Közben persze ahány nő megfordul körülötte, mindegyikről kiderül, hogy szerelmes belé. És ő természetesen ezt ki is használja, gátlásai nem nagyon vannak ez ügyben.

Van a filmnek egy szereplője, akit még nem említettem, pedig nagyon vártam már, hogy újra filmben láthassam. Nem okozott csalódást! Nagyon meglepett új megjelenésével, hiszen amikor utoljára láttam az M - Egy város keresi a gyilkost című filmjében, még száz kiló felett járhatott, most pedig cingár férfiként, szinte megfiatalodva kerül elénk. Ő a magyar származású Peter Lorre. 

Van néhány "hoppá" jelenet a filmben - olyan fordulatok, amikre egyáltalán nem számítottam. És bár ezek nem feltétlenül sorsdöntő fordulatok, de remek hangulatot adnak az amúgy is izgalmas filmhez. 

A film noir elnevezést majd 1946-ban adja egy francia újságíró ezeknek a filmeknek. Van tehát még ideje bontogatnia a szárnyát ennek a stílusnak. Az, hogy már az első képviselője ilyen remek, azt vetíti előre, hogy itt nagyon komoly dolgok előtt állunk. Mi jön még?!!

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr7713372541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.11.25. 18:19:27

Mivel nem tudok semmi pozitívat mondani, átengedem a terepet az illetékes elvtársnak, aki sejtésem szerint hamarosan megjelenik :)

Viszont én Peter Lorréval voltam úgy, mint te Bogarttal: nekem a Looney Tunes-ból volt meg először, mint kicsit rémisztő figura. Hány sztárt ismersz fel közülük? :)

www.youtube.com/watch?v=xOFG_qmoH8I

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.25. 21:42:53

@Liberális Artúr: Gondolom én lennék az illetékes elvtárs :) és örülök, hogy moodPedrot ennyire megfogta a noir és Humphrey Bogart. Szal ezekszerint nem vagyok bolond vagy ilyesmi, hogy sikerült ennyire rákattannom erre az itthon elég ismeretlen műfajra és Bogiera. :)

MoodPedro:" Ízlelgetem ezt a kis párbeszédet..."
Jó ízlésre vall, hogy az első noiros párbeszéd (vagy mondat) alapján ennyire rákaptál az ízére. A Máltai sólyom tele van jó dumákkal, a műfaj legjobbjai között van a szövege. Esküszöm már alig várom, hogy eljuss a Double Indemnityhez, ahol még a Máltainál is jobb dumák és Barbara Stanwyck vár rád. :) Vagy a Hosszú álomhoz, ahol szintén még jobb dumák, és legalább ennyire jó Bogartot fogsz látni, két remek színésznővel.
Kicsit gyorsíts vazze, mert már tűkön ülök. :)

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.25. 21:48:18

Ja, még annyit, hogy Peter Lorre (Löwenstein László) elviekben felvidéki magyar zsidó volt, de nagyon hamar Bécsbe költözött a családja, amikor 10 év körüli volt, szóval magyarul nem nagyon tudott már idősebb korában. A bécsi osztrák hatás nagyobb volt rajta, mint a magyar. Amúgy elképesztően jó volt Kairoként ebben a filmben, sztm sokkal jobb, mint az M-ben, amit még nagyon teátrálisan játszott. Határozottan jót tett neki Hollywood.

1944. Eddig juss el mihamarabb, mert ekkor indul be igazán majd a noir. Ez egy fontos év volt.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.26. 00:51:03

@Liberális Artúr:
Mindjárt az elején "nagy kedvencem" : Carry Grant
aztán a gyufaárus hölgy: nagyon ott van, hogy ismerem, de nem tudok rájönni...

Majd Robinson szív egy hatalmas szivart, a hölgy nem ismerős...

Weissmüller könnyű, mert mondják is a nevét..
Aztán egy igen kellemes társaságban Cagney Bogarttal, és a harmadik nem megy...

Majd a gyufával játszik az egyik idióta Marx...

A konferancié is tuti ismerős, de bizonytalan vagyok... pedig még azt is érzem, hogy szeretem...

Majd egy bombanő udvarol James Stewartnak.. (rajzfilm-.figurina nem jött még be ennyire..!.)

Aztán egy szőke csaj után steppel Clark Gable...

aztán van néhány, akit nem ismerek... és jön a kövér Laurel. (Stan)

A gülü-szemű fiú Mickey Rooney, viszont a gülüszemű lány nem igazán hasonlít Judy Garlandra, ezért gondolom, az nem ő, pedig ők összeszokott páros voltak...

Aztán a gömb mögött meztelenül táncoló hölgy száma alatt magányoskodó pasi lesz szerintem Lorre...
Fonda is a táncosnőt bámulja?

