1001 Film

... amit látnod kell, mielőtt meghalsz

46. Pandora Szelencéje (Die Büchse der Pandora) - 1929

2016. szeptember 23. 16:31 - moodPedro

posterdie-buechse-der-pandora_a2a80cbe.jpgNémetország (Nero-Film), 132 perc, ff. néma

Rendező: Georg Wilhelm Pabst

Producer: Seymour Nebenzal

- Megházasodom. - mondja Dr. Schön a gazdag lapkiadó hosszú gyötrődés után szeretőjéhez (Loulou-hoz) fordulva...

- És már meg sem csókolsz, csak azért mert megházasodsz? - válaszolja Loulou, ártatlan, szinte gyermeki értetlenséggel...

... és ebben a mondatban szinte minden benne van, ami Loulou... Tényleg... azért mert ez a dúsgazdag férfi most bejelentette, hogy elvesz feleségül egy nőt, - aki nem Loulou - mi oka lenne arra, hogy többé meg se csókolja? 

Loulou szinte senkit nem hagy érintetlenül. Különlegesen vonzó külseje és személyisége folytán nincs nyugalom körülötte. Imádják vagy kihasználják, őrületbe kergeti a férfiakat - néha a nőket is -, vagy éppen rossz esetben őrültek már akkor is, amikor beleszeretnek...

Lapozgatva az 1001-es könyvet, a fotókat nézegetve már régóta fentem a fogamat erre a filmre, és elmondhatom, hogy egyáltalán nem csalódtam

A Loulou-t alakító amerikai Louise Brooks tehát képernyőre (vászonra) szegezi a szemeket, de mellette több remek alakítás is látható. 1817889_obhwgb2sljcttledjvdl4q62dt_jxvkaygucut7mibmeaxmnwdevlqzldwxxuauev7j9mb1qgwsky5pcp9avaw.jpg

Itt van rögtön Schigolch (a képen balra), az ördögi figura, ez a töpörödött vénember, aki Piszkos Fred-hez hasonlóan a legszorongatottabb helyzetben sem habozik előállni valamilyen megoldással. Nem egyértelműen tisztázott Loulou-val való viszonya. Feltehetőleg ő az apja, mindenesetre Loulou őt is rajongással imádja, és a helyzetet tovább árnyalja, hogy Loulou megbocsájtó mosollyal nyugtázza, ha esetenként a férfiaktól kapott pénzét erőteljesen "megsápolja" az öreg. Tehát, ha apasága bizonytalan is maradt, az biztos, hogy "szervezőként" jutalékra tart igényt Loulou bevételeiből. Játéka pazar, szerintem az egész film legjobbja, még akkor is, ha Loulou tündöklése többnyire háttérbe szorítja.

De ott van Dr. Schön is, a már említett lapkiadó, aki tudja, hogy Loulou nem összeegyeztethető a nyugodt élet fogalmával. Tesz is egy kísérletet a nélküle való életre, de Loulou-t nem olyan fából faragták, hogy csak úgy le lehessen rázni. Ha valakit ő szeret a maga módján - és ilyen férfiből nem egy van! - azért bármit megtesz.

astill-of-louise-brooks-in-die-buchse-der-pandora-_1929_-large-picture.jpg

Pedig Dr Schön ifjú menyasszonya sem hétköznapi szépség: őt Daisy D'Ora egy későbbi német szépségkirálynő alakítja. Talán ő és Loulou konfliktusa az egyetlen momentum a filmben, amikor Loulou-ban egy szikrányi gonoszságot is meglátunk. És ez is jól áll neki.

Alwa Schön - a milliomos lapkiadó fia - talán az egyetlen férfi, aki minden érdektől mentesen, őszinte barátsággal viszonyul Loulou-hoz. Sem anyagilag, sem testileg nem akarja kihasználni. mv5bmjmynjy3mtgxmv5bml5banbnxkftztgwnjc1mta5mte_v1.jpg

Minden férfit nem is akarok megemlíteni akik a testét vagy rajta keresztül a gazdagodást keresik Loulou-ban, viszont 1929-et tekintve talán meglepően hangzik, de nő is akad, aki rajongásával tünteti ki őt: egy ruhatervező hölgy. Igen, leszbikus szerelem a 20-as évek végén, Németországban filmvásznon! ... Volt ekkor néhány liberális évük, amíg ezt  még megtehették... mielőtt hatalomra került egy eszelős...1453988909-56aa1c2d14aa1-008-lulu-pandora-box-theredlist.jpgSok remek alakítás látható tehát, de a főszereplő Louise Brooks ragyogása uralja a filmet. Erotikus kisugárzását helyenként kislányos akarnoksága, naivsága teszi izgalmassá. A rendező visszaemlékezése szerint a főszerepre Marlene Dietrich neve is szóba került, de ő az ártatlanabb "alkatú" Brooks-t választotta, amikor kiderült, hogy a színésznő elérhető a filmhez. Feltétlenül jó választás volt. Ugyancsak a rendező számolt be arról, hogy egy adott jelenetben tudatosan csak egyféle érzelem megjelenítését kérte Brooks-tól. Hogy ez a színésznő esetleges képességbeli korlátai miatt lett volna, azt nem tudom, mindenesetre működik a dolog! Az első képen feltehetőleg egy másik közös filmjük stábfotóján Brooks mellett ül a rendező G.W. Pabst.

