1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

59. M - Egy Város Keresi a Gyilkost - 1931

2016. október 30. 05:23 - moodPedro

018-m-theredlist.jpgNémetország (Nero-Film AG), 91 perc, ff. német

Rendező: Fritz Lang

Producer: Seymour Nebenzal

Nem csak azért különleges ez a német film, mert egy pedofil kéjgyilkosról szól... - na azért az mindenképpen meglepett, hogy 1931-ben ilyen témában mozifilmet forgattak - hanem leginkább azért, mert a film eltért attól a prekoncepciótól, ami bennem volt megtekintése előtt.

Nem vitás, ha az én kicsi lányomat valaki bántaná, akkor olyan indulatok képződnének bennem, aminek nem biztos, hogy megálljt lehetne parancsolni. Másképpen fogalmazva, nem biztos, hogy egészen független lenne az igazságszolgáltatás, tőlem legalábbis biztosan nem lenne független.

A filmnek az az igazi különlegessége, hogy az egyik jelenetben a rendező sikeres játékot játszik velünk, és még ha természetesen nem is állunk a sorozatgyilkos mellé, ha kellő empátiával követjük a filmet, akkor talán valami hajszálnyit megérthetünk egy ilyen torzult személyiségű ember kínjaiból. Ebbe nem is mennék mélyebben bele, mert ez a jelenet olyan elementáris erejű, hogy nem lenne szerencsés kiragadni egy-egy részletét.

Van tehát egy gyilkosunk, aki gyermekeket gyilkol, élvezetből. Kisiskolás korú lányokat. Az édesanyák minden tanítási nap végén rettegve várják haza kislányaikat.

009-m-theredlist.jpgEleinte nem látjuk a gyilkos arcát, csak halljuk fütyülését. Kényszeresen ugyanazt a dallamot fütyüli mikor irtózatos vágya eluralkodik rajta. Grieg: Peer Gynt 1. szvitjéből A Hegyi Király barlangjában című darabot fújja egyre nagyobb hévvel. Micsoda bravúros megoldás: Látunk egy felhőtlenül vidám kislányt... egyszer csak meghalljuk a jól ismert dallamot... továbbra is a kislány mosolyát látjuk, a gyilkost nem, de már a füttyszóból tudjuk, hogy a gyilkos a közelben van... Ördögien hatásos!004-m-theredlist.jpg

Nagyon jól működik ez a dallam vezérmotívumként (Leitmotif). Aki ismeri ezt a 2-3 perces darabot, az tudja, hogy az egész nagyjából egy 4 ütemnyi fülbemászó dallam ismételgetése változó hangfekvésben és egyre nagyobb dinamikával. Kellemes hallgatni, a rövid hossza miatt még csak unalmassá sem válik a sok ismétlődés, mégis valami mélyről jövő feszültséget érez az ember miközben hallgatja. Remek választás volt ezt a dallamot a kéjgyilkos szájába adni. (A főszereplő egyébként nem tudott fütyülni, Fritz Lang úgy nyilatkozott, hogy a fütyülést ő maga "követte el") Ez egyébként az egyike annak a sok zeneműnek, amit szinte mindenki ismer, mégis csak kevesen tudják, hogy mi a címe. Íme tehát a mű zongorán előadva (eredetileg nagyzenekari műről van szó). Érdemes meghallgatni:

Fritz Langtól láthattuk a monumentális Metropolisz-t és a kicsit hosszúra sikerült Dr Mabuse-t. Ha valaminek nekikezd, akkor ő nem viccel, komolyan veszi a dolgot.

Mielőtt belevágott volna ebbe a filmbe, állítólag 8 napot töltött egy elmegyógyintézetben, és sokat beszélgetett valódi gyermekgyilkosokkal. Olyanokkal, akik a filmbeli gyilkoshoz hasonlóan belső vágyukat követve gyilkoltak. Személyesen találkozott a korszak leghíresebb kéjgyilkosával Peter Kürtennel (másnéven: a Düsseldorfi Vámpíral)  is.