Közben a szőkéről, akit Gable követ, kiderül, hogy egy másik idióta Marx.

Szerintem akiket leírtam azok nagyjából jók, viszont sok van, amiről fogalmam sincs...

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.26. 00:58:18

@Time Goes By: Kb Március körül leszek 1944 magasságában... Túl gyorsan haladni azért nem jó, mert kell azért idő, hogy az ember feldolgozza a látottakat. Ha nagyon kergeti az ember a filmeket, akkor a végén olyan kötelező munka jellege kezd lenni a dolognak, és az nagyon nem lenne jó.
Közben elindítottam a 70-es 80-as évek exploitation project-jét, és ott is van bőven néznivaló, az is időigényes. (Egyelőre úgy döntöttem, arról nem írok blogot - bár még lehet, hogy átgondolom, de csupa 18+-os bejegyzés lenne belőle)

Ettől függetlenül izgatottan várom ezeket a noir filmeket... Nem tudom, a "Laura" mennyire noir, valahol beleolvastam a tartalmába, és az különösen felizgatott. Igaz, azt te nem említetted a várós filmek között...

Lorre korábbi teátralitása. Bennem nem maradtak ilyen emlékek. De ha igazad is van, mentségére hoznám fel, hogy az "M" 1931-es film, azaz a hangosfilmes korszak hajnalán készült, lehet, hogy még nem volt meg a tökéletes váltás a hangos üzemmódba...

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2017.11.26. 01:49:59

@moodPedro: A világért sem akarnám, hogy kényszerűnek érezd a dolgot. Élvezd csak ki az addigiakat is, már csak azért is mert olyan filmek is lesznek közben, mint pl. a Casablanca. ja, Bogart filmeket és noirokat csakis angolul nézd, különben a fele élvezet elveszik. (majd a Hosszú álomra tegyél angol feliratot, mert az elsőre egy kicsit gyorsnak tűnhet.)
Nekem amúgy számos problémám van az 1001 listával, mert sztm nagyon sok olyan film van rajta, aminek nem kellene, miközben néhány kegyetlenül hiányzik róla. Ha már a noiroknál tartunk, pl. nincs rajta fritz Langtől a két a legjobb noir, a Scarlet Street vagy a Nő az ablak mögött, ami már-már merénylet a műfaj ellen, míg a Secret beyond the door meg igen, ami meg sem közelíti az előbb említetteket, vagy George Cukor Gaslightja, ami helyett én inkább feltettem volna pl Stanwyck Sorry, Wrong numberjét, de lehetne folytatni a sort a végtelenségig.
A LAura is nagyon jó (dialógusok!), de az kicist speciálisabb olyan értelemben, hogy nem a szokásos noir környezetben játszódik, ezért talán kevésbé atmoszférikus, mint a többi listán lévő noir, ugyanakkor van egy csomó jó tulajdonsága. De ennél sztm jobb lesz a pl Mildred Pierce.

Persze, tudom, hogy az M még 1931-es, de a film nagyjelenetében, a "bírósági tárgyaláson" sztm már zavaróan teátrális volt, a gesztusok, a mimika, a pózok stb.... Ezt a jelenetet leszámítva tetszett a játéka, de nekem sokkal jobban bejön a későbbi filmjeiben.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.26. 02:05:00

@Time Goes By: "Nekem amúgy számos problémám van az 1001 listával"

- Egyetértünk! Nem egy olyan filmet láttam, amit nem tudnék megmagyarázni, hogy miért került fel. Lehet mondani, hogy minden film nem férhet bele, de tényleg van itt néhány, ami nyugodtan lekerülhetett volna. Például az eggyel ezelőtti Farkasember....
Persze szívesebben látnék több magyar filmet is (sok Jancsót - kicsit rákattantam az utóbbi időben) ...

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.11.26. 12:08:32

@moodPedro: Engedd el, nincs tökéletes lista, az angolszász filmek pedig mindehol felülreprezentáltak :) De azért a mi kettőnk listája nagyjából fedi egymást, szóval nagyot biztos nem tévedtünk. Ha már elég tapasztaltak leszünk, csinálhatunk saját listákat is akár.

Hol van az új blogod?

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.11.27. 16:45:38

@Liberális Artúr: persze, nyilván nincs tökéletes lista, meg bizonyos mértékben ízlésfüggő is a dolog.

Ha az exploitation projectre gondolsz: pont azt írom, hogy arról egyelőre nem tudom, hogy akarok-e arról is blogolni. Bár a témában lenne mit urni, hisz magyarul szinte semmi irodalma nincsen...
süti beállítások módosítása