1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

123. Óz, a Csodák Csodája (The Wizzard of Oz) - 1939

2017. szeptember 03. 05:29 - moodPedro

mv5bnjuymtc4mdexmv5bml5banbnxkftztgwndg0ndiwmje_v1_sy1000_cr0_0_670_1000_al.jpgUSA (MGM), 102 perc, Technicolor, angol

Rendező: Victor Fleming

Producer: Mervyn LeRoy, Arthur Freed

Judy Garland ezzel a filmmel lett igazán népszerű, és ezt a sikert sajnos nem is nagyon sikerült felülmúlnia a későbbiekben.

Az 1900-ban megjelent "Óz a Nagy Varázsló" / "The Wonderful Wizard of Oz" című L. Frank Baum könyv adja a film alapját. Baum könyve egyébként olyan sikeres lett néhány év alatt, hogy négy év után kénytelen volt más regények helyett visszatérni az Óz világához. A hatodik Óz világáról szóló kötetet lezárásként szánta, de a rajongók követelése miatt, és mert más könyvei nem lettek túl sikeresek, végül 14 kötetes lett az Óz birodalomról szóló mesevilág. 

A filmben látható történet csak az első könyvet fedi le, így aki szeretne mélyebben megmártózni ebben a különleges mesevilágban, annak lehet, hogy érdemes beszerezni a többi kötetet. Egy olyan részletesen felépített világot kreált Baum, mint például a Trónok harca világa, saját térképpel, népekkel és uralkodókkal. Az alábbi térképen - mely Baum saját illusztrációja - látható ennek a birodalomnak a központi része. A teljes kánonban vannak külső területek is, de számunkra most ez is elég, hiszen Dorothy-ék ezen a belső területen mozognak.

map-of-oz.jpg

Rögtön meg kell említenem, hogy a térkép hibás, és csak találgatások léteznek arról, hogy ez a hiba szándékos-e vagy véletlen: Bár az égtájak jól vannak jelölve a jobb felső részen, a keleti és nyugati birodalmak felcserélve szerepelnek a térképen. A kék lenne a Keleti Boszorkány területe (ahol kereszt jelöli Dorothy házának földet érését), a sárga pedig a Nyugati Boszorkány birodalma lenne. Középen pedig Smaragdváros, ahol az uralkodó él. Oz birodalmát egyébként egy Ozma nevű hercegnő irányítja, akiről szó sem esik a filmben, ahogy az Északi Boszorkányról sem tudunk meg semmit... na de mi elsősorban a filmmel fogunk most foglalkozni.

Kezdésnek feltettem néhány színes fotót, hogy jelezhessem: a film nagy része gyönyörű technicolor-ban élvezhető. Legalábbis amikor Óz birodalmában - és egyben Dorothy álmában - vagyunk, akkor színes a film, amikor Kansas-ben akkor pedig szépia árnyalatú monokróm. Ez mindjárt egy különbség is a könyvhöz képest, melyben Dorothy-t valóban elrepíti a forgószél, a filmben mindezt csak álmodja. A valóságot és az álmot nagyon ötletesen választották el a színes és a monokróm részekkel. Azért hívom föl erre külön a figyelmet, mert én stage fotókkal (forgatáson készült fotókkal) szeretem illusztrálni a posztjaimat,  amik viszont jellemzően fekete-fehérek. Ilyenek:

Kansas-ből indulunk Dorothy-val, akit a cuki 15 éves Judy Garland alakít. Rövid ideig időzünk csak itt, de arra mindenképpen jut idő, hogy Garland elénekelje a film legszebb dalát, ezzel megadva az alaphangot a filmnek: Lefogadnám, hogy sokan ismerik ezt a dalt (akár más előadótól is) és nem tudják, hogy melyik filmből való. Engem nagyon megfog Garland kifejezetten visszafogott, mégis mélyen érzelmes előadásmódja. Ez a dal szerintem egyébként is kiemelkedik a film összes dala közül. Meg is kapta érte az Oscart. Érdekes módon a film egyébként két zenei Oscart kapott: egyet a legjobb dalért egyet pedig általánosan a legjobb zenéért. 

Judy Garland pedig kapott is Oscart meg nem is: bár legjobb színésznőnek nem is jelölték, a zsűri adott neki egy különdíjat "Fiatalkorú színésznőként nyújtott kiemelkedő alakításaiért". Ezzel egyébként két filmjéért jutalmazták egyszerre: az Ózért és a listán kettővel ezelőtt említett Nem gyerekjáték című filmért. Ő a negyedik volt, aki megkapta ezt a - csak esetenként kiadott - különdíjat, melynek különlegessége, hogy ugyanúgy néz ki, mint a normál Oscar, csak éppen kicsi... van humorérzékük az amcsiknak... (A díjat az a Mickey Roonie adta át, aki egyébként sokszor volt filmbeli partnere ekkoriban)

Elismerem, nagyon csapongok, térjünk hát vissza a filmre: Egy forgószél elrepíti Dorothy-t és kutyáját (Toto-t) házastul Óz birodalmába. Mit ad isten, pont a gonosz keleti boszorkányra pottyan a házikó, így gyakorlatilag mínusz egy boszorkánnyal indít a film. Mint kiderül, a keleti és nyugati boszorkányok gonoszok, - és gyerekkoromban meglepett, - de vannak jó boszorkányok is, az északi és déli ilyenek. A már halott keleti banya birodalmában manók élnek, és ehhez a jelenethez több mint száz valódi törpét alkalmaztak. A stúdióban berendezett díszlet pazar, színesben jön ki igazán a látvány.