Érdemes említést tenni a főszerepet játszó Peter Lorre-ről, aki Löwenstein László néven látta meg a napvilágot a mai Szlovákiához tartozó Rózsahegyen. Hatéves korában családja elhagyta Magyarországot, felnőtt korában alig tudott magyarul. Fiatalon Bécsben színészkedett, majd a nácik hatalomátvételét követően sikeresen próbált szerencsét Hollywoodban. Többek között a Casablancában illetve a Máltai Sólyomban is szerepelt, jó barátja (és ivócimborája) lett Humphrey Bogart-nak. 

Nagyjelenetében, vádlói előtt állva remek beleéléssel tárja elénk azt, amit valószínűleg Lang a valódi gyilkosoktól első kézből is hallhatott a zárt osztályon. Ha nem is kapunk magyarázatot tetteikre, - ahogy a poszt elején is írtam - valami ízelítőt kaphatunk, hogy mit élnek át...

"Futni akarok, elfutni magam elől...

de magam elől nem tudok elmenekülni...

Járom a végtelen utcákat,

csak futok, futok vég nélkül... Csak el!

És velem futnak az édesanyák és gyermekeik szellemei... sosem tűnnek el, mindig ott vannak velem... kivéve akkor..."

A film nagy része egyébként már-már krimi jellegű, és a gyilkos utáni nyomozásról szól, kicsit talán hosszasan. Nyomoz a rendőrség, és nyomoz a maffia is, mert a gyilkos miatti gyakori razziák rossz hatással van a bűnözők mindennapjaira. Így nekik is érdekükben áll, hogy a bűnös mielőbb rács mögé kerüljön. Érdekes stílusgyakorlat, amikor szinte filmhíradóba illő formában számolnak be a rendőrök feletteseiknek a nyomozás állásáról.

Nagyon elgondolkodtató film. Olyan kérdéseket vet fel, hogy vajon mekkora egy ember felelőssége, ha olyan személyiséggel áldotta meg a sors, hogy tudatalattija olyan vágyakkal bombázza, amiről elméje pontosan tudja, hogy az a létező leghalálosabb bűn. Az ilyen kérdésre persze nincsen igazi válasz... 

Ja, és ha valaki kíváncsi, hogy mi az M betű a cím elején: M mint Mörder azaz Gyilkos németül.

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

1 komment

58. A Közellenség (The Public Enemy) - 1931

2016. október 25. 09:05 - moodPedro

the-public-enemy_9c24ed3b.jpgUSA (Warner Bros.), 84 perc, ff. angol

Rendező: William A. Wellmann

Producer: Darryl F. Zanuck

Ez a film nem készülhetett volna el mondjuk négy évvel később. A Kis Cézár kapcsán említettem már a Hollywood-i pre-code érát, mely a 20-as évek végétől - azaz a hangosfilm korszak elejétől - a brutálisan szigorú film-cenzúra bevezetéséig, 1934 júliusáig tartott. A Közellenség egy tipikusan olyan film, ami simán elhasalt volna ezen a cenzúrán

Nem mintha olyan durva jelenetek lennének benne. A gyilkosságok legtöbb esetben képernyőn kívül történnek, és vért is talán egyszer, ha látunk. Igaz ugyan, hogy van egy váratlanul - vagy talán a legjobb szó: brutálisan drámai jelenet, de az sem explicit durva, hanem bravúrosan van felépítve, és egészen meghökkentő, főleg egy harmincas években készült filmben elhelyezve. 

Más okok miatt nevezném ezt a filmet a pre-code időszak egyik legjellemzőbb filmjének. Akárcsak később az igazán komoly maffia-filmeknél (Keresztapa, Nagymenők, Casino, Bronx-i Mesék és még sorolhatnám...) a bűnözők nem egyértelműen negatív szereplők. Nézve a filmet, esetenként kicsit talán még szimpatizálunk is egyik-másik maffiózóval... Legjobb példa erre Don Corleone, a szervezett bűnözés legszimpatikusabb karaktere. Ugye?