Maga a rendezés is kifejezetten modernnek hatott az adott korban. Szellemes megoldás például ahogy a mulató világát ábrázolja, ahol Loulou fellép az egyik felvonásban (németül Akt-ban). Megismerjük a mulató szinte összes kiszolgáló helységét, de magát a színpadot szinte csak mellékesen, a személyzet nézőpontjából látjuk. Holott nagy lehet a kísértés, hogy legalább egy szám erejéig a publikum felől, szemből láttassa a film a színpadot, de sokkal izgalmasabb így. A fő szál az, ami a színpad mögött történik, a színpadon csak mellékesen zajlanak az események.

Szerelmi drámának indul, de van itt szinte minden műfaj... bíróságos-tárgyalótermes, kalandfilm-szerű világutazós, és thriller-szerű kéj-gyilkosságos...

Végül mint érdekesség jegyzem meg: egészen meglepődtem azon, amikor az egyik raktár-helységben rászóltak egy férfira, hogy ott tilos a dohányzás. Hiszen még a 90-es években is szinte a fél repülő pöfékelt amikor nyaralásra utaztunk, a 20-as évek filmjeiben pedig szinte mindenhol minden körülmények között dohányoznak a férfiak, de ezek szerint már akkor is volt olyan helység, ahol nem lehetett. Feltételezem, hogy ez esetben inkább tűzbiztonsági okok játszhattak szerepet...

Tetszett a film? Írd meg hozzászólásban! Még nem láttad? Alul megnézheted! (Ha nem működik a videó, kérlek jelezd!)

Véleményed van a cikkemről? Kérlek oszd meg mindenkivel hozzászólásban!

Érdekel az 1001-es lista többi filmje is? Kattints ide!

Pandora Szelencéje (1929) - YOUTUBE

5 komment
Címkék: film német ff néma

A bejegyzés trackback címe:

http://ezer1film.blog.hu/api/trackback/id/tr6311737159

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Életunt Cápa · http://eletuntcapa.blog.hu 2016.09.24. 18:21:28

És megint Index-címlap :)

Végy könnyes búcsút az 1920-as évektől, évtizedváltás jön. Csak érdekességképpen, az alábbi filmek voltak még nálam, ami nálad kimaradt:

A kölyök (Chaplin, 1921)
A hontalan hős (von Sternberg, 1928)

Bambuci 2016.09.24. 20:05:46

Volt nehany liberalis evuk... Hat ja. A huszas evek Berlinje olyan volt mint Sodoma es Gomora. De az oka a havorus vereseg, a merhetetlen jovatetel, a politikai instabilitas, aminek kovetkezmenye a munkanelkuliseg es nyomor lett. Tartott kb. tiz evig. Aztan jott a a vagyott rend es konazolidacio, a tosztitotuz.
Most is liberalis evek vannak. Nem az a kerdes jon-e a tisztitotuz, hanem, hogy mikor?! A tortenelem ismetli onmagat.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2016.09.25. 00:51:46

@Életunt Cápa: Akkor nem is olyan kevés az átfedés! Tényleg furcsa lesz ez a búcsú, mert az évtizedváltás pont egybeesett a hangosfilmbe való átmenettel... Furcsa lesz újra hangosfilmeket nézni...

Életunt Cápa · http://eletuntcapa.blog.hu 2017.01.25. 13:27:15

@moodPedro: Meg se kérdeztem: mik voltak a kedvenceid az 1920-as évekből? Vagy ha nem is tetszett, de melyekt tartod a leginkább megkerülhetetlennek?

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.01.25. 21:17:36

@Életunt Cápa: Nemcsak, hogy tetszett több film is, de van néhány, amit kifejezetten tervezek újranézni egy kis idő elteltével. Lássuk csak: A Halál Kocsisa erős hatással volt rám... A Szeszélyes Asszonyok hangulata váratlanul megfogott. Jelen hozzászólásod A Pandora Szelencéjéhez íródott, az is kifejezetten magával ragadott. De ami mindegyik felett áll, az a Virradat. Azzal kapcsolatban olyan élményeim vannak, ami kifejezetten vetekedett egy hangosfilm hatásával.