Ahhoz, hogy Dorothy hazatérhessen, szüksége van Óz varázslójára, ezért Smaragdvárosba kell mennie, amit a sárga köves úton lehet megközelíteni. Útközben megismerkedik három kedves karakterrel: a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és a Félős Oroszlánnal. 

Velük kalandozva, és a gonosz boszorkány elöl menekülve igyekszik tehát Smaragdvárosba, hogy személyesen találkozzon a Nagy Varázslóval. Ennél többet nem árulok el a történetből, mert van azért néhány meglepetés.

Alapvetően persze egy kedves meséről van szó, gyerekként nagyon tetszett, de most felnőtt fejjel újranézve sem untam egyetlen percét sem. Nem rosszak a dalok (a szivárványos kifejezetten ütős), Judy Garland megint csak cukiságbomba, a történet pedig nemcsak kedves, de helyenként nem várt fordulattal is szolgál.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr4812799456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.09.03. 07:30:38

Ez a film az elsők között volt, amit láttam, és ennek ellenére - vagy épp ezért - sok megmaradt belőle:

- nem szeretem Judy Garland énekhangját, túl felnőttes, túl tökéletes (majd a Csillag születikben fog neki igazán jól állni)
- a forgószelet tök látványosnak találtam
- egyszerű, de mégis iszonyat hatásos az, hogy színtelenből színesbe megy át
- viszont túlságosan látszódik rajta, hogy stúdióban van. tudom hogy régi film, de a jól láthatóan festett/vetített hátterek nagyon illúziórobolóan hatnak rám
- a törpék cukik, a rövid dalukat simán el tudom énekelni most is, két évvel később
- a színészethez vak vagyok, de annak idején az oroszlán arcmimikája lenyűgözött
- gyűlöltrm, hogy annyira esetlegesen, minden drámai felvezetés nélkül győzik le a gonosz boszorkányt

Ennyit akartam hozzáfűzni :)

Baines 2017.09.03. 13:48:31

Kis adalék a "mese" születéséhez. Az 1896-os amerikai elnökválasztás az USA gazdaságát komoly deflációs állapotban találta. A probléma megoldására a demokraták és a republikánusok különböző megoldást javasoltak. A republikánus jelölt, William McKinley az aranystandard fennmaradását támogatta, míg ellenfele, a demokrata William Jennings Bryan elképzelése az volt, hogy az arany mellé vezessenek be egy kevésbé értékes fémet, az ezüstöt (bimetál rendszer). Az elnökválasztás így kiéleződött az "arany vagy ezüst" kérdésre. A mesében a sárga út az arany, smaragdváros a zöldhasú, és a szereplők is megfeleltethetők egy-egy osztálynak vagy konkrét történelmi alaknak. A végén az ezüst cipellő (tudom, a filmben rubin volt) segíti haza Dorottyát, amiből sejthető, hogy a szerző a bimetál rendszer híve volt. Szóval kezdetben ez a mese egy politikai pamflet volt csupán...

Mitzi von Küche · http://lepcsankparty.blog.hu 2017.09.03. 15:17:50

Az első mozifilm kisgyermekkoromban. Rubincipőm nekem is volt.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.09.03. 22:13:16

@Mitzi von Küche: Haha! Nekem is az elsők közül való. Arra határozottan emlékszem, hogy oviból vittek a szüleim megnézni a filmet. Az oviban Dorottyának hívták a szerelmemet, és nagyon tetszett, hogy a filmben is így hívták a lányt.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.09.03. 22:31:12

@Baines: Ne haragudj, de én félek, hogy ez csak belemagyarázás. Én nem látok megbízható forrást, amely alátámasztaná, hogy Baumnak lettek volna ilyen szándékai. Nem ez volt az első mesekönyve, ahogy én a dolgot látom, aszerint ez színtiszta mesekönyvnek készült. Viszont a könyv elképesztő sikere után színpadra vitték a darabot, amit viszont már felnőtteknek szántak, és politikai áthallásos poénokkal rakták tele, Roosevelt-el, Rockefellerrel és egyéb akkoriban közismert politikussal kapcsolatban. Ezeket - ha jól tudom - nem is Baum írta bele, hanem a színház részéről felkért forgatókönyvíró. Emiatt lehetséges inkább, hogy elterjedhetett az, hogy az Óz pénzügyi tanmese... De ha van valami ami alátámasztja az álláspontodat, szívesen veszem, ha megosztod velem.
süti beállítások módosítása