A pre-code időszak utáni évtizedekben ilyen filmet egyszerűen nem lehetett csinálni. Bűnözők, gyilkosok  nem lehettek kicsit se szimpatikusak. Figyelni kellett a nép erkölcsi fejlődésére!

Két barát életét kísérhetjük végig a film során, ahogy szegény utcakölykökből először tolvajokká válnak, majd a szesztilalom nevetségesen korlátolt időszaka alatt, - ahogy ezt a legtöbb bűnbanda tette,- komoly bűnszervezetté fejlődtek.

Emlékezetes jelenet, amikor a rumot úgy csempészik ki a raktárépületből egy benzinszállító teherautóba, hogy az épület csatornarendszerén keresztül egy csövön lefejtik az elrejtett hordók tartalmát a teherautóba.

A szesztilalomba bele volt kódolva a bűnözés felerősödése, hiszen nem lehet egyik napról a másikra leszoktatni a társadalmat az alkoholról. A dohányzásról ugyan sikerült Amerikát leszoktatni, de inkább évtizedek, mint évek alatt, ráadásul úgy, hogy maga a dohányzás végül is nem illegális, de már senkinek nincs kedve rágyújtani. Jól van ez így.

A film egyébként nagyrészt valós eseményeken alapul. A főszereplő Tom Powers (James Cagney) története szinte szóról szóra megegyezik Hymie Weiss sztorijával, aki Al Capone egyik fő riválisa volt a valóságban. A film elején ott szerepel az a fajta megjegyzés, mely ekkoriban vált igazán divatossá: A film igaz történeten alapszik, de a karakterek és nevek kitaláltak. Mindemellett, ha valaki utánaolvas az említett maffiózó életének, akkor gyakorlatilag a film tartalmát is elolvasta egyúttal. Kiderül, hogy azok a mocskos bűnöző módszerek, amikkel nálunk a 90-es években a hasonló csoportok megkeserítették a törvényes utat járó emberek életét, a huszadik század elején az USÁ-ban már régen ki voltak találva. Nincs új a nap alatt.

A hangosfilm hajnalán egyáltalán nem volt elterjedt a zene filmes eszközként való használata. Ha a zenekar zenélt, akkor persze hallatszott, de ekkor még nem volt jellemző olyan zenét hallani, amit a jelenet szereplői nem hallhattak. Ebben a filmben van egy olyan jelenet, ahol ilyen előfordul. Mintegy kísérleti jelleggel egy érzelmesebb helyen a rendező talán tesztelni akarta a közönséget, és merészkedett egy jelenet erejéig úgy zenével aláfesteni, hogy a muzsika jelenlétét semmi racionális nem indokolja, nem látunk gramofont vagy zenekart. Eleinte a rendezők tartottak attól, hogy az embereket zavarni fogja, ha olyan zenét hallanak, ami "csak úgy szól" és nincs megindokolva, hogy honnan szól. De mint tudjuk, a közönség teljesen természetesnek vette a hangosfilmben is a zenét, és hamarosan az lesz a furcsa, ha egy filmben huzamosabb ideig nem szól semmilyen muzsika.

Ebben a filmben felismerni vélem a klasszikus maffiafilmek (Scorsese filmek, Sopranos, Keresztapa trilógia, stb.) közös ősét. Felismerhetőek benne olyan motívumok, amit nézve az ember egyszer csak azt mondja: "Hoppá, én ezt már láttam valahol..." 

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Sajnos ehhez a filmhez nem találtam működő streaming linket. Ha tudsz ilyet, kérlek jelezd, és felteszem ide!

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Szólj hozzá!

57. Nagyvárosi Fények (City Lights) - 1931

2016. október 23. 06:54 - moodPedro

mv5byze1njdhyjatnzu5ns00zjhilwe4yjutogvjmjezzjjmmddlxkeyxkfqcgdeqxvynduyotg3njg_v1_sy1000_sx675_al.jpgUSA (Charles CHaplin Productions) , 83 perc, ff., néma

Rendező: Charlie Chaplin

Producer: Charlie Chaplin

Nagyon jó ez a cím, egy találó költői kép. A nagyváros fényeit nem nagyon látjuk a filmben, nem is érdemes keresni, hiszen a címben a "városi fények" szókapcsolat a csillogás allegóriájaként jelenik meg. A "Kis Csavargó" (azaz a filmbeli Chaplin) által vágyott, de számára elérhetetlen dolgokat jelenti.

Romantikus komédiát ígér a felvezető képsorok beköszönő szövege, pantomimban elmesélve... Vajon miért olyan fontos ez, hogy le kelljen külön szögezni a film elején?

Chaplin úgy érezte, hogy amit ő jól tud csinálni, az némafilmben működik igazán jól, hangos filmben már nem keltené ugyanazt a hatást. Így ekkor, amikor szinte már mindenki hangosfilmeket gyártott, Chaplin nem hallgatva az idők (és tanácsadói) szavára, vette a bátorságot, és némafilmet forgatott.

A már megszokott figurán sem változtatott szinte semmit. Ugyanaz a szakadt csavargó sétapálcával és keménykalappal, mint minden filmjében, mióta - sikereinek kezdetekor - először magára öltötte azokat.

A Kis Csavargót ezúttal két dolog kápráztatja el, és mindkét dologhoz egy-egy ember kapcsolódik szorosan.

Az egyik dolog a gazdagság, a fényűző élet. Egy részeg milliomos öngyilkosságot tervez, ám Chaplinnek sikerül őt lebeszélni erről. A milliomos hálából barátjának fogadja, magához költözteti, pénzeli... de csak akkor, amikor éppen részeg. Ha kijózanodik, akkor meg sem ismeri hősünket...

 A másik dolog, ami Chaplint elvarázsolja, az a . Egy bizonyos NŐ. Méghozzá egy vak virágárus lány, aki nem látja, hogy egyszer toprongyos csavargó, egyszer meg a milliomos által kiöltöztetett "úriember" az ő szerelme.

A vak virágárus lányt Virginia Cherrill játssza. Nem jöttek jól ki Chaplinnel. Már nagyon sok anyagot leforgattak, amikor egyszer Cherrill nagyon megvárakoztatta a stábot az egyik forgatási napon. Chaplin, aki a film producere, tehát gyakorlatilag mindenható ura is volt, azonnal kirúgta a színésznőt. Talán ürügynek is jól jött, hiszen eddig sem volt túl baráti a kapcsolatuk. Zárójelben jegyzem meg, hogy rossz viszonyukból a filmen semmi nem jön le, teljesen hitelesen játszanak szerelmes párt. 

Szóval Chaplin kirúgta a második számú főszereplőt, így elhatározta, hogy újraforgatja a már majdnem kész filmet az "Aranylázban" már megismert Giorgia Hale-el. Hale azonnal elfogadta az ajánlatot, és lelkesen bele is vetette magát a forgatásba. Le is forgattak néhány közös jelenetet, azonban végül Chaplin úgy döntött, hogy visszahívja a kirúgott színésznőt, aki büszkesége jeléül már csak dupla gázsiért vállalta el a film befejezését. Chaplin végül kifizette neki a kétszeres díjat.

Érdekessége a dolognak, hogy fennmaradt néhány jelenet, amit Giorgia Hale-el vett fel Chaplin. Megnézhető az alábbi videón. Rám Giorgia Hale kifejezetten kellemes benyomást tett az Aranylázban, és érdeklődéssel néztem, hogy milyen lett volna vele ez a film. Látva az anyagot azonban úgy érzem, hogy bölcs döntés volt Chaplin részéről Cherrill visszahívása.

A némafilmes korszak három nagy nevettetője közül (Buster Keaton, Harold Lloyd és Chaplin) igazán Chaplin készített csak olyan filmeket, melyek többek akartak lenni a közönség vidám szórakoztatásánál. Chaplin érett filmjeiben mindig volt valami dráma is.

A Nagyvárosi Fények hemzseg a fergeteges poénoktól, több alkalommal törtem ki hangos nevetésben. Egyúttal viszont drámai mélységekbe is képes lehatolni a film. Chaplin meséli egy helyen, hogy meghívta Einsteint a film egyik díszbemutatójára. Az utolsó jelenet végén - ami szerintem a film legerősebb jelenete egyébként - felkapcsolták a lámpát, és látta, hogy Einstein szeme könnyes.

Ezen én nem csodálkozom... Chaplinnek volt bátorsága úgy befejezni ezt a romantikus vígjátékot, hogy nem adott neki kifejezetten Happy End-et... ügyes húzás, bravó!citylights.jpg

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

1 komment

56. Frankenstein - 1931

2016. október 20. 05:13 - moodPedro

mv5bn2rjnju4mmutzwu5ms00mjdhltkxm2mtyjbim2fhyte4otqwxkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1_sy1000_cr0_0_684_1000_al.jpgUSA (Universal Pictures), 71 perc, ff., angol

Rendező: James Whale

Producer: E.M. Asher, Carl Laemmle Jr.

Először is tisztázzunk egy nagy félreértést! Nem Frankenstein az a torz teremtmény, akinek az arca itt a poszteren is látszik! Henry Frankensteinnek hívják azt a tudóst, aki ezt a szörnyet életre kelti! A szörnyetegnek nincsen neve! Nem volt neve az eredeti regényben sem (Mary Shelley - Frankenstein, avagy a Modern Prométeusz - 1818), és nem kerül sor névadásra ebben a filmben sem. Idő sincs rá, hiszen nagyon gyorsan elromlik minden, szinte azonnal "teremtése" után.

Frankenstein professzor felfedezi, hogy az ibolyán túl van egy sugár spektrum, ami képes életet létrehozni. Állatokkal már sikerült a kísérlet, most embert szeretne teremteni. Ehhez egy temetőben összeszed használható, ép testrészeket, és összerak belőlük egy torz testet. Ráadásul véletlenül a kiszemelt agy helyett a segédje - aki fogyatékosságai miatt leginkább a Notre Dame-i toronyőrre hasonlít - egy volt bűnöző agyát szerzi meg. Tehát a torz test kap egy torz lelket is.

 A Drakula c. filmhez hasonlóan ez is a Universal Pictures filmje, szintén horror, így az ember önkéntelenül is összehasonlítja a kettőt. Míg a Drakula meg sem próbál több lenni egy misztikus elemekkel átszőtt horrornál, addig a Frankenstein megpróbál szintet lépni. Mélysége is van a filmnek. Megcsavarják egy kicsit, és a film közepén támad bennünk egy furcsa érzés...

Megsajnáljuk a szörnyet...

mv5bnzu1ote1odk4m15bml5banbnxkftztgwotg2njc5mte_v1.jpgEz a szörny ugyanis nem gonosz egy cseppet sem. Torz, vad, képtelen felfogni a körülötte zajló dolgokat, még beszélni sem tud, de semmiképpen nem gonosz. 

Szörnyű dolgokat tesz, de mégsem tudunk rá igazán haragudni, nem tudjuk ugyanúgy nézni üldöztetését, mint ahogy egy átlagos filmes tömeggyilkosét néznénk. Mégis, értjük és tudjuk, hogy pusztulnia kell...

mv5bnze2m2zjztctywyzni00ndm0lwiym2utotcznmjmzgm4ogm4xkeyxkfqcgdeqxvyntk5nzq5ng_v1.jpgFrankenstein doktor istennek tekinti magát. Hiszen teremtett. Nem felélesztett egy halottat, nem! Ő egy olyan lényt teremtett több halott testrészéből, ami soha nem létezett előtte. Ettől mámoros boldogságot érez egészen addig, amíg nem szembesül teremtménye valójával. 

Elpusztítani? ... De az már gyilkosság lenne! - mondja először a tudós.

Igen, gyilkosság lenne, hiszen - bármennyire is szörnyeteg - egy élő ember. És ő adta neki az életet....

A szörnyet az angol származású Boris Karloff (felvett név, született: William Henry Pratt) alakítja, méghozzá nagy beleéléssel. Igaz, nagy segítségére volt az a zseniálisan kreatív maszk, mely magas homlokot, és egészen félelmetes arcot adott neki.

A Drakulával indított összehasonlításomat azzal zárom, hogy míg előbbi esetében csak értem, hogy a korabeli közönségnek miért tetszett, a Frankenstein esetében éreztem is a film hatását. A feszültség és az érzelem is átjött. Nem véletlen, hogy készül hozzá a folytatás, és az 1001-be az is bekerült.

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Dailymotion - Frankenstein - 1931


Frankenstein 1931 by Alice-Bauer

4 komment

55. Dracula - 1931

2016. október 17. 21:17 - moodPedro


poster018-dracula-theredlist.jpgUSA (Universal Pictures), 75 perc, ff, angol

Rendező: Tod Browning

Producerek: E.M Asher, Tod Browning, Carl Laemmle Jr.

Amikor elkezdődött a film, először azt hittem, rossz vetítésre ültem be - bár itthon néztem...

Kis fogadó, rajta felirat: BOR, SÖR ÉS PÁLINKA. Egy lovaskocsi érkezik, nagy a nyüzsgés körülötte, és mindenki tökéletes magyarsággal beszél. Ah soooo....! Drakula grófot ezek szerint átköltöztették Magyarhonba, vagy legalábbis a vérbeli román Havasalföldről esetleg Erdélybe? Így akkor minden világos...

És akkor mindjárt ki is emelném, hogy a film főszereplője az a valóban magyar származású Lugosi Béla, akinek a neve jelentősen összefonódott ezzel a szereppel. Állítólag - saját kérésére - vámpírpalástjába öltöztetve temették el... Lehet, hogy tervei között volt, hogy a filmhez hasonlóan éjjelente kimászik a sírból? Talán kevesen tudnak róla, de a városligeti Vajdahunyad várának délkeleti sarkában láthatunk róla egy mellszobrot, és azon is ott van palástjának jellegzetes gallérja.lugosiszobor.jpg

Már találkoztunk ezzel a történettel a Nosferatu c. film kapcsán, ami a filmtörténelem egyik leghíresebb szerzői jogi vitáját okozta - legalábbis a horror műfajon belül -, hiszen Murnauék nem akartak jogdíjat fizetni a könyv eredeti szerzőjének, ezért megváltoztatták a főszereplő nevét Draculáról Nosferátura... de erről bővebben írtam már annak a filmnek a kapcsán.

Ahogy ugyanott jeleztem, én továbbra sem tudok lelkesedéssel fordulni a vámpíros történetek - főként tévésorozatos - reneszánszához, de nyilván van benne valami izgalmas, ha ekkora népszerűségnek örvend ez a téma.

A vámpírokról annyit érdemes tudni, hogy gyakorlatilag halottak, de mégsem teljesen... Nappal abban a sírban kell feküdniük, melyben eltemették őket, de napnyugtától napkeltéig "felélednek". Néha emberi alakban, de tudnak denevérként, illetve - ha szükséges - farkasként is létezni. Ja, és vért kell inniuk, hogy fennmaradhassanak. Igen, ez a legfontosabb vámpírtulajdonság... Ezért okozott kisebb csalódást, hogy ennek a Draculának bizony egyáltalán nincsenek jól kifejlett vérvételező szervei, azaz "vámpírfogai". Maga a vérszívás sem jelenik meg soha vizuálisan a filmben, de még a nyakon sem látszik soha a jellegzetes kettős behatolás okozta seb, csak említés útján szerezhetünk róla tudomást. Még talán azt érdemes tudni a vámpírokkal kapcsolatban - hátha valaki vámpírral kerül egyszer szembe - hogy egy kereszttől vagy egy tükörtől rémülten sarkon fordulnak. Ezeket valamiért nem szeretik a vámpírok...

A Draculát sikerrel játszották 1927-től a Broadway-en Lugosi főszereplésével, és ezt a színdarabot dolgozza fel ez a filmváltozat. Látszik is rajta. Nem sikerült eltávolodni a színpadias jellegtől. Lugosinak egyébként jellegzetesen magyaros az angolja, a lágyan hömpölygő amerikai dialektustól eltérően (gondoljunk csak a jól megtekert ' r ' hangzóikra) Lugosi jól megropogtat minden mássalhangzót. Szerintem még rá is játszik egy kicsit  a nyilván egyébként is létező akcentusára. Ezzel talán még durvábbá válik megjelenése.

A film legerősebb pontjai a szépen kivitelezett helyszínek, melyek kifejezetten emlékeztetnek az 1925-ös Az Operaház Fantomja díszletekre. Az is Universal Pictures film volt egyébként, annak a díszletei a mai napig megvannak, ez a Drakulás díszlet is olyan szép lett, hogy még vagy tíz évig felhasználta a stúdió egyéb filmjeinek a forgatásaihoz.

A vizuális effektek (trükkök) viszont rendkívül átlátszóak mai szemmel. Egyes momentumai néha inkább viccesek, mint félelmetesek - de persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az akkori közönségnek nyilván teljesen máshol volt az ingerküszöbe. Emlékezzünk a mozi hajnalára, amikor még a kamera felé tartó vonattól is sikoltozásban tört ki a közönség.

Draculának itt három felesége is van, akik vele együtt kelnek ki sírjaikból. Véleményem szerint ők a film legnagyobb elpuskázott lehetősége. Izgalmas a látványuk, kíváncsian vártam, hogy mit tesznek majd hozzá a "Dracula hangulathoz", és a végén kiderült, hogy semmit... Talán kétszer, ha feltűnnek, és gyakorlatilag nem csinálnak semmit azon túl, hogy élőhalottként vánszorognak egy keveset. Érdemes lett volna a figurájukat jobban kidolgozni. 

022-dracula-theredlist.jpg

A Hyppolithoz hasonlóan ezt a filmet is két verzióban készítették el. Állítólag nappal forgatták az angol nyelvű verziót, éjszaka kicserélődött a stáb - a színészek és a rendező is -, és leforgatták az egészet spanyolul is. Aki látta, jellemzően azt mondja, hogy a spanyol változat izgalmasabb... ott van vér is... feszültség is...

A Dracula a Frankensteinnel nagyjából egyszerre került a mozikba. (Ez utóbbi lesz a következő film a listán) Ennek a két klasszikusnak a sikere indította el igazán a horror műfaj virágzását, és későbbi kibontakozását.

mv5bnjjjotyzngitzjvmny00owy3lwizytmtogzkytzlngmxntqwxkeyxkfqcgdeqxvymtk4mdgwna_v1_sy1000_cr0_0_1301_1000_al.jpgTetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Számomra nagyon fontos a visszajelzés - comment, like, követés, bármi -, ez ad kedvet ahhoz, hogy 5-6 órát öljek bele egy ilyen poszt megírásába. Akkor is, ha nem látszik rajta :)

Még nem láttad ezt a filmet? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!) 

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!


Dailymotion - Dracula - 1931


Dracula 1931 by Alice-Bauer

Szólj hozzá!